A világ legnagyobb gazdaságaiban a lakosság összesen 2,9 billió dollárnyi pénzt tett félre a járvány idején. Az optimisták szerint ha véget ér a pandémia, akkor ezt el is költik az emberek, és ez hajthatja majd a fellendülést.

A Bloomberg Economics becslése a fenti adat, az Egyesült Államokban, Kínában, az Egyesült Királyságban, Japánban és a legnagyobb európai gazdaságokban keletkezett extra lakossági megtakarítások összegét saccolták ennyire a hírügynökség elemzői. Úgy vélik, ez az összeg idén tovább emelkedett, mivel ehhez jöttek még jelentős állami gazdaságélénkítő csomagok, míg sok helyen a lezárások még mindig tartanak, a boltok, éttermek zárva és az utazási lehetőségek is rendkívüli korlátozottak.

Az extra megtakarítások több mint fele, 1,5 billió dollár az Egyesült Államokban halmozódott fel. Ez az összeg a duplája annak, mint amennyivel a legutóbbi fellendülés során évente nőtt az amerikai GDP, illetve megfelel a dél-koreai gazdaság egész éves kibocsátásának.

Pörgetheti majd a fellendülést

Bár az optimisták nagyon bíznak abban, hogy ez a megtakarítás a korlátozások feloldása után gyorsan az éttermekben, a turizmusban, a boltok kasszájában landol és pörgeti majd a gazdaságot, a pesszimistábbak szerint inkább az egészségügyi válsághelyzet alatt felhalmozott adósságok törlesztésére fordítják majd a pénzt az emberek, vagy tartalékolnak addig, amíg a munkaerőpiaci helyzet javulni nem kezd.

A számítások szerint például ha az Egyesült Államokban a felhalmozott tartalékot mind fogyasztásra költenék, akkor a gazdaság növekedése a becsült 4,6 százalék helyett 9 százalék is lehetne idén. Ha viszont egy centet sem költenek belőle, akkor a bővülés alig 2,2 százalékos lesz.

A tavaly nyári fellendülés ugyan csak átmenetinek bizonyult, azonban megmutatta, a gazdaságok milyen gyorsan vissza tudnak pattanni, ha a koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járványt sikerül irányítás alá vonni. A nagy készpénztartalék az egyik ok, ami miatt azt gondoljuk, a kereslet nagyon gyorsan képes lesz helyreállni majd 2021-ben is - mondta Meava Cousin, a Bloomberg Economics eurózónával foglalkozó vezető közgazdásza.

A többi nagy gazdaság is kitett magáért ebből a szempontból a járvány alatt. A kínai háztartások számláin 2,8 billió jüannal (430 milliárd dollár) van több, mint egy évvel korábban, a japánoknál 32,6 billió jen (300 milliárd dollár) ez az összeg, a briteknél 117 milliárd font (160 milliárd dollár). A legnagyobb európai gazdaságokban 387 milliárd eurónyi extra megtakarítás keletkezett a bankszámlákon, a németek 142 milliárdjával az élen.

Magyarország illeszkedik a trendbe

A magyar háztartások sem panaszkodhatnak, legalábbis makrogazdasági szinten. Az MNB előzetes adatai szerint a háztartások pénzügyi vagyona tavaly nettó 4248 milliárd forinttal, azaz 8,4 százalékkal növekedett. Ebből közel 2,9 billió forint tranzakcióknak volt köszönhető, tehát nem a meglévő vagyonelemek átértékeléséből adódik. A csak készpénzben és bankbetétben lévő állomány nagysága ezen belül több, mint 16 százalékkal ugrott meg, az év végén hajszál híján elérte a 18,1 billió forintot. A készpénz- és bankbetétállomány 2,5 billió forintos emelkedése az egész éves magyar GDP 5 százalékának felel meg, ami alig marad el az amerikai 7,1 százalékos aránytól.

Elemzők szerint a gyors költés irányába hathat a tény, hogy a kamatok globálisan rendkívül alacsony szinten vannak, s ezáltal kevésbé vonzó bankbetétben tartani a pénzt huzamosabb ideig. Ugyanakkor a munkaerőpiac gyenge helyzete és a gazdaságok kilátásait övező bizonytalanságok arra ösztönözhetik a lakosságot, hogy inkább adósságai törlesztésére használja fel az extra készpénzt. Persze ebben talán a legfontosabb tényező az adott háztartás vagyoni helyzete. A vagyonosabb, jelentősebb megtakarítással rendelkezők nyilván hajlamosabbak lesznek kiadásaikat növelni, míg az alacsonyabb jövedelműek inkább tartalékolhatnak. Ezt erősítheti az, hogy sokan azt feltételezik, a kormányok a járvány után adóemelésekkel igyekeznek majd extra kiadásaikat finanszírozni.

Rövid távon nagyon sok múlik a fogyasztók járvány utáni magatartásán, idő kell ahhoz, hogy a járvány előtt megszokotthoz visszatérjenek az emberek. Középtávon viszont akár fogyasztásra, akár adósságcsökkentésre megy az extra megtakarítás, az pozitív lesz a növekedés szempontjából - mondta Yelena Shulyatyeva, a Bloomberg Economics közgazdásza.