Politikailag hasonló, a makrogazdasági körülményeket tekintve azonban gyökeresen más helyzetben történt meg utoljára, hogy egy nagy hitelminősítő megvonta a legkedvezőbb besorolást az amerikai államadósságtól. Ennek is köszönhető, hogy a piac egyelőre viszonylag nyugodtan szemléli a washingtoni eseményeket, illetve USA fizetésképtelenné válásnak fenyegető veszélyét.

A Standard & Poor's 2011 augusztusában minősítette le a legkedvezőbb besorolást jelentő AAA kategóriából AA+-ra az amerikai államadósságot. A lépés akkor, az európai adósságválság miatt amúgy is törékeny hangulatban hatalmas eladási hullámot váltott ki világszerte a tőzsdéken, az S&P-500 részvényindex a nyár elején beállított csúcsához képest az október eleji mélypontig 20 százaléknál is többet veszített értékéből.

Csak a plafon ne lenne

A leminősítés azután érkezett, hogy a Fehér Ház és a kongresszus már megállapodott az adósságplafon megemeléséről, tehát az amerikai állam fizetőképességének technikai akadálya akkor már elhárult. A piacokat ez sem tartotta vissza a hanyatlástól. A hitelminősítő akkor azzal indokolta a lépését, hogy a megállapodástól függetlenül nem látta biztosítottnak az amerikai adósságpálya emelkedésének megtörését.

A mostani helyzet elemzők szerint gyökeresen más, hiszen az amerikai gazdaság jelenleg növekszik és az elmúlt két évben foganatosított költségvetési intézkedéseknek köszönhetően úgy tűnik, az államadósság is csökkenő pályára kerülhet. A hitelminősítők szinte mindegyike nyilatkozott a héten az amerikai kormányzat részleges leállásával kapcsolatban, ezek szerint ez az esemény önmagában nem indokolja a leminősítést, csak a bizalomra van kedvezőtlen hatással, azonban ha nem sikerülne az adósságplafon megemelésében megegyezni, az már komolyabb hatásokkal járna.

Csőd

Ha nincs megegyezés, akkor a mostani számítások szerint az amerikai kincstár először október 17-én kerülne abba a helyzetbe, hogy nem tudná fizetni az állampapírok aktuális kamatát a befektetőknek. Bár a fizetési hajlandóság - amelyet a hitelminősítők nagyon nagy súllyal vesznek figyelembe - megmaradna, a nemfizetés miatt a hitelminősítőknek automatikusan lépniük kellene. A JPMorgan elemzése szerint ebben a helyzetben a Standard & Poor's és a Fitch azonnal meg is tenné ezt: az amerikai államadósságot a "szelektív csőd", illetve a "korlátozott csőd" kategóriába sorolná.

Az elemzés szerint önmagában a besorolás megváltozása nem generálna eladási hullámot az amerikai állampapírok piacán, ezek vásárlói  (kereskedelmi bankok, jegybankok) ugyanis nem közvetlenül és nem csak a hitelminősítések alapján döntenek. A kockázatosabb eszközök esetében azonban jóval nagyobb tovagyűrűző hatása lehetne a lépésnek.

Vigyázó szemetek Limára vessétek

Az IMF is figyelmeztet

Chritine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója felsorakozott az amerikai pénzügyminisztérium mellé, amely csütörtökön az adósságplafon elmaradásának katasztrofális következményeire figyelmeztetett. A kormány működésének jelenlegi részleges leállásánál sokkal súlyosabb következményekkel kellene számolni. A világgazdaság működése szempontjából kritikus jelentősége van a korlát emelésének - hangsúlyozta Lagarde.

A mostani helyzethez a JPMorgan szerint technikailag leginkább Peru 2000. szeptemberi nemfizetése hasolítható. Akkor a limai kormány egy hedge funddal állt vitában, és azért halasztotta el az aktuális törlesztőrészlet kifizetését, hogy a futó jogi eljárásban emiatt ne kerüljön kedvezőtlenebb pozícióba. Az eljárás lezárultával azonnal fizettek. A nemfizetés miatt Peru akkor érvényes Ba3-as besorolását azonnal B1-re rontották, azonban a fizetés megindulásával rögtön visszaemelték Ba3-ra.

