A jobbközép Köztársaságiak által vezetett felsőházban a szenátorok közül 89-en igennel, 81-en nemmel szavaztak, 174 tartózkodtak.
Jóllehet a szenátusi szavazásnak nincsenek jogi következményei -, a voksolás az ellenzék kérésére jelképes jellegű volt -, jól tükrözi a kormány stratégiájával szembeni általános bizalmatlanságot, elsősorban az iskolák újranyitásának kérdésében.

A stratégiát múlt kedden nagy többséggel már elfogadta a kormánytöbbség a nemzetgyűlésben. Hétfő délután pedig Edouard Philippe miniszterelnök a szenátorok előtt is bemutatta az általános karantént egy hét múlva felváltó fokozatosan bevezetendő óvintézkedéseket, amelyeknek legfőbb pontjai a tömeges tesztelés, a tüneteket produkálók elkülönítése, az iskolák és a kereskedelmi egységek újranyitása, valamint a tömegközlekedési járműveken a kötelező maszkviselés.

Kapcsolódó

A karanténnak elképesztő ára van

"A gazdasági életnek muszáj gyorsan újra beindulnia" - hangsúlyozta a miniszterelnök mintegy félórás beszédében, azt hangsúlyozva, hogy a március 17-én kihirdetett szigorú "a karanténnak elképesztő szociális és gazdasági ára van", miközben a járvány eddig 25 ezer halálos áldozatot követelt az országban.

A szenátorok elsősorban a kormány egészségügyi kríziskezelését bírálták a vitában, azon belül is az iskolák újranyitásának tervét.
A javaslat szerint a bölcsődék, az óvodák május 11-én megnyithatnak, ezen a napon az iskolák azonban még csak a legkisebbeket fogadhatják, osztályonként maximum 15 tanulóval, a felsősök május 18-tól csak azokban a megyékben térhetnek vissza az iskolapadokba, ahol kevésbé van jelen a vírus, és számukra kötelező lesz a maszkviselés. A középiskolások iskolai visszatéréséről viszont csak május végén dönt a kormány.

Számos önkormányzat azonban nem hajlandó jövő héten megnyitni az iskolákat, közülük háromszáznak a vezetője, köztük Anne Hidalgo párizsi főpolgármester vasárnap petícióban tiltakozott a karantén szerintük "erőltetett menetű" feloldása ellen. Úgy vélik, lehetetlen a kisgyerekekkel megoldani a kötelező távolságtartást, a rendszeres kézmosást, az együttjátszás megtiltását, és a gyerekek által használt tárgyak fertőtlenítését.

A miniszterelnök a vitában elsősorban szociális okokkal indokolta a kisiskolások számára az iskolába járás mielőbbi lehetővé tételét, amely szerinte "szociális és demokratikus prioritás". "Katasztrófának" nevezte, hogy azok a gyerekek, akinek nem biztosított az internetes hozzáférés vagy a számítógép a távoktatáshoz, lassan két hónapja nem tanulhatnak.

Május 11-től fokozatos feloldás

A kijárási korlátozások május 11-i feloldásnak megyénkénti tervét május 7-ig naponta frissítik az egészségügyi hatóságok a vírus terjedésének és a kórházi ágyak leterheltségének függvényében. A francia megyék mintegy harmada - a párizsi régió és Elzász-Lotaringia - vörös színű, a megyék fele zöld övezet, míg a többi narancs színű. Ez utóbbiak május 7-ig legkésőbb vagy vörös vagy zöld színt kapnak, az átmeneti helyzetük megszűnik. A zöld területeken május 11-én szélesebb körű lesz az enyhítés, mint a vörös zónában, egyebek mellett a játszóterek, a parkok és az iskolák megnyitásában.

A jobboldali szenátorok szerint a kormány tervei tele vannak ellentmondásokkal, míg a szocialisták elsősorban azt kifogásolják, hogy az Emmanuel Macron államfő által kijelölt május 11-i dátumot a kormány "totemként" kezeli.