A St. Louis-i Washington Egyetem orvoskutatói a Nature-ben közölték annak a kutatásnak az eredményeit, amely során olyan embereket vizsgáltak, akik körülbelül egy évvel korábban, többnyire enyhe tünetekkel estek át a koronavírus-fertőzésen. Az alanyok csontvelőjében olyan sejteket azonosítottak, amelyek a fertőzés után hosszú ideig termelnek antitesteket a SARS-CoV-2 ellen, így a szakértők szerint nem kell attól tartani, hogy a vérben található antitestek számának gyors csökkenésével megszűnik a szervezet vírus elleni védekezőképessége - írja a Qubit.

A kutatásban vizsgált 77 alanynál azt vették észre, hogy a vérben található antitestek száma körülbelül négy hónappal a fertőzés után rohamosan csökkenni kezdett, majd a következő hónapokban tartós, lassú csökkenést mutatott, ami többek szerint  egy teljesen normális folyamat. A vér antitestjeinek szerepét így idővel a sejtes immunitás veszi át. Az ezt biztosító T-sejteknek három alapvető feladatuk van: a fertőzött sejtek pusztítása, a gyulladást szabályozó fehérjék termelése, illetve a B-sejteknek nevezett immunsejtek segítése. Utóbbi sejtek álltak a friss kutatások központjában.

Kapcsolódó

A Washington Egyetem kutatói ugyanis megfigyelték, hogy a fertőzésen átesett alanyok szervezetében 7-8 hónappal az enyhe Covid-tünetek megjelenése után is jelen voltak a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjére emlékező memória B-sejtek, és a csontvelőmintát szolgáltató 18 páciens közül 15-en még mindig termeltek antitesteket a csontvelői plazmasejtek révén. Annál az öt alanynál, akitől még néhány hónappal később (nagyjából 11 hónappal a fertőzés után) ismét mintát vettek, a csontvelőben található plazmasejtek szintje továbbra is stabil volt.

A friss kutatás kapcsán Rafi Ahmed - aki az atlantai Emory Egyetem immunológusaként az 1990-es évek végén kollégáival együtt felfedezte a csontvelő plazmasejtjeinek hosszú távú immunizációs hatását - a Nature cikkében megjegyezte, hogy ugyan a kutatók eredményei szerint az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) is aktiválják a B-sejtes védekezést, az csak a hosszú távú kutatásokból, évekkel később derül majd ki, hogy pontosan mennyi ideig biztosíthatják ezek a sejtek a koronavírus elleni védettséget.

Meddig tart a sejtemlékezet?

A sejtes immunitás hossza azért is nagy kérdés, mert más ismert koronavírusok (például a náthát vagy a megfázást okozó koronavírusok) esetében már kiderült, hogy nem tart sokáig. A New York-i Rockefeller Egyetem immunológusai egy egyelőre tudományos lektorálás előtt álló, a bioRxiv preprint-szerverén közzétett tanulmányukban arra keresték a választ, hogy a SARS-CoV-2 variánsaival szembeni védelem esetén is ez lehet-e a helyzet. A kutatók 63 olyan alanynál vizsgálták a B-sejtek aktivitását, akik legalább egy éve átestek a koronavírus-fertőzésen. Míg a plazmasejtek által termelt antitestek száma a gyors csökkenés után néhány hónappal stabilizálódott, így 6 és 12 hónappal a fertőzés után közel azonos mértékben voltak jelen, annál a 26 főnél, aki később valamilyen mRNS-oltásban is részesült, hirtelen 50-szeresére nőtt a sejtes aktivitás.

A mintákat a SARS-CoV-2 több variánsán is ellenőrizték, ezek szerint a brit (B.1.1.7) és a dél-afrikai (B.1.351) változat ellen 40-szeres, míg a New York-i variánssal (B.1.526) szemben 20-szoros mértékben nőtt a plazmasejtek semlegesítő aktivitása a vakcinázást követően.

Kellhet az emlékeztetőoltás

A kutatást vezető Michel Nussenzweig a New York Timesnak úgy vélekededett, hogy a fentiek alapján azok, akik átestek a fertőzésen és utána be is oltatták magukat, hosszú ideig védettek maradhatnak, ám csak a védőoltásokkal ilyen mértékű sejtes immunitás valószínűleg nem érhető el, mivel az immunrendszer emlékezetét máshogyan alakítja a természetes fertőzés és az oltás.

Ez véleménye szerint azt is jelentheti, hogy aki nem esett át a fertőzésen, vagy aki átesett rajta, de nem oltatta be magát, annak a jövőben szüksége lehet emlékeztető oltásokra, míg a dupla védelmet szerzett emberek akár el is hagyhatják azokat. Erre Nussenzweig szerint már nagyon hamar megkaphatjuk a választ.

A Qubit szerint Peter Marks, az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) biológiai értékelő- és kutatóközpontjának (CBER) igazgatója egy múlt heti előadásán is azt valószínűsítette, hogy harmadik, emlékeztető oltásra szükség lesz, azt azonban előre még nem lehet tudni, hogy mikor. A szakember szerint egy átlagos felnőttnél vélhetően minimum az eredeti oltás után minimum egy év elteltével lehet erre szükség.