Ahogy a világon mindenütt folynak a tömeges koronavírus-oltások, a közegészségügyi szakértők igyekeznek választ kapni arra a kérdésre, hogy a frissen beoltottak vajon továbbra is fertőzésveszélyt jelentenek-e a környezetükre vagy sem - írja a Financial Times. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention azt találta, hogy egyre több jel szerint a beoltott emberek kevésbé valószínűen fertőződnek meg tünetmentesen és kevésbé valószínű az is, hogy átadják a vírust másoknak.

Ezért lazítottak a korlátozási ajánlásokon a beoltottakra vonatkozóan, például a maszkviselési szabályokon. A CDC úgy találta, hogy bár fennáll a veszélye annak, hogy közöttük is terjed a vírus, ám ha enyhítenek a szabályokon velük kapcsolatban, az arra ösztönözheti az embereket, hogy beoltassák magukat. Ez az "üzlet" a szakértők szerint megéri a kockázatot. Eközben máshol sokkal óvatosabbak, például az Egyesült Királyságban, amely jól áll az oltásokkal, a szakértők nem javasolták a könnyítéseket, mert attól tartanak, hogy vírus mintegy kihasználhatja ezt, és felpöröghet a járvány.

Kapcsolódó

Másra figyeltek

A koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos tesztek és vizsgálatok eddig arra koncentráltak, hogy a készítmények milyen hatékonysággal előzhetik meg a beoltottak lebetegedését. Miután azonban a vírus átadható úgy is, hogy a hordozója nem betegszik meg, egyre fontosabb lesz azt is tudnunk, hogy a beoltottak hordozhatják-e a kórokozót vagy sem. Ez gazdasági érdek is, hiszen a munkahelyek újraindulása szempontjából jó lenne tudni, mi a válasz a kérdésre.

A kiindulópont az, hogy a vakcinák csökkentik még a gyenge megbetegedés esélyét is és lassítják a a vírus terjedését, így logikus lenne, hogy mások megfertőzésének esélyét is mérsékeljék. Ugyanakkor csak kisebb, nem igazán megbízható kutatásokat folytak eddig ezzel kapcsolatban, így a tudósok nem tudják, mit gondoljanak.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy az oltás jelentősen csökkenti a vírus továbbadásának lehetőségét - véli Muge Cevik, a University of St Andrews kutatója. Amit nem tudunk az a mérték, mármint, hogy mennyire szorítja le a vakcinák beadása ezt a kockázatot. Az első bizonyítékokat majomkísérletekkel nyerték a Pfizer/BioNTech, a Moderna és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatban. Ezek szerint a majmok légzőszerveinek felső részén jelentősen csökkent a vírus jelenléte, ami azzal jár, hogy kevésbé adhatják tovább a fertőzést.

Nincs elég adat

Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson is vizsgálta saját készítménye hatását a vírus terjedésére és mindkét esetben azt találták, hogy az oltásaik jelentősen mérséklik ezt a veszélyt. A szabályozó hatóságok szakértői azonban arra figyelmeztetnek, hogy nincs elegendő adatunk ahhoz, hogy határozott véleményt alkothassunk ebben az ügyben.

Miután mostanra a világon 300 millió dózis vakcinát szúrtak bele az emberekbe, a kutatók a valóságra támaszkodva is információkhoz juthatnak. Izraelben például, ahol a világon a legtöbb embert oltották be a lakosságból, az egészségügyi minisztérium határozott állításokat fogalmazott meg. Ezek szerint a Pfizer oltása 89 százalékban megelőz minden fertőzést és 94 százalékban a vírus tünetmentes hordozását. Ezeket az állításokat még nem erősítették meg párhuzamos vizsgálatok, bár az Egyesült Királyságban ezzel a vakcinával hasonló tapasztalatokat szereztek.

A közegészségügyi szakemberek azokra a klinikai vizsgálatokra várnak, amelyeket a következő hónapokban fognak publikálni a gyógyszergyártók a készítményük utóhatásaival kapcsolatban. Így vethetők majd össze a beoltott és a placebót kapó emberek adatai. Ha kiderül, hogy az oltás nem csupán a megbetegedés ellen, hanem a fertőzés terjedése ellen is véd, az nagyon jó hír lesz.