Az, hogy 132 millió emberrel többet sújt majd idén az éhezés, mint egy évvel korábban azt jelenti, hogy az éhezők száma 2020-ban háromszor annyival növekszik, mint bármikor ebben az évszázadban. A járvány miatt komoly zavarok keletkeztek az élelmiszer-ellátási láncokban, a lezárások megbénították a gazdaságokat és komolyan visszaesett a fogyasztók vásárlói ereje - írja a Bloomberg összefoglalója. Egyes előrejelzések szerint az év végéig elképzelhető, hogy a Covid-19 okozta éhínségbe naponta többen fognak belehalni, mint magába a vírusfertőzésbe.

A helyzetet az teszi történelmileg egyedülállóvá, hogy az éhezők számának drasztikus megugrása egy olyan időszakban történik, amikor globálisan hatalmasak az élelmiszer-feleslegek. Ráadásul ez nem csak egy régióban, hanem a világ minden táján tetten-érhető jelenség, s egy csomó olyan országban vált bizonytalanná az élelmiszer ellátás biztonsága, amelyek ilyen szempontból relatíve stabilnak számítottak.

Kapcsolódó

Sorok New Yorkban, beszántott veteményes Kaliforniában

A Bloomberg amerikai példákat is hoz. A New York-i Queensben például nyolc órás sorok kígyóznak egy olyan élelmiszerellátmányt kiosztó pult előtt, ahol a rászorulók egy hétre elegendő élelmiszeradagot tartalmazó csomagokat kaphatnak, miközben Kaliforniában a farmerek beszántják a földbe a salátát és a gyümölcs Washington államban megrohad a fákon. Ugandában a szabadtéri piacok roskadásig telítve vannak banánnal és paradicsommal, azonban nem tudnak olyan alacsony árat kérni érte, amelyet a munka nélkül maradt emberek meg tudnának adni érte. Hatalmas rizs- és hússzállítmányok keringetek a világ nagy kikötői körül az év korábbi részében, mivel a lezárások miatt komolyan akadozott a kikötői forgalom többek között a Fülöp-Szigeteken, Kínában és Nigériában, eközben Venezuelában az emberek az éhínség szélére sodródtak.

A mostani válság okozta sebeket generációk fogják majd érezni. 2120-ban még mindig erről a válságról fogunk beszélni - mondta Mariana Chilton, a Drexel Egyetem Éhezésmentes Közösségekért Központjának vezetője.

A Covid-19 járvány kiélezte a világon meglévő legnagyobb egyenlőtlenségeket, meghatározó tényezővé vált abból a szempontból, hogy kinek van mit ennie és kinek nincs. Míg a gazdagok zavartalanul élvezhetik a vagyonfelhalmozás hatásait, addig milliókat rúgtak ki állásukból és sokuknak nincs többé pénzük arra, hogy etessék családjukat, eközben a kormányzati élénkítő csomagoknak köszönhetően a részvényárfolyamok soha nem látott magasságokba szárnyaltak.

A gazdasági problémák, a lezárások és az elakadó ellátási láncok mellett eközben komoly problémák keletkeztek az élelmiszer-elosztásban is. Az emberek hirtelen már nem akartak vagy tudtak éttermekben enni, ami például az amerikaiak 50 százalékára jellemző volt, a farmerek viszont nem tudták kellő gyorsasággal a megtermelt élelmiszereket a boltok polcaira irányítani, s emiatt rájuk romlott az eladatlan élelmiszer. Az összefoglaló egy kaliforniai gazda példáját hozta fel, akinek hatalmas vesztesége volt idén salátatermésén, s veszteségét csak növelte, hogy a termés egy részét jótékony célokra ajánlotta fel. Viszont a jótékony célra adományozott élelmiszert is le kellett szedni és ki kellett szállítani, így olcsóbb lett volna, ha hagyja az egészet megrohadni.

A föld lakosságának tizede érintett

Az ENSZ eredeti előrejelzésének legrosszabb kimenetellel számoló forgatókönyve szerint idén a Föld lakosságának egytizede nem jut elegendő élelmiszerhez. De nem csak az egyszerű élelmiszerhiány okoz majd problémát, nagyon sokan szembesülnek majd más fajta problémákkal is, például azzal, hogy a kínálat visszaesése miatt nem tudják tartani diétás étrendjüket ami további egészségügyi problémákhoz vezethet.

A legoptimistább előrejelzés is azzal számol, hogy a következő évtizedben az éhínség nagyobb lesz globálisan annál, mint amit a világjárvány előtt vártak. 2030-ra az alultáplált emberek száma elérheti a 909 millió főt, szemben a korábbi modellekben szereplő 841 millióval.

Az Oxfam International nevű jótékonysági intézményeket összefoglaló szervezet becslései szerint az év végére naponta mintegy 12 ezer halhat meg világszerte a Covid-19-es járványhoz köthető éhínségben, ez több annál, mint amit a vírus miatt elhalálozottakra vonatkozó becslésekben szerepel. Ezen számítás szerint a válságos szinten éhezők száma 80 százalékkal ugrik meg addigra. Nagyon sok problémát fog okozni az is, hogy a nem kellő változatosságot mutató táplálkozás, illetve az alultápláltság aránya is megnő. Ez pedig jelentősen gyengítheti az emberek immunrendszerét, mozgásképességét de az agyi működésre is kihatással lehet. A gyermekkori alultápláltságnak egész életre kiható kedvezőtlen hatásai lehetnek, s nem csak egészségügyiek, a rosszabb iskolai teljesítménynek komoly szociális következményei vannak.

