Koronavírus-járvány: a rossz még rosszabbnak tűnik

A koronavírus-járvány miatti gazdasági leállások az 1929-1933-as nagy válságóta a legnagyobb visszaesést indította útjára. Az IMF legfrissebb Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook - WEO) című elemzésében megjegyzi: az országok több mint háromnegyede ugyan már a korlátozások feloldásáról döntött, de ezzel egy időben a járvány több fejlődő és feltörekvő piacon felívelőben van. A Covid-19 megfelelő kezelésének hiányában azonban a fellendülés erőssége nagyon bizonytalan, a járvány egyes ágazatokra és országokra gyakorolt hatása pedig egyenlőtlen.

Az áprilisi előrejelzéshez képest az IMF a legfrissebb előrejelzésében idén súlyosabb recesszióval, majd 2021-ben lassabb fellendüléssel számol - írja Gita Gopinath az IMF gazadsági tanácsadója és kutatási igazgatója az elemzéshez fűzött kommentárjában. A világgazdaság a legfrissebb előrejelzés szerint 4,9 százalékkal zsugorodhat idén, ami az áprilisi prognózishoz képest 1,9 százalékponttal jelez nagyobb visszaesést.

Jövőre 5,4 százalékkal bővülhet a globális gazdaság, de ezzel együtt is a 2021-es GDP még mindig 6,5 százalékponttal maradhat el a Covid-19 előtti, idén januárban adott előrejelzésektől. Ez azt is jelenti, hogy a járvány okozta válság 2020-21-ben összességében a világgazdaságban több mint 12 ezer milliárd dolláros kiesést okoz - olvasható az IMF elemzésében.

Nagy a bizonytalanság

Az előrejelzést nagy bizonytalanság övezi. A kilátásokra vonatkozó felfelé mutató kockázatok között az IMF a vakcináról és a Covid-19 terápiáiról szóló jobb híreket, a gazdasági aktivitás gyorsabb visszaállítását segítő további gazdaságpolitikai támogatásokat említi, míg a lefelé mutató kockázatok között olyanok szerepelnek, mint a járvány újabb hullámai, ami a mobilitást és a költéseket visszafogja, valamint gyorsan szigorodhatnak a pénzügyi kondíciók is. A geopolitikai és kereskedelmi feszültségek pedig a törékeny globális kapcsolatokban okozhatnak károkat, pont egy olyan időszakban, amikor a világkereskedelemben körülbelül 12 százalékos zuhanás várható.

A mostani válság a gazdasági fellendülés kilátásait főleg az exportorientált gazdaságok esetében rontja és a fejlődő és a fejlett gazdaságok közötti jövedelemkonvergenciát is veszélyezteti - hívja fel a figyelmet az IMF kutatási igazgatója. A Valutaalap várakozásai szerint a fejlett gazdaságokban idén 8, a fejlődő és feltörekvőkben pedig 3 százalékos visszaesés várható, utóbbi esetében, ha Kínát kivesszük a sorból, akkor meg 5 százalékos. 2020-ban az országok 95 százalékában várhatóan az egy főre eső jövedelem csökkenni fog.

Egyenetlen fellendülés

Az országok lazításaival a gazdasági fellendülés egyenetlen lesz: egyrészt a felgyülemlett kereslet néhány ágazatban - mint például a kiskereskedelem - nagy ugrást hozhat, míg másokban - mint például a társadalmi érintkezéssel járó szolgáltatásoknál (turizmus, vendéglátás, utazás) - visszaesés várható. Az elhúzódó válság azokat az országokat érintheti ezért jelentősen, amelyek gazdasága ezekre a szektorokra támaszkodik.

E krízis a munkaerőpiacot is nagyon komolyan érintette és nagyon gyorsan el is érte, ahol főleg az alacsony jövedelműeket és a betanított munkásokat érintette, akiknek nem volt lehetősége a távmunkára. Az IMF a  Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) adataira hivatkozva megjegyzi, hogy a munkaerőpiacokon az idei első negyedévben 2019 negyedik negyedévéhez képest 130 millió teljes állású munkahely veszhetett el, az idei második negyedévben pedig a munkaórákban történt visszaesés várhatóan globálisan 300 millió teljes állású pozíció eltűnésével lesz egyenlő. Az ILO ugyanakkor úgy becsli, hogy a világon a mintegy 2 milliárd informális foglalkoztatottnak közel 80 százalékát jelentősen érintette a válság.

Miután az olyan munkaerő-intenzív ágazatokban, mint a turizmus és vendéglátás a fellendülés várathat magára, a munkaerőpiac fellendülése is időbe telhet, ami súlyosbíthatja a jövedelmi egyenlőtlenséget és szegénységet - jegyzi meg Gopinath.

