Ezen a hétvégén zajlik Ausztriában országszerte a tömeges gyorstesztek elvégzése, s a jövő héten már enyhíteni fognak a szigorú lezárásokon a szomszédos országban. A tömeges antigén tesztelés nem haladt zökkenőmentesen, az első jelentések szerint a vártnál sokkal kevesebben vettek azokon részt, ugyanakkor az eredmények arra utalnak, hogy a korábbi szúrópróba tesztelések eredményével összehasonlítva masszívan eshetett a a rendszerben nem szereplő, ugyanakkor aktívan fertőző esetek száma.

Az első eredmények szerint ugyanis a teszteken a különböző tartományokban a levett minták 0,27-0,49 százaléka volt pozitív. Ráadásul az antigén tesztek kalibrálása miatt sokkal inkább fals pozitív, mint fals negatív eredményekkel kell számolni, így a pozitív esetek PCR módszerrel történő újabb vizsgálata során a szakértők arra számítanak, hogy a kiszúrt esetek csak mintegy felénél lehet majd a SARS-Cov-2-es vírus tényleges jelenlétét kimutatni.

Kapcsolódó

A mostani ingyenes és tömeges tesztelés egyik célja az úgynevezett "dunkelziffer" felmérése volt, amely a hivatalos statisztikákban nem szereplő aktív eseteket jelenti, másrészt az ország jövő hétre tervezett részleges újranyitására intenzívebbé szerették volna tenni a fertőzési láncok megtörésére irányuló erőfeszítéseket.

Ausztriában november közepén vezették be az úgynevezett kemény korlátozásokat, a "hard lockdownt". Ez a november eleje óta érvényes enyhébb korlátozások, a "lockdown light" szigorítását jelentette. Az iskolákban a 14-18 éves korosztályt követően ekkor már az összes osztályt távoktatásra állították át, s az oktatási intézményekben csak ügyeleti rendszer működött. A kijárási tilalmat a korábbi este nyolctól reggel hat óráig érvényes időtartamról 24 órásra bővítették, a bevezetett további intézkedések itt vannak felsorolva.

Drasztikusan zuhant a fertőzöttek száma

A szigorított intézkedések életbe lépést megelőzően egy szúrópróbaszerű teszten november 12. és 14. között szintén azt próbálták felmérni, hogy mennyi lehet az aktív fertőzöttek valódi száma az országban. Akkor az jött ki, hogy a hivatalos statisztikákban szereplő 94 500 aktív fertőzött helyett a valóságban 166 és 295 ezer között lehetett ez a szám, azaz átlagosan számolva alakosság 3,1 százaléka lehetett pozitív.

Ha a mostani pozitív eseteket arányát vesszük (ami a valóságban várhatóan kevesebb a tesztek pozitív elhajlása miatt) és ezt felszorozzuk a lakosságszámmal, akkor a statisztikákban eddig nem szereplő fertőzöttek száma 23-44 ezer közé csökkenhetett három hét alatt. Ráadásul időközben az aktív fertőzöttek száma is jelentősen csökkenhetett. Igaz, az osztrák statisztikák sem teljesen egyértelműek, abból a szempontból, hogy mennyi az aktív esetek száma. A statisztikákban ugyanis az aktívnak mutatott esetek száma folyamatosan magasabb annál a számnál, mint amit a pozitív esetek, a halálesetek és a gyógyultak számából adódna. Ha ezek különbsége alapján nézzük az aktív eseteket (mint ahogy például itt, a Die Presse című újság által használt statisztika is teszi), akkor a hivatalos aktív esetek száma három hét leforgása alatt 77 ezer fő feletti szintről mostanra 47 ezer fő alá süllyedt.

Ehhez hozzáadva a tömeges tesztelés eredményének legrosszabb forgatókönyvét az adódik, hogy az aktív esetek száma 3 hét leforgása alatt harmadára eshetett vissza a lezárások következtében, ami tényleg drasztikus csökkenésnek látszik (persze meg kell jegyezni, hogy a tömeges tesztelésen megjelentek statisztikailag vélhetően nem jelentenek jó mintát a lakosság egészére nézve, hiszen nyilván a lakosság azon része megy el teszteltetni magát, amely amúgy is komolyabban veszi a járványt és az ellene hozott intézkedéseket).

Csökken a nyomás a kórházakon

Azt, hogy az intézkedéseknek masszív hatása volt a járvány terjedésének megfékezésében jól mutatja, hogy a jelek szerint ha csak enyhén is, de csökkent a nyomás az egészségügyi ellátórendszeren. A német Robert Koch Institut adatai szerint a Covid-19-es betegség átlagos lappangási ideje 5-6 napra tehető, s nehéz lefolyású eseteknél átlagosan az első tünetek megjelenését 4-5 nappal követően veszik fel a pácienseket kórházba (Németországban). Így jogosan feltételezhető, hogy egyes korlátozó intézkedések meghozatalának hatása legkorábban 10 nap, de inkább 2-3 hét múlva jelentkezik a kórházi statisztikákban.

Az osztrák kórházakban Covid-19-es megbetegedéssel ápolt betegek száma az ourworldindata.org adatai alapján számolva november 24-e körül kezdett el trendszerűen csökkenni. Nem tudni, hogy ez a csökkenés a beérkező betegek számának drasztikus csökkenése miatt következett be, vagy pedig azért, mert eközben a halálozások száma is jelentősen megugrott. Ha a halálozások adatait hozzáadjuk a foglalt kórházi ágyak számának változásához, akkor az látszik, hogy az igaz csökkenés csak az elmúlt néhány napban indult be ebben a számban.

Csak a teljes szigor elegendő?

Ez pedig arra utal, hogy a járvány igazi terjedésének a jelek szerint nem a november elején bevezetett enyhébb korlátozó intézkedések tudtak gátat vetni, hiszen azok bevezetése óta 4 hétnek kellett eltelnie mire a súlyos esetek száma csökkenni tudott. Valószínűbb, hogy az ellátórendszer terheltségének csökkentését a második, szigorúbb korlátozási csomag bevezetésével sikerült elérni. Már ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a korlátozások bevezetésének azonnal érezhető hatása van a járvány terjedésére.

Ha ez igaz, akkor a járvány letöréséhez nem volt elegendő csak a középiskolás korosztályt átállítani a felsőoktatásra és az éttermek és más vendéglátóhelyek látogatását megtiltani, de valószínűleg kellettek az alsóbb évfolyamok távoktatásba küldésére, az üzletek bezárására hozott intézkedések is. Persze a "lockdown light" hatásosságáról hamarosan elég egyértelmű eredmények érkezhetnek, hiszen a jövő héten bevezetett enyhítéseknek ha lesznek kedvezőtlen hatásai, 2-3 hét múlva azok láthatóak lesznek majd a statisztikákban.