A koronavírus-fertőzésről eddig azt gondoltuk, hogy az idősekre jelenti a legnagyobb veszélyt, akiknek az egészsége gyenge, ám a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss tanulmánya azt állítja, hogy valójában a fiatalokra támadt rá igazán, hiszen egy egész generáció kerül kockázatos helyzetbe - derül ki a szervezet honlapján megjelent összefoglalóból. A járvány növelte az emberek közti egyenlőtlenségeket és a mai fiatalok alkotóképessége gyengülhet a vele járó kényszerintézkedések miatt.

A magyarázat egyszerű: az egészségügyi válság tönkreteszi a fiatalok tanulását és képzését. A járvány kitörése óta a tanuló, illetve a tanulásuk mellett dolgozó fiatalok 70 százaléka került szembe az iskolák, az egyetemek és a képzési központok bezárásának következményeivel - derül ki a "Youth and COVID-19: impacts on jobs, education, rights and mental well-beeing" című jelentésből. A fiatalok 65 százaléka számolt be arról, hogy kevesebbet tanult, miután az átkozott vírus miatt kénytelen volt átállni távoktatásra a hagyományos osztálytermi tanulásról.

Kapcsolódó

Örökre elveszett idő

Igaz ugyan, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek tanulásuk folytatása érdekében, ám 50 százalékuk úgy véli: tanulmányait el kell majd halasztania és 9 százalékuk arra számít, hogy meg kell szakítania. Azok a fiatalok, akik fejletlenebb országokban élnek, még rosszabb helyzetben találták magukat: mivel sokszor hiányzik az internetkapcsolat és távoktatás más segédeszközei. Nem beszélve arról, hogy egyes esetekben egyszerűen nincs olyan hely az otthonukban, ahol nyugodtan tanulhatnának. Miközben a fejlett országokban a fiatalok 65 százaléka vett részt videokonferenciás tanórákon, a fejletlenekben csak 18 százalékuk tudott így otthon tanulni.

Tanulmány szerzői megállapítják, hogy a pandémia többszörös sokkhatást gyakorolt a fiatalokra. Nem elég, hogy lerombolta munkahelyeiket és munkavállalási perspektívájukat, megtörte tanulásukat és képzésüket, és mindennek tetejébe komolyan károsította mentális egészségüket is. "Ennek nem lett volna szabad megtörténnie" - véli Guy Ryder, az ILO főigazgatója.

Bizonytalan jövő

A fiatalok 38 százaléka bizonytalannak látja jövőbeni karrierlehetőségeit, miután várakozások szerint a válság tovább fogja szaggatni a munkaerőpiacot és meg fogja hosszabbítani a fiatalok munkába állását megelőző átmeneti időszakot. Az OECD korábbi becslése szerint tízszer több munkaóra veszett el a világ legfejlettebb országaiban a koronaválság miatt, mint a 2008-2009-es gazdasági világválás idején. Ráadásul a munkanélküliségi ráta még 2021 végén is átlagosan 7 százalék felett lehet szemben a 2019 végi kicsit több mint 5 százalékkal.

A hatás pedig azonnali: minden hatodik fiatal kénytelen volt feladni állását, amivel részben a tandíjára valót kereste meg. Sokan azért jártak így, mert olyan ágazatokban dolgoztak, amelyeket az átlagosnál jobban megtépázott a válság. Azok 42 százaléka, akik megőrizték állásukat, kénytelenek a korábbinál kisebb fizetéssel beérni. Ennek hatására a tanulmány válaszadóinak fele jelezte, hogy érzett már szorongást vagy depressziót és 17 százalékuk már folyamatosan szenved ezektől a mentális betegségektől.

Az ILO a felmérés eredményeit látva azt javasolja, hogy jobban vonják be fiatalokat a jövőjüket befolyásoló döntésekbe. Emellett sürgősen szükség lenne célzott intézkedésekre annak érdekében, hogy megóvják a fiatalok egy egész generációjának munkavállalási kilátásait, amit veszélyeztet a válság.