A közép-ázsiai országokból érkezett, Oroszországban tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkásokat orosz toborzók igyekeznek rávenni arra, hogy belépjenek a hadseregbe és vegyenek részt az ukrajnai háborúban – írja a Moscow Times. A három hete tartó invázió a vártnál vélhetően jóval nagyobb emberáldozattal járt az orosz oldalon is, igaz, az elesettek valós számát nehéz megbecsülni és a veszteségeket hivatalosan természetesen nem ismerik el.

Az Ukrainszkaja Pravda című lap kiszivárogtatott egy összesítést az Ukrajnában harcoló katonák összetételéről. E szerint összesen 120 ezren támadtak rá az országra, majd a nevek felsorolásából kiderül, hogy számos olyan név szerepel a listán, amely nyilvánvalóan Közép-Ázsiából származó katonát takar. Valentyina Csupik emberi jogi ügyekkel foglalkozó jogász, aki arról ismert, hogy sok Oroszországba bevándorolt közép-ázsiai ügyét képviselte jogvédőként, megerősítette, hogy onnan származók is lehetnek az Ukrajnában harcoló orosz hadseregben.

Kapcsolódó

Tucatnyian fordultak hozzá jogi tanácsért február vége, a háború kitörése után. A Moscow Timesnak online összeköttetésen át nyilatkozva elmondta, hogy a toborzók két módszeréről szerzett tudomást. Tíz Oroszországban tartózkodó tádzsik és üzbég állampolgártól kapott jelzést arról, hogy telefonon megkeresték őket olyanok, akik azt állították, hogy egy olyan bevándorlási jogi irodát képviselnek, amely fel tudja gyorsítani orosz állampolgársági kérelmük intézését, feltéve, hogy szerződéses katonának állnak az orosz hadseregbe.

Hazugság

Ez komplett hazugság, mondja a jogvédő, ugyanis nincs törvényi lehetőség arra, amit állítanak. Ezért Csupik azt mondta a hozzá fordulóknak, hogy szélhámosok keresték őket telefonon. A másik módszerhez azokat a katonai toborzópontokat használják, amelyeket számos moszkvai metróállomáson állítottak fel. Az ezeknél dolgozó toborzók a „donyeckiek önkéntes hadserege” nevében szólítják meg a járókelők között kolbászoló vendégmunkásokat. Azt ígérik, hogy ha belépnek ebbe a szervezetbe, hat hónapon belül orosz állampolgárságot kapnak.

Vélhetően valamilyen magánbiztonsági céggel szerződének, ám Csupik úgy látja, hogy a bevándorlók között ágyútöltelékeket toboroznak az Ukrajnában zajló háborúba. Személy szerint azt tanácsolja minden 18 és 60 év közötti közép-ázsiai férfi vendégmunkásnak, hogy a lehető leghamarabb hagyja el Oroszországot. Az életük többet ér, mint a munkahelyük, amit emiatt elvesztenek.

Üzbégek és tádzsikok

A jogvédő ügyvéd szavait más források is alátámasztják. Például bejárta a közösségi médiát egy orosz katonai teherautó képe, amelyet egy ötvenes éveiben járó, álcaruhába öltözött üzbég vezetett. Az illető azt mondta a kamerába, hogy azért toborozták, mert szolgált Afganisztánban, így van háborús tapasztalata, és nem volt más választása, mint aláírni a szerződést a katonai szolgálatról. Sok hasonló sorsú üzbéggel és tádzsikkal tart kapcsolatot – állította.

A Szabad Európa Rádió ellenőrző vizsgálata kiderítette, hogy három hónapos szerződést írt alá havi 50 ezer rubeles (150 ezer forint) fizetéssel és az orosz állampolgárság megadásának ígéretével. Az ajánlatot az UzMigrant munkaerő-közvetítőtől internetes portáltól kapta. A portál mögötti cég igazgatója, Kakhrom Ismailov egy február 20-ai (az invázió előtti) üzbég nyelvű videóban arról beszél, hogy aki szerződéses katonaként az orosz hadseregben szolgál, az három hónapon belül orosz állampolgárságot kaphat.

Nagy érték

Az orosz állampolgárság sok közép-ázsiainak nagy érték, mivel ez az esélyük arra, hogy elszakadjanak gazdaságilag stagnáló szülőföldjükről. A főként Oroszországból hazautalt jövedelem a tádzsik GDP 30, a kirgiz GDP 28 százalékát adja. A hivatalos orosz adatok szerint Üzbegisztánból 4,5 millió, Tádzsikisztánból 2,4 millió, Kirgizisztánból 910 ezer vendégmunkás érkezett Oroszországba dolgozni. Naponta találkoznak diszkriminációval, bérük lefaragásával, helyenként halálos fenyegetéssel.

Orosz állampolgársághoz 2020-ban a három országból származók közül összesen vagy 120 ezren jutottak. Gyakran közvetítőkön keresztül intézik az ügyet, megvesztegetve a nacsalnyikokat és a csinovnyikokat, akik intézik a papírokat. Egy 2003-as törvény szerint külföldiek is szolgálhatnak az orosz hadseregben, ha idősebbek 18 és fiatalabbak 30 évesnél, a 2008-2014-es statisztikák szerint üzbégek és tádzsikok összesen pár százan éltek ezzel a lehetőséggel.

Három áldozat

Ez utóbbira részben magyarázatot adhat, hogy a küldő országok nem éppen barátságosak azokkal, akik idegen ország zsoldjába állnak. Tádzsikisztánban 20 év börtönbüntetésre számíthat, akiről kiderül, hogy idegen földön zsoldos volt, Üzbegisztánban 15 évet kaphat, aki idegen hadseregben vagy rendőrségnél szolgált. Az orosz kormány 2021 végén, nem sokkal a háború előtt könnyített azon a szabályon, hogy aki a hadseregben szolgál, az könnyebben kaphat állampolgárságot. Ezzel függhet össze, hogy jelentések szerint három tádzsik esett el eddig az ukrajnai harcokban.

Az ENSZ Közgyűlésének március 2-ai rendkívüli ülésén Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán tartózkodott azon a szavazáson, amely elítélte Oroszországot az ukrajnai invázió miatt. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem szavazott. Üzbegisztán valamivel keményebb álláspontot foglalt el: Abdulaziz Kamilov külügyminiszter azt mondta, hogy Taskent jó viszonyt kíván ápolni Moszkvával és Kijevvel is, ezért elleni a háborút, amit azonnal be kellene fejezni, és békésen kéne rendezni a felek vitáját.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.