A leminősítés után a perui államkötvénypiacon 50 bazispontos hozamemelkedés következett be - jegyzi meg az elemzés. Összességében a befektetési bank szakértői szerint a technikai csőd vezethet eladási hullámhoz az amerikai kötvénypiacon, azonban ez nem a hitelminősítés megváltozására lenne visszavezethető, hanem arra az egyszerű tényre, hogy a befektetők a nemfizetés után magasabb prémiumot kérnének az amerikai államkötvények tartásáért cserébe.

Miért is szívózunk?

Eközben tovább folyik a huzavona Barack Obama elnök és a demokraták illetve a republikánusok között. Az egyik ellenzéki képviselő magas labdát adott azzal a nyilatkozatával, amelyben azt fejtegette, hogy valamit csak kellene kapniuk azért, hogy hozzájárulnak a költségvetés finanszírozásához, bár nem tudja mi lehetne az. Az elnök rögtön kigúnyolta, megjegyezve: hogy például az állami egészségügyi kutatóintézetek kényszerszabadságra küldött tudósai visszatérhetnek a munkájukhoz, ezt kaphatnák a republikánusok. Obama presztízsvesztesége ugyanakkor, hogy le kellett mondania ázsiai útját. Helyette John Kerry külügyminiszter képviseli az USA-t két délkelet-ázsiai csúcstalálkozón.

Eközben a republikánusok mérsékelt szárnya a 2013-2014-es költségvetéssel kapcsolatos általános javaslat kidogozásába kezdett, eltávolodva a párt radikális szárnyától (tea party), amely kizárólag az Obama elnök nevéhez fűződőt egészségügyi reform (Obamacare) felfüggesztéséért cserébe hajlandó hozzájárulni a költségvetési patthelyzetek feloldásához. John Boehner, az ellenzéki többségű képviselőház feje tanácsadóinak kijelentette: nem akarja, hogy úgy járuljanak hozzá a közintézmények finanszírozásához, hogy utána rögtön újrakezdjék a régi vitát az adósságplafon emelésével kapcsolatban.

Szó sem lehet róla

A képviselőházi republikánusok ennek szellemében zárt ajtók mögött kezdenek tárgyalni arról, milyen stratégiával kényszerítsenek ki a költségvetési kiadásokat és az államadósságok csökkentő intézkedéseket a demokratáktól. Azt többen világossá tették, hogy valamit kapniuk kell. Elképzelhetetlennek tartják, hogy tea party társaikkal szembe fordulva a demokratákkal együtt szavazzanak, ha ebből teljes arcvesztéssel jönnének ki.

A demokrata képviselők egy része eközben engedményt akart kicsikarni a párt vezetőiből. Úgy látják, beáldozhatnák az Obamacare egyik elemét, nevezetesen azt, amely az egészségügyi berendezésekre kivetett különadóból teremtene forrásokat a reformmal kapcsolatos kiadásokra. Az élből adóellenes republikánusok régóta követelik ezt. A demokrata vezetők azonban visszautasították az engedményt.

Arról sem lehet szó

Obama világossá tette, hogy a republikánusok új ötletére sem vevő. Akárcsak az Obamacare-t a tágabb költségvetési megállapodást sem hajlandó az adósságplafon emelésével összekapcsolva kezelni, azaz semmilyen formában nem hajlandó alku tárgyává tenni az utóbbit. A kongresszusnak mindenekelőtt meg kell emelnie a korlátot, minden másról csak ezt követően lehet szó. Az előbbi olyan alapvető, elemi követelmény, hogy azt az elnök szerint nem lehet feltételekhez kötni.

Szakértők egyébként régóta javasolják, hogy az USA szüntesse meg azt a szabályt, amely szerint a költségvetés finanszírozásához újra és újra a törvényhozás engedélyére van szükség. Elégedjenek meg az éves büdzsék elfogadásával, ahogy az a világ legtöbb demokratikus országában történik.