Mintegy 48 százalékkal nőtt a súlyos étkezési zavarok száma a világjárvány ideje alatt, de a szorongással és a depresszióval küzdők száma is megugrott.
Egy friss nemzetközi tanulmány szerint a meglévő étkezési zavarok is súlyosbodtak: a Der Standard által ismertetett kanadai kutatás szerint a pandémia ideje alatt csaknem felével nőtt a súlyos étkezési zavarok gyakorisága.
A világjárvány mentális egészségre gyakorolt hatásai ráadásul csak fokozatosan mutatkoznak meg. Leginkább a serdülők és a fiatalok esetében tapasztalható megnövekedett pszichés stressz és egyértelműen kitűnik a kutatásból, hogy több nő érintett, mint férfi - írja a portál.
Eredetileg az Eating Disorders című szaklapban megjelent tanulmány emellett rámutat arra is, hogy a falási rohamokkal vagy bulimiával kapcsolatos kórházban kezelt betegek száma 48 százalékkal nőtt.
Alapvetően a stresszes események, például a fertőzéstől és a haláltól való félelem, az anyagi gondok vagy éppen a társadalmi elszigeteltség pszichológiai reakciókat váltanak ki - ez normális, és nem a mentális zavar jele
- mondta Stephan Herpertz, a Német Pszichoszomatikus Orvosi Kollégium elnöke.
A fiatalok pszichésen jobban megterheltek
A különböző tanulmányok és felmérések viszonylag egybehangzóan azt mutatják, hogy a fiatalok a világjárvány idején pszichésen stresszesebbek voltak.
Több fiatal és nő érezte magát magányosnak a zárlatok alatt, mint az idősebbek vagy a férfiak. A magány ugyanakkor már a világjárvány előtt is széles körben elterjedt, de alig kezelt jelenség volt.
A magány egészségügyi következményeit azonban még mindig kevesen ismerik és veszik figyelembe - mondta Hans-Christoph Friederich, a Heidelbergi Egyetemi Kórház Általános Belgyógyászati és Pszichoszomatikai Klinikájának orvosigazgatója.
A napi struktúra elvesztése, a társas kapcsolatok csökkenése és a social média megnövekedett fogyasztása ebben döntő tényező volt
- magyarázta Herpertz.
Jelenleg a világjárvány pszichológiai következményeinek kezelésében a legfontosabb dolog annak kiderítése, hogy mely pszichológiai stresszek vagy betegségek hajlamosak krónikussá válni, és hogyan lehet ezt a legjobban megelőzni - írja a tanulmány.