Amiatt okoz válságot a koronavírus, mert annyira összeomlásról beszélnek

A három boszorkány azt jósolta Macbethnek Shakespeare darabjában, hogy ugyan király lesz, de a legjobb barátja leszármazottja lesz az utóda, nem pedig a sajátja, és meg is ölik, ráadásul valaki, akit nem anya szült. A főszereplő a boszorkányok jóslata szerint el is kezdi siettetni megkoronázását, megöleti az uralkodót, majd tartva attól, hogy barátja gyermekei véget vetnek uralmának megöleti a jóslatban szereplő Banquót, később pedig a rivális grófok és főurak megölésébe kezd. A történet végére a boszorkányok jóslata beteljesíti önmagát: Banquo fia megmenekül, ő lesz az utódja miután Macbethet rémuralma miatt kivégzik.

A koronavírus-járvány egyre kiterjedtebbé válása közben a korábban optimista pénzügyi elemzők is egyre inkább negatív előrejelzéseket adnak: már most arról beszélnek, hogy a világgazdaság rövidebb idő alatt legalább akkora, de az sem kizárt, hogy nagyobb visszaesést szenved el 2020-ban, mint a legutolsó 2008-as nagy válságkor. Viszont amellett, hogy a közgazdászok előszeretettel vetítenek előre válságokat, mert előbb-utóbb csak bejön, a mostani válság elmélyülése könnyen lehet egy önbeteljesítő jóslat eredménye is, ahogy Macbeth is "megdolgozott", a birnami erdő várához menjen és meghaljon egy véres lázadásban.

A közgazdaságtan ismeri is az önbeteljesítő válság fogalmát, amelynek elvi alapjai Robert K. Merton meghatározásából erednek: egy fiktív bankot becsületesen és nagyon jól vezetnek és egy nap amiatt omlik össze, mert az emberek nem egyszerűen a valós tapasztalataikból indulnak ki, hanem félreértelmezett információkból rossz előrejelzést készítenek. A bankban ugyanis van készpénz, de a legtöbb értéke különböző vállalkozásokban van befektetve, hogy a befolyt jövedelmekből fizethesse a betéteseit. Aztán egy nap hirtelen rengeteg ügyfél jön a bankba ismeretlen okból, mindenkinek más okokból, de gyorsan készpénzre van szüksége. Ahogy híre megy, hogy sorban állnak a bank előtt, más partnerek arra gondolnak, hogy mások már tudnak arról, hogy a bank rossz helyzetben van, ezért maguk is odamennek, hogy kivegyék a pénzt. A még látványosabb sorok odavezetnek, hogy a készpénz elfogy a hitelintézetben, ettől még nem lesz a bank fizetésképtelen. De a pletykák és a tapasztalatok egyre inkább azt támasztják alá, hogy nincs pénze a banknak, ami még több ügyfelet késztet arra, hogy visszaszerezze a pénzét. A kihelyezett hiteleket viszont nem lehet visszaszerezni, ami odavezet, hogy bár a pénzintézet teljesen jól működött, a pánik miatt a bank tényleg csődbe megy.

Épp megrohamozzuk a bankot

Arra, hogy most is egy önbeteljesítő krízis zajlik a szemünk előtt a koronavírus-járvány közepette van esély, sőt, az események eddigi láncolatából könnyen levonható ez a következtetés is. Kínában, Vuhan tartományban, hogy a kitörést megfékezzék, már januárban és februárban elkezdték korlátozni az emberek szabad mozgását, hamarosan teljes kijárási tilalmat rendeltek el. A karhatalom nem kockáztatott, bezáratta a gyárak egy jó részét is, nem ismerve még a vírus pontos terjedését, a kérdésekre távoli időpontokat jelölt meg, hogy mikorra érhet véget a járvány, valamint hogy mikor nyithatnak újra a gyárak. A piacok tehát azt látták, hogy egy elhúzódó leállásra kell készülni a termelésben, bárhol is tűnik fel a járvány.

