A városi területeken a légszennyezés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik fő forrása a közúti közlekedés, és a városi mobilitás terén a forgalmi torlódások jelentik az egyik legnagyobb kihívást, amelyek becslések szerint évi 270 milliárd euróba kerülnek a társadalomnak. A folyamatosabb közlekedés gyorsíthatja a térség gazdasági növekedését, és a forgalom szabad áramlása akár 30 százalékkal is növelhetné a munkavállalók termelékenységét.

Tekintettel a városi mobilitás által a gazdasági növekedésre és a környezetre gyakorolt hatásra, az Európai Unió elkötelezett a fenntartható városi mobilitás előmozdítása mellett. Ez olyan stratégiák kidolgozását jelenti, amelyek elősegítik a tisztább és fenntarthatóbb közlekedési módok, így a gyaloglás, a kerékpározás, a tömegközlekedés, illetve a gépkocsihasználat és -tulajdonlás újfajta mintái felé való elmozdulást. A jelentés ugyanakkor leszögezi, hogy érdemi javulás csak a tagállamok elkötelezett szerepvállalásával lehetséges.

Az Európai Bizottság 2013-ban tette közzé az úgynevezett városi mobilitási csomagot, és a korábbinál nagyobb összegű finanszírozást irányzott elő a környezetbarát városi közlekedés fenntarthatóságának javítására. A városi mobilitáshoz nyújtott uniós finanszírozás legfőbb forrását az európai strukturális és beruházási alapok jelentik, amelyek a 2014-2020-as időszakban 16,3 milliárd euróval támogatták ezt a területet.

Az Európai Számvevőszék azt vizsgálta, hogy mennyire eredményesen járul hozzá az uniós támogatás a városi mobilitás fenntartható fejlesztéséhez. Megállapította, hogy hat évvel azután, hogy a Bizottság "ritmusváltásra" szólított fel, nem történt egyértelmű elmozdulás a fenntarthatóbb közlekedési módok felé. Bár a városok elindítottak néhány kezdeményezést a tömegközlekedés minőségének és lefedettségének javítására, nem csökkent jelentős mértékben a magángépjárművek használata. Néhány levegőminőség-mutató kismértékben javulni kezdett, ugyanakkor egyre nő a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amely sok városban még ma is meghaladja az uniós biztonsági határértékeket.

A számvevőszék egyebek közt arra is rámutatott, hogy az uniós finanszírozásban részesülő projektek kialakítási és végrehajtási hiányosságai miatt azok eredményessége elmaradt a tervezettől, és ezek a projektek nem mindig épültek megalapozott városi mobilitási stratégiákra.

Az Európai Számvevőszék azt az ajánlást fogalmazta meg az Európai Bizottság számára, hogy gyűjtsön több, városi mobilitással kapcsolatos adatot a tagállamoktól és tegye ezeket közzé, továbbá az uniós finanszírozás feltételeként írja elő fenntartható városi mobilitási terv elfogadását.