A görög miniszterelnök hivatala megerősítette azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint Alekszisz Ciprasz kormányfő telefonon kapcsolatban lépett Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével és Martin Schultzcal, az Európai Parlament elnökével. A beszélgetések tárgya Juncker hétfő éjszakai ajánlata, amely az Európai Bizottság vasárnapi intézkedéscsomagjának elfogadását kérte Ciprasztól.
A kérést egy konkrét adósságcsökkentési lehetőséggel édesítették meg: idén októberig elővennék a hitelezők egy korábbi ajánlatát a kölcsönök futamidejének meghosszabbítására és a kamatok csökkentésére. Ciprasz a Guardian athéni tudósítójának értesülései szerint nem csupán elfogadta az ajánlatot, de még ma este Brüsszelbe repül, hogy tárgyaljon az EU vezető tisztségviselőivel. Eközben a Reuters azt jelentette, hogy Angela Merkel német kancellár úgy tudja, hogy Brüsszel utolsó ajánlata az, amely péntek este volt az asztalon.
Konsztantinosz Machalosz, az Athéni Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke, akiről azt tartják, hogy alaposan ismeri a görögországi gazdaságirányítás belső köreit, megerősítette, hogy "pozitív fejlemények" szagát érzi a levegőben. A kedvező fordulat már kedden este materializálódhat. Benyomásait az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezető tisztségviselőivel folytatott beszélgetései alapján szűrte le.
Szerinte a piaci helyzet rémes, és a hét végére még ennél is szörnyűbb lesz, ha semmi sem történik. Mindenképpen meg kell kötni a megállapodást a hitelezőkkel. A pénzügyi feltételek kemények, de a görögök megbirkóznak velük. Az alternatíva a katasztrófa.
Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter közben jelezte, hogy nem utalják át kedden az IMF-nek azt az 1,6 milliárd eurós hiteltörlesztést, amelyet június 30-áig kell kifizetniük. Majd hozzátette: továbbra is bízik abban, hogy az utolsó utáni pillanatok egyikében csak sikerül megegyezésre jutniuk az EU-ECB-IMF hármassal.
A Guardian mellett a BBC is úgy tudja, hogy a görögök kicsit még vitatkoznának a hét végi uniós javaslatról. A legnagyobb nézeteltérés a legkisebb nyugdíjakat kiegészítő EKAS alap körül van, amelyet Athén mindenképpen fenn akar tartani 2020-ig, míg a donorok legkésőbb 2019-ben megszüntetnének.