Minden idők egyik leggyorsabban terjedő és legpusztítóbb járványa volt az 1918-as spanyolnátha-kitörés: legalább 17 millióan haltak meg, orvosi statisztikusok szerint csak Európában több mint kétmillió áldozat volt. Bár az első világháború miatt nehéz megbecsülni, hogy pontosan mekkora közvetlen kárt okozott akkor a világgazdaságnak, de a legpesszimistább becslés alapján is 12 százalékos visszaesést okozott a növekedésben. A legoptimistább adatok viszont 5 százalékosra becsülik a kiesést - derül ki Victoria Fan, Dean Jamison és Lawrence Summers az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szaklapjában megjelent tanulmányából.

Ennél viszont jóval dokumentáltabb volt a 2000-es évek elején a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome, magyarul: Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) kitörése, amely ugyanígy Kínából indult, és ugyan kezelését lassabban kezdték meg, de hasonló intézkedéseket kellett meghozni, terjedési sebessége és volumene szintén egyezéseket mutat a 2019-nCoV járványával. Akkor közvetlenül a betegség 40 milliárd dollárnyi (2003-as árfolyamon 8920 milliárd forintnyi) kárt okozott a világgazdaságnak, ami elsőre ugyan nagy számnak tűnik, de a kínai gazdasághoz mérve elenyésző volt - legalábbis így becsülte Jong-Wha Lee és Warwick J. McKibbin, a Brookings Institution és az ausztrál National University két közgazdásza egy korábban megjelent tanulmányban. Ők a közvetlen hatásokkal együtt - például a kiáramló tőke, a fogyatkozó betéti állományok - úgy becsülték, a kiesés 54 milliárd dollár lehetett.

Kapcsolódó

A két kutató külön hangsúlyozza, hogy a gyors egészségügyi intézkedések, maga az ellátás és a terjedést megelőző lépések csak töredékét tették ki ennek a kárnak. Nagyobb rész volt a turizmus és a szolgáltató szektor által elszenvedett kár, valamint a kieső ipari termelés, a kereskedelem mínusza.

Kontextusba helyezve arra a következtetésre jutottak, hogy az esemény bekövetkeztének évében a gyorsan feltűnő járványok hatása csak marginális. A hosszú távú kifutás pedig nagyban múlik azon, hogy a fertőzöttek milyen demográfiai mutatókkal bírnak, mennyire vesznek részt a termelési, gazdasági folyamatokban. A Vuhan koronavírus (és a SARS) esetében egyelőre azt tapasztalják az epidemiológusok, hogy a legtöbb beteg, halálos áldozat eleve legyengült immunrendszerű. Főként idősek haltak bele eddig a 2019-nCoV járványába, amine a hiánya a közgazdaság morbid szemüvegén át nézve később még pozitív kifutása is lehet: például nem kell számukra nyugdíjat fizetni. Ha viszont felerősödik egy járvány, és teoretikusan a gazdaságilag a munkaerőpiacon aktív szereplőket érinti, akkor az fokozhatja a gazdasági visszaesést.

Érdekes megállapítása a két kutatónak az is, hogy a tanulmány készültekor mintegy 42 millió regisztrált AIDS- vagy HIV-fertőzött volt a világon, akiknek ellátása évi 2000 dollárba került. Ez viszont még a Dél-afrikai Köztársasághoz hasonló feltörekvő gazdaságok GDP-jének is "csak" a 0,2-0,3 százalékát teszi ki közvetlen költségként (vagyis ennyit vitt el a gyógykezelésük). Ennek pedig körülbelül csak a másfélszerese lehet az a kiesés, ami abból adódik, hogy kevésbé aktívak, vagy egyáltalán nincsenek jelen a munkaerőpiacon.

Kérdés, hogy bejönnek-e a tippek

Ezek fényében érdemes nézni, hogy a londoni Capital Economics főközgazdásza Neil Shearing közölte, hogy az elemzőház az eddig várt 5,5 százalékról 3 százalékra módosította az idei első negyedévi, éves összevetésben számolt kínai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.

