A világ országai kétségbeesett erőfeszítésekkel próbálják elkerülni, hogy a koronavírus-járvány az eddigieknél is nagyobb kárt okozzon, ami arra sarkallhatja a kormányokat, hogy olyan vakcinák kifejlesztését is támogassák, amelyek nem nyújtanak teljes védelmet a fertőzés ellen, csak a legsúlyosabb következményeket hárítják el - írja a Fortune. Bár a legfőbb cél az, hogy teljesen megállítsák a vírus terjedését és megelőzzék, hogy betegséget okozzon, az első oltások várhatóan nem tudják majd ezt teljesíteni - mondja Robin Shattock, az Imperial College London professzora, az egyik vakcinafejlesztés vezetője.

Megvéd-e az oltás a fertőzéstől? Megvéd-e a betegségtől? Megvéd-e a súlyos megbetegedéstől? Ezeket a kérdéseket kell feltenni a szakértő szerint, és úgy véli, hogy már egy olyan vakcina is nagyon jól jönne, amely legalább a súlyos, életveszélyes megbetegedést megakadályozza. A vírus elleni harcban az alig ismert, kis cégektől - mint amilyen a kínai CanSino Biologics Inc. -, a legnagyobbakig - például az amerikai Pfizer Inc.-ig és az angol-svéd AstraZeneca Plc-ig - rengetegen vesznek részt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 130 vakcinakutatás folyik a világon.

Kapcsolódó

Bonyodalmak jöhetnek

A kutatások egy része már az emberi tesztelés szakaszában van - ezek lehetnek azok a szerek, amelyek a betegség ellen nyújthatnak védelmet, de a fertőzés ellen nem. És itt kezdődnek a bonyodalmak. Miközben ezek az oltások megóvhatják sokak életét, elbizakodottá tehetik az embereket és a kormányokat - hívja fel a figyelmet Michael Kinch, vakcinafejlesztési szakértő. Olyan helyzet alakulhat ki, hogy nem lesznek tisztában azzal, hogy továbbra is megfertőződhetnek és megfertőzhetnek másokat. A koronavírus egyik jellemzője, hogy tünetek nélkül terjedhet emberről emberre, és ha egy olyan szer jelenik, meg, amely megelőzi a tüneteket, akkor még gyorsabban terjedhet a kórokozó.

A vakcináknak két jellemző típusa van. Általában legyengített vírust használnak, ami ellenanyag termelésére készteti a szervezetet. Ilyen típusú oltást fejleszt például a kínai Sinovac Biotech, amely majmokon jó kísérleti eredmények hozott. Az Oxfordi Egyetemen és még számos helyen új módszerrel kísérleteznek: a koronavírus génjeit egy ártalmatlan vírusban viszik be a szervezetbe, ami szintén védekezésre készteti az immunrendszert.

Kisebb, de elérhető cél

A vakcina akkor is sikernek lesz tekinthető, ha elhárítja a fertőzést és akkor is, ha a legkomolyabb tüneteket szüntetni meg - mondta egy interjúban Pascal Sriot, az AstraZeneca vezérigazgatója. Ez az a cég, amely az Oxfordi Egyetemen kifejlesztett oltás több 100 milliós értékesítésére szerződést kötött az EU-val. Ez a vakcina átment egy független tudományos bizottság engedélyezésén, és most arra várnak, hogy kiderüljön a hatékonysága. Az amerikai járványügyi hivatal (NIAID) a Moderna Inc. biotechnológiai céggel állt össze. E szervezet is a komoly megbetegedést akarja elkerülni az első oltással, fertőzés megelőzése távolabbi cél.

Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) olyan oltás engedélyezését mérlegeli, amely nyíltan csak a betegség - tehát nem a fertőzés - megelőzését szolgálná. Ez nem lenne példa nélküli. Vannak olyan engedéllyel rendelkező vakcinák, például a szamárköhögés ellen, amelyekről tudott, hogy nem védenek meg a fertőzés ellen, ám bizonyított, hogy megelőzik a megbetegedést. Ezért szakértők úgy vélik, nem rossz ötlet tökéletlen oltásokat engedélyezni. Végül is - ahogy Kinch fogalmaz - nem létezik tökéletes vakcina.