A román kormány kihátrált a China General Nuclear Power Corporationnel (CGN) kötött megállapodásból, amelynek alapján a kínai vállalat telepítette volna a cernavodai atomerőmű 3. és 4. reaktorát - idézte az IntelliNews Ludovic Orban miniszterelnök bejelentését. A kormányfő - meglepő módon - nem a beruházás várható kapitális költségével, illetve a biztonsági kockázatokkal indokolta a kormány döntését.

Noha a szakértők erre számítottak, Orban azzal magyarázta a román kabinet lépését, hogy az atomenergia használata nem része az EU fejlesztési terveinek.

Az IntelliNews azt írta, hogy az atomenergiát kizárják az uniós pénzosztásból, nem részese az "igazságos átmeneti mechanizmusának", ami az európai Green Deal egyik legfontosabb pénzügyi alkotóeleme. Mindez azért érdekes, mert a magyar kormány viszont éppen azért lobbizik Brüsszelben, hogy az atomenergia mégiscsak bekerülhessen e körbe.

Rég nem sikertörténet

A cernavodai atomerőmű, mely a román áramtermelés mintegy tizedét adja, természetes uránnal is működő úgynevezett CANDU tipusú reaktorokkal működik. Az egyetlen román atomprojektet még 1978-ban indították el, a blokkokat a kanadai Atomic Energy of Canada Limited tervezte, és az olasz Ansaldóval közös vállalattal építette meg. A eredetileg tervezett öt blokkból a Ceauºescu-rezsim bukásáig két darab, egyenként 650 megawattos egység épült meg. A további munkát, illetve a román nukleáris álmok szövögetését a csernobili katasztrófa társadalmi utóhatása csak lelassította, azt a rendszerváltás részeként, csak 1990. december 1-jén állították le.

A 3. és 4. blokk megépítésének szükségességét az ezredfordulót követően kezdték központilag hangoztatni; azt követően, hogy az erőművi termelésben egyre több zavar támadt. A blokkokat a 2000-es évek elejétől különböző rendszerproblémák és meghibásodások miatt többször is hosszú időre le kellett kapcsolni a hálózatról. Az ennek ellensúlyozására elővett építkezésből azonban sem a 2008-ban tető alá hozott Energonuclear konzorcium (ami az állami Nuclearelectrica, az ArcelorMittal, a CEZ, a GDF Suez, az Enel, az Iberdrola és az RWE közös projektcége volt 2011-ig), sem pedig a 2013 óta tárgyaló kínai CGN nem valósít meg semmit.

A kétszer 720 megawattos blokkok építésének még a kezdetéig sem jutottak el. A Nuclearelectrica 2015-ben aláírt ugyan egy szándéknyilatkozatot a CGN-vel, és a felek 2019. május 8-án eljutottak odáig, hogy előzetes megállapodást írtak alá a két új reaktor telepítéséről és üzemeltetéséről, de az üzlet azonnal bizonytalanná vált, amikor Klaus Iohannis román és Donald Trump amerikai elnökkel találkozott tavaly augusztusban.

Kína: légy a levesben?

A washingtoni találkozón a két politikus közösen deklarált, hogy erősítik országaik együttműködését a nukleáris energetikában. Ezt követően szeptemberben a korábbi román kormányfő, Viorica Dancila és Rick Perry, az USA energiaügyi minisztere memorandumban erősítette meg ezt a szándékot. Mivel az amerikai kormány 2016-ban nukleáris technológiai kémkedéssel vádolta meg a CGN-t, a kínaiak román üzlete bukott.

Tavaly nyáron a Business Review adott hírt arról, hogy a román állami atomenergetikai társaság (Nuclearelectrica) akár egyedül is késznek mutatkozik arra, hogy belekezdjen az új cernavodai rektorblokk építésébe. Akkor Doru Visan (az energiaügyi minisztérumi államtitkára) annak kapcsán közölte, hogy a kínaiakkal kötendő megállapodás megfeneklett.

Legalább egy vagy két új nukleáris blokkot kell Romániában építenünk, ha a China General Nuclear Power Corporationnal folytatott tárgyalások eredményre vezetnek. Ha nem, vezetnek, akkor is megfontoljuk egy új reaktor megépítésének lehetőségét - mondta bő fél éve román politikus.

Most meg az a helyzet, hogy mivel a nukleáris energia kimaradt az úgynevezett Just Transition Mechanismből - amely az Európai GreenDeal kulcsfontosságú finanszírozási eleme - gyakorlatilag lefújták a cernavodai projektet. Orban most azt közölte, hogy a jövőben a román energiaszektorban minden fejlesztést ahhoz kötnek, hogyan kívánja csökkenteni az EU a szén-dioxid-kibocsátást a Green Deal keretében.

Az Európai Green Deal célja, hogy a kontinens gazdasága 2050-re karbonsemlegessé váljon, azaz ne kerüljön a több üvegház hatású szén-dioxid a levegőbe, mint amennyit onnan kivonnak.