Ő azzal érvelt a becslés mellett, hogy a SARS 2003-as járványa óta a kínai gazdaság sokkal nagyobb lett és sokkal szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba. Ezért most valószínűbb, hogy a kínai gazdaságot érő esetleges sokk átterjed az egész világgazdaságra. Valamint szerinte közel húsz éve az is visszafogta a visszaesést, hogy éppen padlón voltak a tőzsdék a dot-com-lufi utáni sokk miatt.

Az Oxford Economics az általa eddig várt 6 százalékról 5,4 százalékra gyengítette a kínai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését. A ház eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsített 2020 egészére, de szerdai elemzésében közölte: számításai szerint a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét ehhez a várakozáshoz képest 0,25 százalékponttal csökkenthetik - írja az MTI.

Ahogy arról a Napi.hu korábban részletesen írt, az árupiaci termékeknél - fémek, energiahordozók - már látszik egy áresés, ami azt jelezheti előre, hogy a gazdasági szereplők jelentős termeléskiesésekkel számolnak, így sok, már leszerzödött nyersanyag-kapacitás felszabadulhat. Az is látszik, hogy a hajóforgalomban lasszóval sem tudnak szállítási megrendeléseket fogni, annyi szerződést bontottak fel. Viszont a legtöbb elemző szerint a geopolitikai feszültségek - például az Irán-USA konfliktus kiújulása, vagy Trump új izraeli béketerve - eleve negatív hatását erősítette csak fel a koronavírus terjedése miatti aggodalom.

A koronavírus hatása Magyarországra

Az osztrák Erste Bank elemzőinek friss elemzése szerint ha sikerül hamarosan meggátolni a vírus további terjedését, gazdasági hatásai nem lesznek jelentősek a közép-kelet-európai régióra. Sőt, a csökkenő nyersanyagárak még előnyösek is lehetnek Magyarországnak.A régió szempontjából nagyon fontos autóipari szektorra külön kitértek az Erste elemzői. A Financial Times-ra hivatkozva azt írják, hogy a vuhani régió fontos bázisa a PSA-Peugeot-Citroennnek, a Nissannak, a Hondának és a General Motorsnak. Az ottani termelésük azonban elsősorban a helyi kereslet kielégítésére irányul, így az ottani visszaesésnek nem nagyon lesz a mi régiónkban tovagyűrűző hatása. Köszönhetően az optimalizált logisztikai rendszereknek, a régióban előállított autók alkatrészeit túlnyomórészt szintén a régióban állítják elő. Persze az alkatrészek egy kis hányada Kínából érkezik, az autók hozzáadott értékének 2,5-3,5 százaléka kínai eredetű. Ezek elsősorban gumik, textíliák, vegyipari termékek és elektronikai termékek.A nyersanyagárakban várható csökkenés annak tudható be, hogy Kína ezek jelentős felvevőpiacának számít. Kína jelentős importőr olajból, rézből és acélból. Az árupiacok eddigi negatív árreakciói azt mutatják, hogy a szereplők komolyan tartanak a kínai kereslet visszaesésétől. A régióban elsősorban a lengyel KGHM-et érintheti kedvezőtlenül a réz árának visszaesése, míg az acélár esésének hatásai vegyesek lehetnek. Ugyanakkor az olajár csökkenésének összesített hatása pozitív lehet, tekintve, hogy ebből nettó importőr Közép- és Kelet-Európa.Magyarországon a koronavírus elhúzódó járványának negatív hatásai is lehetnek, ahogy azt lapunk korábban összefoglalta. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter múlt hét csütörtökön bejelentette, hogy a kormány hamarosan felfüggesztheti a Kínába induló repülőjáratok közlekedtetését. Pénteken a Shanghai Airlines önmaga döntött járatok törléséről. A magyar turizmusra várhatóan kihat majd a kínai turisták elmaradása, akik amúgy évente nagyjából 500 ezer vendégéjszakát töltenek itt.Magyarország és Kína áruforgalma 1717,699 milliárd forint volt 2018-ban, ami az előzetes becslések szerint 2019-ben tovább nőtt. Viszont a WHO egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, ami rossz előjel: ebben az állapotban azt javasolják az államoknak, hogy indokolt helyzetben vezessenek be áruforgalmi korlátozásokat. Ha bebizonyosodik, hogy élőszervezeten kívül - mondjuk termékek csomagolásán is - életképes a Vuhan koronavírus, akkor lecsökkenhet, sőt le is állhat a két ország közötti kereskedelem.

