Európában 2021 közepén kezdték széleskörűen használni az egységes uniós Covid-igazolványokat. Emellett természetesen a tagállamok egyéni hatáskörben korábban is elkezdhették egyéni igazolásaik kibocsátását, és meghatározhatták, hogy országukon belül milyen korlátozások vonatkoznak azokra, akik nem rendelkeznek igazolással. Hogy mennyiben fedik egymást a különböző igazolványok által nyújtott jogok, az továbbra sem egységes mindenhol, de a tanulmányból kiderül, hogyan befolyásolja az EU-s igazolvány azokat az országokat, ahol elsődlegesen arra támaszkodnak.

Az EU júniusban döntött arról, hogy az egységes igazolványhoz kötötten lehetővé teszik az átjárást a tagállamok között, de a legtöbb országban egyéb jogosultságok is automatikusan jártak hozzá. Tipikusan ilyen például a szórakozóhelyek, nagyobb áruházak, sportesemények látogatása, a munkába- iskolába járás, de a tömegközlekedés vagy egyéb mindennapi szolgáltatások igénybevétele is. A brüsszeli Bruegel Intézet friss elemzésében az oltási igazolványok eredményességét vizsgálta meg Francia-, Német- és Olaszországban.

Az igazolványok kibocsátásáról, és az azzal nem rendelkezők jogairól mai napig viták zajlanak, de a kutatás ettől függetlenül igyekszik bemutatni az oltottságot igazoló dokumentumok hatásait. Francia- és Olaszország novembertől, míg Németország augusztustól tartja teljesértékű igazolványnak az egységes uniós "Green Pass" vakcina útleveleket. A tanulmány három területre fókuszálva elemezte az igazolvány pozitív eredményeit. Nevezetesen az oltásfelvételek számára, a népegészség, illetve a GDP alakulására gyakorolt hatásával.

Életeket menthetett az oltási igazolvány

Az EU júniusi döntése előtt mindhárom országban stagnálni látszott az átoltottság aránya. Franciaországban ez 54, Német- és Olaszországban 62 százalék körüli értéket jelentett. Ehhez képest az év végére 78, 73, és 80 százalék fölé emelkedtek ezek az adatok.

A tanulmány modellezése szerint, a vakcinaigazolványokkal járó előnyök, mindhárom ország esetében nagyjából megkétszerezték a június-decemberi időszakban felvett oltások számát. Fontos megjegyezni, hogy míg Francia- és Olaszországban, a könnyen érthető szabályozásnak köszönhetően az elejétől megfigyelhető volt a növekedés, addig Németországban csak novembertől ugrott meg ismét az oltási hajlandóság, miután a munkahelyeknek is kötelezővé vált elfogadni az egységes igazolást.

Az is kiderült, hogy a nyugdíjas korhatárhoz közeledő polgároknál is növekedett a hajlandóság Francia- és Olaszországban, Németországból viszont még nem volt adat a vizsgált időszakban.

A tanulmányban a Covid megbetegedésekkel kapcsolatos népegészségügyi hatásokat, elsősorban a kórházba kerülések, és az elhalálozások alapján számolták. A kutatók szerint az oltási igazolványok mindhárom országban rengeteg életet mentettek meg közvetetten, de itt már jóval eltérőbbek az arányok. A német lakosság körében csupán 5 százalékkal, az olaszoknál 15,5, a franciáknál pedig több mint 31 százalékkal többen kerülték el a vírus súlyosabb következményeit. A felmérés szerint tehát az igazolások összesítve 46 000 embert óvtak meg a kórházba kerüléstől, és 6400 élet megmenekülését jelentették.

A gazdaság is sokat köszönhet az igazolványoknak

Az igazolványok gazdaságra gyakorolt hatásait ezelőtt nem vizsgálták, de a kutatás szerint ezek is jelentősek voltak. Egyrészről rövidtávon, közvetlenül segített az újraindulásban, hiszen a frissen oltottak sok esetben egyből visszatérhettek munkahelyeikre, és újból járhattak boltba, fodrászhoz, szórakozóhelyekre. Másrészről az igazolványok megspórolják a különféle szociális, oktatási, vagy gazdasági tevékenységek korlátozására fordított költségek nagy részét is. Ezen felül, lényeges megemlíteni, hogy az igazolvány Franciaországban kimutathatóan megakadályozta a szigorúbb lezárások újbóli bevezetését, de Olaszországban e nélkül sem vezették volna vissza őket. Ugyanakkor a németeknél nem volt erre elégséges az igazolvány, és ismét komoly korlátozásokat kellett eszközölni. 

A tanulmány készítői szerint, a teljes átoltottság egy 5,2 százalékpontos GDP-növekedést eredményezne, ami nagyjából a 2020-as veszteség 85 százalékát jelentené. Ebből az értékből visszaszámolva és heti szinten átlagosan nézve nagyjából 0,5 százalék körüli értékkel alacsonyabb lett volna a nemzeti össztermék mindhárom országban. A vizsgált, tavaly június-december közötti időszakban Franciaországban 6, Németországban 1,4, Olaszországban pedig 2,1 milliárd eurós kiesést jelentett volna, ha az EU nem vezeti be az egységes vakcina-igazolványokat.