A fejlett gazdaságokat sújtó lakásár csökkenés időszakának a jelek szerint vége, sőt elképzelhető, hogy bekövetkezett a pozitív fordulat. Erre a következtetésre jutottak a Financial Times szakértői az OECD adatait vizsgálva.
A lakásárak 2022 végétől kezdtek komolyabb visszaesést elszenvedni, miután a legtöbb gazdaságban a központi bankok az infláció megfékezése érdekében évtizedek óta a leggyorsabb ütemben emelték a kamatlábakat. Az OECD-országokban a lakásárak 2022 végén mindössze 0,6 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest, ami 2012 óta a legalacsonyabb nominális ütem.
Ez a csökkenés azonban számos gazdaságban enyhült, sőt megfordult, mivel az a várakozás, hogy a központi bankok idén csökkenteni fogják a hitelfelvételi költségeket, hozzájárult a jelzáloghitel-kamatok csökkenéséhez.
Az eladásra kínált ingatlanok hiánya szintén hozzájárult a felértékelődéshez, és a reálárak az OECD-országokban a legutóbbi negyedévben ismét növekedésnek indultak.
A 37 iparosodott OECD-országban 2023 harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest 2,1 százalékkal nőttek a nominális ingatlanárak, ami pozitív elmozdulás a tavaly év eleji stagnálás közeli állapotból. Az említett országoknak csak mintegy harmada jelentett negyedéves csökkenést a legutóbbi időszakban, szemben az év eleji több mint felével.
A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a lakásárak csökkenése a legtöbb országban mostanra elérte a mélypontját. Úgy gondolom, hogy már túl vagyunk a várt lakásár korrekción. Az ingatlanárak a legtöbb fejlett országban emelkednek vagy stabilizálódnak, míg más országokban lassabb ütemű csökkenés tapasztalható. Néhány országban, például Németországban, Dániában és Svédországban, ahol nagyobb a bérleti piac, az árak valószínűleg tovább csökkennek, de még ezekben a gazdaságokban is úgy gondoljuk, hogy az áresés nagy része már mögöttünk van
– mondta Andrew Wishart, a Capital Economics vezető ingatlanpiaci közgazdásza.
A lakáshitelek kamatainak emelkedése, illetve a megélhetési költségek növekedése együttesen már korábban előrevetítette az ingatlanok áresését. Ez azonban a fejlett gazdaságok többségében az előzetes becsléseknél jóval kisebb mértékű volt, legalábbis nominálisan.
Ennek oka, hogy számos fontos piacon, köztük az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában a negatív hatásokat ellensúlyozta a bevándorlás és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése. A csökkenő kínálat és a stabil kereslet így valamennyire egyensúlyozza a finanszírozási körülmények kedvezőtlen változását.
Amerikai tartotta magát a leginkább
Az olyan piacokon, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, a piaci kamatszint változásai viszonylag hamar éreztetik hatásukat a meglévő jelzáloghitel-állományon is. Ennek az az eredménye, hogy bár a kamatok még mindig magasak, azonban a tavalyihoz képest már javultak a jelzáloghitelek feltételei.
A lakásárak az Egyesült Államokban tartották magukat a legjobban a korrekció alatt, ahol a szilárd gazdaság és a munkaerőpiac is hozzájárult a tavaly novemberben mért éves szinten 5 százalékot meghaladó lakásár-emelkedéshez.
Az EU-ban az Eurostat adatai szerint a szeptemberig tartó három hónapban negyedévről negyedévre nominálisan 0,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak, megfordítva az év elején tapasztalt csökkenést. Ezzel szemben Németországban tavaly éves szinten 10,2 százalékos csökkenés zajlott le. Ott a gazdaság lassulása, az ingatlanok túlértékeltsége és a nagy bérleti piac egyszerre terhelte a piacot a kamatok emelkedésével.
A most tapasztalt pozitív fordulat persze nem azt jelenti, hogy hirtelen elkezdenének felpattanni a lakásárak. Az S&P Global Ratings várakozásai szerint például az árkorrekció egy sor országban még folytatódni fog, hiszen a jelzáloghitelek kamatai még mindig magasak. Azonban ennek mértéke már sokkal mérsékeltebb lesz, mint az eddig tapasztalt.
A Fitch becslései szerint pedig a teljes korrekció a lakáspiacon globálisan sokkal kisebb mértékű volt, mint amire korábban számítottak a szakértők. Ennek egyik ékes példája az Egyesült Államok, ahol a kamatemelések kezdetekor voltak olyan előrejelzések is, amelyek akár 5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartottak a lakásárakban.