Nem elég a segély, forradalom is lehet

Az összefoglaló szerint bár globálisan a kormányzati programok, a jótékonysági segélyprogramok és segélyszervezetek jelentős erőforrásokat mozgósítottak azonban ezek lehetőségeit messze meghaladja a szükség. Az ENSZ WFP nevű élelmezési programjának idén rekordösszegű 13 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy élelmiszert szállítson a világ 83 országába. A program már a második félévet 4,9 milliárd dollárnyi hiánnyal indította.

Az éhezés földrengésszerű változásokat képes elindítani a politikai szférában is. Elég csak a Nagy Francia Forradalomra emlékezni, már akkor is az élelemmel való ellátottságot övező bizonytalanság volt az, amely a tömegeket vonzott az utcára. Az emelkedő élelmiszerárak is fűtötték az idei libanoni tüntetéseket, az év korábbi szakaszában pedig Chilében robbantak ki tüntetések az élelmiszerhiány miatt.

Az elégedetlenség és a feszültségek várhatóan nőni fognak, mivel a nemek és a kisebbségek megítélése és helyzete közötti különbségek is szerepet kapnak abban, hogy kit hogyan érint az éhínség.  Az Egyesült Államokban például a fekete bőrű lakosság körében két és félszer nagyobb az esélye annak, hogy valaki ne férjen hozzá megfelelő élelmiszerekhez és az aktív és egészséges életmódhoz.

Pedig lenne mit elosztani

Az ENSZ adatai szerint ha csak kalóriában számoljuk, akkor elegendő élelmiszer állna rendelkezésre ahhoz, hogy minden egyes ember szükségletei ki legyenek elégítve. Azonban csak az Egyesült Államokban is legalább 5 millió olyan ember él, aki nem képes megengedni magának az egészséges étkezést, ez a lakosság majdnem 2 százaléka. Több, mint 3 millió amerikai nem képes alapvető energiaszükségletének kielégítésére sem. Indiában a lakosság 78 százaléka nem jut egészséges táplálékhoz, ez egymilliárd embert jelent. Ezek az adatok ráadásul még nem vették figyelembe a járvány hatásait.

A globális élelmiszer-felesleg jó elosztását természetesen a költségek és a logisztika is nehezítik, nem csak az akarat hiánya. Az amerikai Wisconsinban hiába van tejfelesleg, attól Malawiban nem jutnak több tejhez az emberek - mondta a Bloombergnek egy szakértő.

A bőséges készletek ellenére az élelmiszerárak növekednek az ellátási láncok sérülése és a gyengébb országok devizáinak gyengülése miatt is. Az élelmiszerek költségei nőnek egyes afrikai és közel-keleti országokban, de nőnek a fejlett világban is, ahol a tárolási kapacitások növelése emészt fel extra összegeket. Még a hagyományosan erős élelmiszeriparral, mezőgazdasággal rendelkező országokban sem volt soha természetes adottság az, hogy mindenki képes legyen a számára szükséges élelmiszereket megvásárolni.

Latin-Amerika olyan régiói, amelyek hagyományosan nagy élelmiszer-exportőrnek számítanak, sokszor vezető helyen állnak idén az éhezők számának növekedésében az ENSZ szerint. Az ENSZ figyelmeztet arra, hogy az éhezők számára vonatkozó becslése idén nagyon nagy bizonytalansági faktort tartalmaz. Sok függ ugyanis még a vírus okozta pusztítás valódi nagyságától.

Ilyen még nem volt

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) még a 70-es évek közepén kezdte el vizsgálni, hogyan alakul az éhínség világszerte. Bár az akkori adatok nem teljesen összehasonlíthatók egy, a 2000-es évek elején bekövetkezett módszertani változás miatt, a trendek azonban jól megfigyelhetők. Ezek szerint az éhínség folyamatosan csökkent azóta globálisan, egészen 2015-ig, amikor negatív fordulat következett be. Azóta ismét növekedésnek indult az éhínség, jórészt a klímaváltozásnak és a katonai konfliktusoknak betudhatóan.

Azonban az elmúlt évek növekedésének üteme semmi ahhoz képest, ami idén várható. Az ENSZ előrejelzése szerint 2020-ban annyival fog nőni világszerte az éhezők száma, mint az elmúlt öt évben összesen. Eközben ha figyelembe vesszük azt, hogy még sosem állt rendelkezésre annyi élelmiszer mint most köszönhetően a modern mezőgazdasági termelésnek, nem lehet úgy szemlélni a helyzetet hogy ne látnánk, komoly problémák vannak.  A világjárvány komolyan megmutatta, hol vannak repedések a rendszeren és hol kezdhet el összeomlani - mondta Nate Mook, a katasztrófák áldozatinak élelmezését segítő nonprofit szervezet, a World Central Kitchen vezérigazgatója.