A magyar fogyasztói bizalmi index az előző év utolsó negyedévéhez képest az idei második negyedévben 11 pontot esett, és 66 ponton állt. Nagyot zuhant a munkahelyi kilátásokat érintő optimizmus: a magyarok csupán kevesebb mint ötöde (18 százalék) nyilatkozott úgy, hogy jók vagy nagyon jók a következő 12 hónapban a munkahelyi kilátások; ez a korábbi 35 százalék mintegy fele. ez a mutató 22, globálisan pedig 40 százalék.
Személyes anyagi helyzete kapcsán is csökkent az optimizmus honfitársaink körében, jelenleg 37 százalék vélekedik úgy, hogy a következő egy évben jól vagy nagyon alakul majd személyes pénzügyi kilátása, ez a 2019 utolsó negyedévi adatokhoz képest hat százalékpontos csökkenés. Globálisan - 12 százalékpontos csökkenés mellett - ez az arány 49 százalék, Európában 37 - adta hírül a Nielsen.
Kapcsolódó
A költési hajlandóságot érdemben nem befolyásolta a pandémia, csupán két százalékpontot csökkent 2020 második negyedévére, így a magyar válaszadók 28 százaléka véli alkalmasnak az időszakot a vásárlásra, ezzel közelítve az európai átlaghoz (30 százalék), de még elmaradva a globális átlagtól (41 százalék).
A magyar fogyasztók 40 százalék említette a gazdaság alakulása miatti félelmet első vagy második "főparaként", az egészség miatt a válaszadók egyharmada aggódik, míg a harmadik helyre a munkahelyi biztonság miatti félelem került fel (27 százalék). A kontinens egységes képet mutat fogyasztói félelmek kapcsán: a gazdaság (41 százalék), az egészség (36 százalék) és a munkahelyi biztonság (23 százalék) került a dobogóra.
A magyarok rendelkezésére álló havi keretéből mintegy 30 százalék otthoni étkezésre megy el, 22 százalék pedig lakhatásra (albérlet, lakáshitel, rezsi), míg kommunikációs költségekre (mobil, internet, tévé) pedig a havi büdzsé 8 százalékát költik.
A koronavírus-járvány sosem látott sebességgel és mértékben vetette vissza a hónapok óta nagyjából egyenletesen emelkedő fogyasztói bizalmat világszerte: globálisan és minden kontinensen számottevően csökkent - mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. Ekkora esésre a 2008-2009-es világválság óta nem volt példa, és míg a múltban fokozatos volt a csökkenés, a mostani változás páratlanul rapid módon következett be.
Amennyiben marad pénze hó végén, a fogyasztók mintegy 40 százaléka félretesz, megtakarít, mintegy negyede felújítja/csinosítja otthonát. A magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem marad szabadon elkölthető pénze.