Olaszországban éppen ezért, amikor márciusban már mindent maga alá kezdett gyűrni a koronavírus, valamint egyre szigorúbb intézkedéseket jelentettek be a betegség megfékezésére, a piacokon is pánik indult. A befektetők eleve úgy számoltak, hogy minden gyár leállt az ország legiparosodottabb északi régióiban, dacára annak, hogy azok egészen vasárnapig működhettek. Sok cég előre menekült, nem várta meg, míg a kormány rendeli el a gyárak bezárását, inkább maga hirdetett leállást.

Viszont eközben Kínában az látszik, hogy a koronavírus már alig okoz új fertőzéseket, az elrendelt intézkedések hatásosak voltak, a Vuhan központú Hupej tartomány vezetése pedig sorra ad engedélyeket a gyárak újranyitására. A Daimler például már a múlt héten újrakezdte a termelést a helyi gyárában, ahogy a Volvóhoz tartozó Polestar is visszakapcsolta a gyártósorait. De a beszállítók közül is a német Webasto alkatrészgyártó is nekilátott a termelés beindításához mind a 11 kínai üzemében - ahogy azt az Auto News Europe is megírta. Sőt, Európában olyan országok is gyárak újranyitása mellett döntöttek, amelyekben még biztosan nem tetőzött a járvány: hétfőn az Airbus közölte, hogy megfelelő óvintézkedések mellett spanyol- és franciaországi üzemeiben folytatják a gyártást.

Ég a ház, csak már az oltás a probléma?

Csakhogy a tőzsdéken a pánik már hetek óta kitart és lépésekre várnak a kormányoktól a pénzemberek. Utóbbiak pedig Európában és az Egyesült Államokkal karöltve nyakra-főre hozott intézkedésekkel próbálják tompítani a válság hatásait. Az Egyesült Államok jegybankjaként funkcionáló Fed hétfőn jelentette be, hogy soha nem látott pénznyomtatásba kezd, míg az Európai Központi Bank a múlt héten közölte, hogy soha nem látott volumenű eszközvásárlásba kezd. Mindez pedig milyen érzést kelt a befektetőkben? Pontosan azt, mintha azt látnák, hogy sokan állnak sorba Robert K. Merton fiktív bankjánál: nagy a baj és közel a csőd. Az államok,és központi bankok pedig jobb híján nem tudnak mást tenni, folytatják a piacok megnyugtatását célzó, az előző 2008-as válságot enyhítő intézkedéseiket.

Az elemzők pedig ezekből vonják le következtetéseiket, és könnyen lehet, hogy emiatt is jósolnak a valósnál komolyabb válságot. "A Covid-19 kitörése következtében romló gazdasági környezetre reagálva a központi bankok és a kormányok a gazdaság stabilizálása érdekében mindent bevetnek. Közülük sokan ugyanúgy nem célzott költségvetési kiadásokkal és ingyenpénz osztására fókuszáló megoldásokkal reagálnak, amelyek egy évtizede sújtják a világgazdaságot. Ezek eddig sem működtek, és eztán sem fognak működni. A nulla százalékos kamatlábak és a mennyiségi lazítás (quantitative easing) már a járvány kitörését megelőzően pénzügyi eszközbuborékok felhalmozódásához vezettek, és a vírus megjelenése volt az utolsó lap, amely összedöntötte a kártyavárat. Annak biztosítása érdekében, hogy a globális gazdaság gyorsan helyreálljon, mihelyt a COVID-19 kitörése elmúlik, a kormányoknak megfelelő lépéseket kell tenniük" - magyarázta az amerikai Forbesnak Jim Walker közgazdász.