Van pozitívum is

Az IMF ugyanakkor pozitívumként jegyzi meg, hogy a fellendüléshez a kivételesen nagymértékű fiskális és monetáris politikai támogatások is hozzájárulnak, főleg a fejlett gazdaságokban. A fejlődő és feltörekvő gazdaságokban ez a hatás kisebb mértékű, miután a költségvetési mozgástér is szűkebb.

A globális fiskális támogatás egyébként az IMF szerint már 10 milliárd dollár felett jár, míg a monetáris politika jelentős lazításokat hajtott végre kamatcsökkentéseken, likviditásnövelő intézkedéseken és eszközvásárlásokon keresztül. A legtöbb országban ezek az intézkedések hozzájárultak a megélhetés támogatásához és megakadályozták a csődhullámokat, vagyis segítettek a maradandó károsodások mérséklésében és a fellendülésben.

A pénzügyi válság megakadályozása pedig segített elkerülni a még rosszabb reálgazdasági károkat, ugyanakkor a reálgazdaság és a pénzpiacok egymástól való elszakadása növeli a megnövekedett kockázatvállalásból fakadó aggodalmakat és jelentős sérülékenységnek is számít - mutat rá az IMF vezető elemzője.

Még nincs vége

Miután viszont elég nagy a bizonytalanság, az IMF arra hívja fel a figyelmet, a döntéshozóknak alkalmazkodniuk kell a helyzethez, a jelentős költségvetési és monetáris támogatásnak folytatódnia kell, különösen azokban a gazdaságokban, ahol az infláció várhatóan nyomott marad. Ugyanakkor az IMF arra is figyelmeztet, hogy az országoknak a költségvetés átláthatóságát és a monetáris politika függetlenségét is biztosítaniuk kell.

Az egészségügy menedzselésének még a lazítások után is prioritásnak kell maradnia. Ez a kapacitások bővítését, a széleskörű teszteléseket, utánkövetéseket, karanténokat és a biztonságos távolságtartás betartását, valamint maszkok viselésének megkövetelését feltételezi. Ezzel meg lehet fékezni a vírus terjedését, meg lehet előzni egy újabb járvány kitörését és ezáltal minimalizálni lehet a gazdaságban bekövetkező zavarokat. A megfizethető vakcinagyártás és a vakcinák terítése és a terápiák terén viszont még több intézkedésre lesz szükség, ha végre lesz oltóanyag.

Az IMF szerint azokban az országokban, amelyeket súlyosan érintett a pandémia, a járvány által közvetlenül érintettek számára a munkanélküli segélyen keresztül jövedelemtámogatást, bértámogatást és készpénztranszfert kellene biztosít, a vállalatokat pedig az adófizetések halasztásával, hitelekkel, hitelgaranciákkal és állami támogatásokkal kellene támogatni.

Azoknak az országoknak, ahol már újraindultak és fellendülőben van a gazdaság, az IMF azt tanácsolja, hogy az állami támogatásról fokozatosan váltsanak a munkavállalók munkába állásának ösztönzése felé és segítsék elő a munkaerő olyan szektorok felé történő terelését, ahol a kereslet nő. Ez képzésekkel, illetve az olyan munkaerő célzott támogatásával történhet, akik esetében a tartós munkanélküliség kockázata nagy.

Az IMF emellett azt is javasolja, hogy azokban az országokban, ahol van erre lehetőség, fel kellene gyorsítani a környezetbarátabb gazdaságba történő állami beruházásokat és elő kellene segíteni a hosszabb távú klímacélok elérését. A legsérülékenyebb rétegek védelme érdekében a szociális háló nettó kiadásait egy időre növelni kellene.

Gopinath továbbá hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek a fejlődő gazdaságok számára is biztosítaniuk kell a szükséges likviditáshoz való hozzáférést.

Újabb kihívások és lehetőségek

Az IMF ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a válság kezelése középtávon kihívásokat is generál, mégpedig a megemelkedett államadósságokon keresztül. A GDP-arányos deficit idén történelmi rekordra emelkedhet mind a fejlett, mind a fejlődő és feltörekvő térségben. Az országoknak ezért biztos lábakon álló költségvetési keretekre lesz szükségük a középtávú konszolidációhoz.

Ezzel egy időben a krízis lehetőséget is teremt a termelékenyebb, fenntarthatóbb és méltányosabb növekedés felgyorsítására is az új zöld és digitális technológiába és egy nagyobb kiterjedésű szociális hálóba történő befektetés révén - jegyzik meg a Valutaalap elemzői.