A koronavírusok egyetlen nem szegmentált, lipid-fehérjeburokba csomagolt pozitív RNS vírusok, melyek elektronmikroszkópban jellegzetes negatív festődést mutatnak - kezdi cikkét a szakportál, felidézve, hogy első koronavírusokat June Almeida skót tudós és munkatársai fedezték fel az 1960-as években.

Elnevezésüket elektronmikroszkópos képük után kapták, ezen ugyanis a szürke, kerek foltokként megjelenő vírusokat apró, napkorongra emlékeztető képződmények vették körül. A legelső azonosított koronavírus egy csirkéket fertőző bronchitis-vírus volt, később megfázás tüneteit mutató emberek orrüregéből izoláltak vírusokat, amelyek a humán koronavírus 229E és OC43 (HCoV-229E, HCoV-OC43) nevet kapták.

Az elektronmikroszkópos kép segített

A 2003-as SARS-CoV járvány kitörésekor a jellegzetes elektron-mikroszkópos megjelenés segített a koronavírust amplifikálni és szekvenálni. A SARS-CoV-nek elnevezett vírus szekvenciája lényegesen eltért az ismert, humán betegségeket okozó egyéb koronavírusokétól. Lázas betegséget, súlyos akut respiratorikus szindrómát (SARS), tüdőgyulladástt, valamint köhögéssel és nehézlégzéssel járó alsó légúti tüneteket okozott.

A kínai Guangdongban elindult járvány Dél-Kelet Ázsia, Észak-Amerika, Európa és Dél-Afrika számos országában elterjedt. A fertőzés főként cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel terjedt emberről emberre, de a személyes kontaktus, a fertőzött felületek érintése is elegendő volt a megfertőződéshez.

A védekezési előírásokat be nem tartó egészségügyi dolgozók különösen nagy kockázatnak voltak kitéve. Az utolsó megbetegedést 2003. szeptemberben jegyezték fel, miután 8000 személy fertőződött meg és 774 haláleset következett be, ami 9,5 százalék halálozási arányt jelent.

A MERS-hez kellett az utazási előzmény

Kilenc évre rá jelent meg Közel-Keleten egy új, szintén légzőszervi megbetegedést okozó koronavírus, amelyet felbukkanása helyéről  (Middle East) MERS-CoV-nak neveztek el. A MERS-CoV tünetei nem jellegzetesek, de sok beteggel a súlyos akut respiratorikus distressz végzett. Minden megbetegedés kötődött valamilyen módon az Arab Félszigethez, vagy a környékéhez, így az utazási előzmény segített a diagnózis felállításában.

A jelenleg is keringő MERS-CoV halálozási rátája 35 százalék, a fertőződés legnagyobb kockázatát az egészségügyi dolgozók viselik. A járvány kontroll alatt tartását segít, hogy egy személy csak egy másik személynek adja át a fertőzést, szemben a SARS-CoV-al, amelynél 4 további személy megfertőződhet.

Elérkeztünk Wuhanhoz

A kínai Wuhanban 2019. december 30-án észlelték a betegek egy csoportján az ismeretlen eredetű tüdőgyulladást, ezekből a betegekből izolálták egy héttel később az új koronavírust (SARS-CoV-2), s az általa okozott megbetegedést 2020. február 11-én Covid-19-nek nevezte el a WHO.

A SARS-CoV-2 az előző két koronavírusnál jóval több beteget fertőzött meg. Gyors terjedéshez hozzájárul, hogy Hubei megye - amelynek Wuhan a központja -, több mint 11 millió lakosú, óriási forgalmú térség, így a személyről személyre való terjedés és a más vidékekre történő elhurcolás valószínűsége is igen nagy.

Megállapították, hogy egy fertőzött átlagosan 2- 3 fogékony személynek adja tovább a kórt. A fertőzést polimeráz láncreakcióval (PCR) igazolták, lázas, száraz köhögést, nehézlégzést, súlyos esetekben tüdőgyulladást elszenvedő, átlagosan 55 éves embereken (gyermekekben igen ritkán igazolták a fertőzést). A 2-3 százalékos halálozási arány ugyan jóval alacsonyabb, mint a másik két koronavírus esetén, de mivel a SARS-CoV-2 több embert érint, mégis többen halnak bele. A fertőzés az esetek 80 százalékában tünetmentesen vagy csak enyhe tünetekkel zajlik, továbbá a betegség már a lappangási idő alatt is fertőz.

A kínai hatóságok példa nélküli intézkedései dacára a SARS-CoV-2 a világ majdnem minden pontján viszonylag hamar megjelent.

Nehéz felismerni

A betegség felismerése a lappangó és enyhe, továbbá igen változatos tünetek miatt nagyon nehéz, megfelelő, igazolt gyógymód hiányában pedig a kezelése is. A vírus kimutatásáról az amerikai Centers and Disease Control and Prevention (CDC) naprakész információkkal szolgál, és az egészségügyi világszervezet, a WHO weboldala is tájékoztat. A kezelés legtöbbször tüneti, bár egyes antivirális szereket csaknem mindenütt bevetnek a standard ellátás részeként.

Egy ideig nagy reményeket fűztek a klorokin és a hidroxiklorokin alkalmazásához, ám mint az egy május 7-én, a világ vezető orvosi szaklapjában, a New England Journal of Medicine-ben megjelent kutatásból kiderült, egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a hidroxiklorokin bármennyire is hatásos lehet.

Egyre inkább sikeresnek tűnik viszont a Gilead Sciences egyszer már az Ebola ellen megbukott készítménye a remdesivir, amely a legutóbbi kutatások szerint akár 31-55 százalékkal is gyorsíthatta a súlyos esetek felépülési idejét, valamint sokaknak segített elkerülni a mesterséges lélegeztetést.

Franciaországban pedig a tocilizumabbal értek el sikereket, a kezelt betegek közül kevesebben kerültek lélegeztetőgépre, és a halálozási arány is alacsonyabb volt a 14 napos kúra után. A reumatoid artritisz esetében már évtizedek óta használt készítmény a szervezett túlzott immunválaszában játszik szerepet, általa elkerülhető a sokszor halált okozó - még sokat vizsgált és kevéssé ismert - citokinvihar nevű jelenség, amely túlzott gyulladásos állapotot eredményezve lehet végzetes. A Richter április végén jelentette be, hogy az egész világra kiterjedően megszerzi a tocilizumabra vonatkozó fejlesztési, gyártási és értékesítési jogokat.

Több száz másik, már törzskönyvezett gyógyszert is vizsgálnak, s az olyan nagy cégek, mint a Pfizer, a Moderna, a Sanofi, a Bayer vagy a Regeneron is kísérleteznek különböző mechanizmusú védőoltások kifejlesztésével.

A SARS-CoV-2-ben elhunyt betegek boncolási, illetve tüdőből származó szövetmintáinak eredményeit egyelőre nem hozták nyilvánosságra a szaklap szerint, ám mint írják, a képalkotó vizsgálatokból látszik, hogy a legtöbb súlyos esetben kiterjedt alveoláris károsodás áll fenn.

Az új koronavírusról még sok mindent nem tudni, története folyamatosan alakul, a másik két koronavírustól eltérő tulajdonságait is fokozatosan, a fertőzés progressziója nyomán ismerik meg.