Van, ahol viszont kaszálnak a járványokon

A járványok viszont sajátos gazdasági környezetet teremtenek maguknak: jó példa erre, hogy Vuhanban a koronavírus fertőzöttjeinek számára 10 nap alatt építettek egy kórházat, melyről egyelőre csak annyit tudni, hogy 260 millió forintot tett ki csak a bérköltség. Az építőanyag, a munkagépek használata tovább növelte a számlát, miközben az orvosi felszerelések, gyógyszerek beszerzése újabb költségeket jelent. Kína már a becslések szerint 144 milliárd dollárt költött a vírus kezelésére, ami nem egyértelmű kár az országnak, mivel a gazdaság más részein hasznosult az állam pénzköltése.

A gyógyszergyártók részvényei a járvány kihirdetésének másnapján már 4,5-5 százalékos emelkedést produkáltak átlagosan a Wall Streeten és a vezető tőzsdéken, miközben minden más területen működő társaság papírjai meredeken estek. Ez amellett, hogy kiváló táptalaja volt a gyógyszer-lobbit hibáztató összeesküvés-elméleteknek, sok tőzsdei spekulánst is vonzott a következő napokban. Oka pedig például az volt, hogy ugyan egyetlen cég, labor sem állította, hogy rendelkezik ellenszerrel, a médiában szinte minden országban megjelentek olyan hírek, hogy nőtt a kereslet a gyógyszerekért, valamint az olyan egyszerű segédeszközökért is, mint a szájmaszk.

Ha nincs elég nagy baj, akkor drágítanak

Egy másik fontos befolyásoló tényező pedig éppen maga az emberi viselkedés: a média által hiszterizált lakosság ugyanis amellett, hogy egészségügyi eszközöket, készítményeket vásárol akár feleslegesen is, más termékekből is felhalmozásba kezd. Ugyan ennek mértékét nehéz megbecsülni, de a kiskereskedelmi árak változása többnyire jó jelzője, ha katasztrófahangulat uralkodik el a fogyasztókon.

A jelenség kifejezetten általános például előre megjósolt természeti katasztrófáknál, például a hurrikánoknál. Ilyenkor a lakosság - részben azért, hogy megkapja azt az érzést, hogy kezeli az egyébként uralhatatlan helyzetet - tartós élelmiszerek és víz, valamint üzemanyag felhalmozásába kezd. Ha pedig a kereskedők megérzik a növekvő fogyasztást, akkor kihasználják helyzetüket, és árat emelnek. Ugyanis, aki nagy tételben vásárol, az úgy tervezi, hogy nem hagyja el az otthonát, tehát egy bizonyos távolságnál messzebb nem megy a fogyasztási cikkekért, tehát jobban rá van utalva a helyi boltosokra.

Az ilyenkor végrehajtott drágítást angolul price-gougingnak, amely 2017-ben az Egyesült Államokban, a Harvey és a Katia hurrikánok érkezésekor olyan mértéket öltött, hogy már a szövetségi hatóságok is felléptek ellene. Akkor például volt, hogy 8,5 dollárt kértek el egy máskor 75 centes ásványvízért, de például 1000 százalék körüli mértékben nőttek a repülőjegyek árai, ami miatt a légitársaságoknak - elkerülendő egy PR-katasztrófát - ki kellett kapcsolni az árszabályozó számítógépes algoritmusaikat.

A fokozott vásárlás, valamint az áremelés a járvány sújtotta területektől távolodva is megjelenik, így például a Vuhan központú Hupej tartományban és a szomszédos részeken is. Például a kínai Carrefour-láncot már meg is büntették a helyi hatóságok, mert például a zöldségekért a normálishoz képest nyolcszoros árat sem szégyelltek elkérni a WSJ tudósítása szerint. Az viszont szinte megbecsülhetetlen, hogy mekkora erővel egyensúlyozza ez a kínai gazdaság teljesítményét.

Ha kérdése van a koronavírussal kapcsolatban, hívja a Nemzeti Népegészségügyi Központot a 06-80-277-455-ös és a 06-80-277-456-os számon. Az információs vonal a hét minden napján 24 órában elérhető, mobil- és vezetékes telefonról is tárcsázható.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!