Az Európai Ügyészség (EPPO) költségvetésének többszörözését, a szakértői létszám jelentős megemelését kérte Laura Kövesi uniós főügyész az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán.

Az ügyészség júniustól működik, eddig kétezer bejelentést dolgoztak fel, több mint 350 nyomozás zajlik, több mint 4,6 milliárd eurót érintő csalások és egyéb korrupciós visszaélések terén. Kövesi szerint ez egyelőre csak a kezdet, sokkal több kapacitásra és jogkörre van szüksége az ügyészségnek.

Kapcsolódó

Példaként említi az egyik olyan ügyet, ahol egy nyomozójuk össze tudott kötni több, határokon átívelő könyvelési és áfacsalási ügyet, ami több mint félmilliárd eurós kárt okozott. Ez csak egy kiemelt eset, de Kövesi szerint épp ezért van szükség sokkal több jól képzett nyomozóra, fejlesztőre és kapcsolódó területi szakértőkre, hogy ilyen hatékonysággal lehessen még több ügyet feltárni.

Ennek egyelőre több akadálya van. Az EPPO-nak indulásakor 4,5 milliárd eurós költségkeretet hagytak jóvá, az eddig eredményeket látva az Európai Bizottság hajlik rá, hogy jövőre újabb pénzeszközök is a nyomozók rendelkezésére álljanak.

Viszont probléma, hogy eddig a résztvevő 22 uniós tagállam csak 91 ügyészt delegált, miközben legalább 120 szakértő kellene, azonban ez is vélhetően kevés lesz. Több jogharmonizációs probléma is van, nem egyértelmű, hogy egyes tagállamokban milyen jogviszonyok mentén lehet foglalkoztatni az EPPO ügyészeit és hogy nekik milyen nyomozati adatokhoz van hozzáférésük.

Külön kiemelték Szlovénia esetét, amely eddig nem delegált ügyészt, és ezzel több határon átnyúló nyomozás előrehaladását akadályozza. Az EPPO-ból a tagállamok kimaradása Kövesi szerint veszélyes precedenst teremt, és a helyzet mielőbbi orvoslását kérte. Jelenleg úgy kell tenni, mintha Szlovénia nem is lenne tag, pedig az állam korábban elkötelezte magát.

Magyarország egyike az 5 uniós tagállamnak, amely nem lépett be az ügyészségbe. A magyar kormány álláspontja szerint egy ilyen lépés alkotmányellenes lenne, sértené a helyi hatóságok szuverenitását.

Kövesit az EP-ben külön kérdezték arról, hogy az EPPO miként vizsgálódik, vizsgálódhat Magyarországon. A főügyész szerint van létező együttműködési kapcsolat a magyar szervekkel, amikkel az együttműködési és adatszolgáltatási gyakorlatot a meglévő nemzetközi, uniós előírások szabályozzák, de ennél több részletet nem árult el.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.