Az osztrák Raiffeisen arra készülhet, hogy a Kreml tulajdonában lévő Sberbankkal tárgyalásokat kezdeményezzen egy eszközcseréről. A szankciók sújtotta országban ragadt eszközeit cserélné el az orosz bank Európában befagyott eszközeire – írja sajtóértesülésekre hivatkozva a Financial Times.
A Raiffeisen igazgatóságának állítólag egy múlt heti ülésén mutatták be a tervet. Eszerint a Sberbank olyan rubelt kap a Raiffeisen orosz leányvállalatától, amely a Kreml által bevezetett tőkeszabályozás miatt amúgy nem léphetne ki az országból – állítja három, a megbeszélésekben közvetlenül érintett személy. Az úgynevezett „Vörös Madár” projekt részeként a Raiffeisen átvenné a Sberbank európai részlegénél lévő, szankcionált készpénzállományt.
Olyan ez, mintha a hidegháború idején alkalmazott fogolycsere pénzügyi megfelelője lenne
– mondta az ügylet strukturálásában részt vevő egyik ember a lapnak. A kreatív megoldás valószínűleg jó pár nyugati politikusnak és döntéshozónak egyáltalán nem tetszene. Azt jelentené ugyanis, hogy a Kreml tulajdonában lévő Sberbank, Oroszország legnagyobb hitelezője ténylegesen visszakaphatná befagyott európai készpénzének egy részét.
Minden megállapodáshoz a washingtoni, brüsszeli és moszkvai szabályozó hatóságok jóváhagyása szükséges. A Sberbankhoz közelálló forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügylet véglegesítése nehéz lesz az ehhez szükséges amerikai és uniós engedélyek miatt. Az amerikai hatóságok már amúgy is eléggé érdeklődve szemlélik a Raiffeisen orosz tevékenységét. Végső soron ugyanis készpénz átutalása történne egy szankcionált szervezet részére.
A csere egyelőre csak elméleti lehetőség – mondta a Raiffeisen szóvivője. Az osztrák bank több lehetőséget vizsgált Oroszország kitettségének csökkentésére, hangsúlyozva, hogy minden intézkedést úgy alakítanak ki, hogy megfeleljenek a szankciós követelményeknek.
A Raiffeisen az állatorvosi lova annak a problémának, amellyel számos korábban orosz operációt folytató külföldi cég szembesült Putyin Ukrajna elleni hadjáratának tavalyi megindulása óta. Az osztrák bank vagyonát tekintve a legnagyobb nyugati hitelező Oroszországban, s tavaly ott rekordnyereséget ért el.
Minta lehet a beragadt cégeknek
A terv szerint a rubelt a Raiffeisen orosz leányvállalatától a moszkvai Sberbankhoz utalnák át. Cserébe a Sberbank egykori – felszámolás alatt álló – európai részlegéhez tartozó letéti számlákon lévő, megfelelő összegű eurót utalnának át a bécsi Raiffeisennek. Nem lépne át pénz a határokon, nem küldenének devizát Oroszországba, így a szankciós szabályokat sem szegnék meg – hangoztatták a tervet promotáló szakértők – annak ellenére, hogy Európában tilos üzletelni a Sberbankkal. A tervről egyébként elsőként az osztrák Falter magazin számolt be.
A tervet Willi Hemetsberger, az UniCredit egykori piacvezetője által alapított bécsi Ithuba Capital tanácsadó cég dolgozta ki. Szerintük ez a tranzakció minta lehet más, Oroszországból távozni próbáló nyugati cég.
A Kreml a múlt év végén szigorú szabályokat állított fel az Oroszországban továbbra is működni kívánó nyugati vállalatok számára. Gyakorlatilag lehetetlenné tette leányvállalataik engedély nélküli eladását, és megtiltotta egyes kritikus ágazatokban képződött profitok repatriálását, azaz kiutalását az országból.
Van aki nem ennyire szemérmes
A Raiffeisen vezetői már korábban jelezték, hogy a tavalyi rekordnyereség ellenére nem érzik komfortosnak a bank orosz leányvállalatának helyzetét és szerepét. Más nyugati vállalatvezetők kevésbé rebegtették a szempillájukat.A Philip Morris vezérigazgatója a múlt hónapban azt mondta a Financial Timesnak, hogy inkább megtartják oroszországi érdekeltségeiket, semmint olcsón eladják azt a politikusok erkölcsi nyomásának engedve.
A Sberbank nem kommentálta az ügyletet. Az orosz bank európai üzletága az elmúlt hónapokban felszámolás alatt állt, és mostanra eladta hitelállományának nagy részét európai riválisoknak. Az ilyen eladásokból és egyéb üzleti tevékenységek felszámolásából származó készpénz és egyéb vagyon egy bécsi székhelyű holdingban rekedt, amelynek értéke elérheti a 400 millió eurót.