A koronavírus-vakcinák kifejlesztése és forgalmazása a világon tudományos és a logisztikai sikersztori. Most ott tartunk, hogy bár csak a múlt év végén kezdődött el az oltások értékesítése, 2022-ben a kínai cégeket nem számolva hét gyógyszergyártó több mint tízmilliárd dózist fog előállítani, miközben korábban azt jósolták a szakértők, hogy évekre lesz szükség a megfelelő vakcinák létrehozásához. Egyes vállalatoknak eközben pénzesőt is hozott a koronavírus-járvány miatt kifejlesztett oltásuk – íjra a Financial Timeson megjelent elemzésében Brooke Masters.

Becslések szerint a vakcinák összesen 124 milliárd dollárt hozhatnak a gyógyszeriparnak 2022-ben, aminek háromnegyedét a Pfizer/BioNTech páros és a Moderna teheti zsebre. A Pfizer elárulta, hogy vakcináján a 20 százalékos tartomány felső részébe eső profitrátát ér el, a Moderna első féléves céges jelentése szerint 6,3 milliárd dolláros forgalom mellett 4 milliárd dollár nettó nyereséget ért el, ami 64 százalékos hozam.

Ezt jó ellenpontozza a malária elleni vakcina fejlesztésének három évtizedes története. A GlaxoSmithKline RTS,S oltása a hosszú fejlesztés után végül megkapta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) forgalmazási engedélyét, ám a cég nem fog ettől meggazdagodni. A GSK szerint a termék soha nem fogja visszahozni a kifejlesztésére költött egymilliárd dollárt, és 15 millió dózis elígértek ötszázalékos árréssel a termelési költségek felett. A tömeggyártás csak évek múlva kezdődhet.

Üzleti szempontok

Mindez rámutat a vakcinafejlesztés gondjaira. Összehasonlítva a normál orvosságokkal, az oltások fejlesztése és gyártása is drága. A biztonsági és hatékonysági elvárások nagyon magasak, mert fennáll a kockázata, hogy a beadásukkal egészséges embereket tesznek beteggé. Eközben a vásárlóik főként a kormányok, amelyek nagy tömegű terméket rendelnek, amiért árengedményt várnak, a felhasználó beoltottak pedig nem akarnak sokat fizetni a vakcinákért. Az elsőként érkező cég lekaszálja a piacot, ami fékezi a befektetéseket és a generikus gyártást az oltások terén.

Ennek eredményeként a koronavírus-járvány előtt néhány kiemelkedő szereplő működött a gyógyszergyártásnak ezen a részpiacán és a gyártás néhány olyan termékre összpontosult, amelyet nagy tömegben lehetett értékesíteni a gazdag országoknak. A járvány előtt a Moderna például tíz éven át egyetlen termékkel sem jelentkezett. A GSK kivonta sikeres Lyme-kór elleni oltását a piacról a 2000-es évek elején, mire a lebetegedők száma évi 700 ezres tempóban nőtt, és a Pfizer új vakcinán dolgozik.

Fordulat

A pandémia aztán fordulatot hozott az ágazatban, a kormányok technológiai támogatást nyújtottak és előrendelésekkel biztosították a piacot, hogy mielőbb elkészüljenek a világjárványt megfékezni hivatott vakcinák. Ez azonban nem volt képes pótolni a több évtizedes lemaradást az oltások gyártásában. Ezt bizonyítja az amerikai Novarax példája, amelynek egy korábbi fejlesztési kísérlete elbukott a tesztelések harmadik szakaszában, ezért kénytelen volt eladni gyártórendszerét. Ennek hiányába a kormány támogatásával létrehozott ugyan egy olcsó, könnyen szállítható (nem igényel mélyhűtést) koronavírus-oltást, ám még várnia kell a WHO forgalmazási engedélyére.

Ezért a Pfizer és a Moderna behozhatatlannak látszó előnyben van. Mindkét céget azzal vádolják, hogy főként a gazdag országoknak adják el a terméküket, ám figyelembe kell venni, hogy amíg nincs biztos piacuk, addig nyilván a stabil, kiszámítható jövedelmet ígérő értékesítési lehetőséget keresik. Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója azzal válaszol a kritikusoknak, hogy az mRNA-vakcinák javítják a szegényebb országok vásárlási esélyeit, mivel gyártósoraik könnyen átállíthatók más összetevőjű készítmények előállítására, így újfajta hatékonyságot hoznak a vakcinagyártásba.