A szakértő úgy látja, hogy a rossz válaszok, amelyek a pánik gyors enyhítését célozzák, valójában csak tetézik bajokat. "A megfelelő típusú intézkedések csökkentik a társasági adókat, de általában is az adókat, a bérleti díjakat és az engedélyeztetések költségeit, egy évvel meghosszabbítják az adófizetési határidőket a vállalkozások esetében, támogatják a bankokat, amelyek viselik a cégek rossz helyzetének kamatterheit. Minden attól függ, hogyan, mikor és hol használják a pénzt. Ez mindenütt és mindenkor igaz, de különösen igaz egy olyan környezetben, ahol egy adott esemény ellátási zavarokat okozott, aláásta az üzleti és fogyasztói bizalmat, és a fogyasztók mozgásának korlátozásához vezetett" - vélekedett Walker, aki szerint ezzel a kis vállalkozások is segíthetők, nem úgy, mint a nagyüzemi pénznyomtatással. Ez pedig végső soron mérsékli az olyan káros hatásokat, mint a munkanélküliség növekedése, vagy a felszámolások megszaporodása.

Festik az ördögöt a falra

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) az eddigi legborulátóbb előrejelzést állította össze a világgazdaság rövid távú kilátásairól. Modellszámításaik alapján arra számítanak, hogy az egész éves idei világgazdasági recesszió gyakorlatilag bizonyossá vált, és várhatóan kétszer olyan mély lesz, mint a 2009-ben mért visszaesés. A ház felülvizsgált előrejelzése szerint a globális GDP-érték 2020 egészében legalább 4 százalékkal csökken. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a háborús éveket leszámítva ez lenne a legmélyebb globális recesszió 1931 óta. Az Oxford Economics hétfőn ismertetett, felülvizsgált prognózisában azt közölte, hogy a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) az idei év első felében 2 százalék körüli ütemben csökken. Ez időarányosan jórészt megfelelne a több mint egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válságot kísérő recessziónak.

A Morgan Stanley és a Goldman Sachs Group Inc. közgazdászai szerint a koronavírus nagyobb gazdasági fájdalmat fog okozni, mint amire korábban számítottak, mivel az USA második negyedévi rekordszintű zuhanására számítanak, valamint mélyebb globális recesszióra. A Goldman Sachs-nél, Jan Hatzius vezetőelemző és csapata szerint viszont csak 1 százalékot zsugorodik majd a világgazdaság - derül ki a Fortune összefoglalójából.

De bár rövid távra, azt mondják, hogy mindenki padlót fog - főleg az Egyesült Államok és az eurózóna -, azt már csak a nagy riogatás után mondja el mindegyik elemző, hogy már akár az év második felére talpra állhat a világgazdaság. A CEBR 2021-re 3,4 százalékos globális növekedést vár, hangsúlyozza azonban azt is, hogy számításai alapján a világgazdaság csak 2022-ben lépi túl a 2019-ben elért GDP-értéket. Az Oxford Economics ugyanakkor az idei év egészére V alakú, vagyis a meredek zuhanás után hasonlóan meredek fellendülést mutató globális növekedési pályát valószínűsít.

Mind a Morgan Stanley, mind a Goldman Sachs a harmadik negyedév kezdetén számít a fellendülésre, de szerintük a járvány és egyéb kockázatok elodázhatják ezt. De az alap forgatókönyvük nekik is az, hogy a nyár végén rendeződhet a mostani krízis.

Az látszik, hogy a kormányzati intézkedések, valamint a járvány sújtotta országokból - Kína és Olaszország - érkező relatív jó hírek, zöldbe húzták a tőzsdéket. Kedd reggel a Nikkei 225 7,13 százalékos plusszal zárt, nyitáskor emelkedett a Stoxx Europe 600 Index, a DAX, a FTSE és a CAC-40 is. Justin Onuekwusi, a Legal & General Investment Management egyik vezetője a Wall Street Journalnek azt mondta, bár még mindig korai értékelni, hogy a fejlett gazdaságok járványkezelése mennyire hatékony, alapvetően ezek jó hírek, de a piac még nem kezdte el teljesen beárazni a híreket. Szerinte bármilyen lecsengést követhet felfutás a járványban, amit még egyelőre nehéz értékelni.