A 2015-ös Velencei Biennálé egyik leglátogatottabbja volt az iraki pavilon, ahol a Bagdadi Nemzeti Múzeum olyan műtárgyakat mutatott be, amelyeket a 2003-as amerikai offenzíva alatt vagy után loptak el. Némelyeket az iraki hadsereg tagjai vitték el, másokat pedig fosztogatók. Közel tíz évig tartott, míg az illegális piacokról a hatóságok visszaszerezték az ellopott régiségek egy tekintélyes részét, ha nem is az összeset.

Majd nem sokkal később a sajtóban több hír is megjelent arról, hogy az Iszlám Állam szélsőségesei felrobbantották a szíriai Palmüra romvárosát, a helyi ásatásokról és múzeumokból pedig műkincseket loptak el. A tárgyak hamar nyugatra kerültek különböző illegális csatornákon. Sokat az interneten hirdettek meg. Némely darabért akár 250 ezer vagy 1 millió dollárt is elkértek. Márpedig vevők is voltak: az Egyesült Államok vámügyi hivatala - a Guardian tavalyi cikke szerint -  145 százalékkal nőtt a Szíriából. 61 százalékkal az Irakból behozott régiségek értéke 2011 és 2013 között.

Kapcsolódó

Hiába figyelmeztetett az UNESCO és az Európai Unió már a szír polgárháború 2013-as eszkalálódásakor, hogy minden egyes lopott műtárgyért fizetett dollárral a terroristákat finanszírozzák. Ez azontúl, hogy nem etikus és veszélyes, bűncselekménynek is számít.

Lassan őrölnek Brüsszel malmai

Az Európai Bizottság már három-négy éve próbált fellépni a műtárgycsempészekkel szemben, azonban több problémával is szembesült. Hiába vannak érvényben uniós korlátozások az iraki és szíriai áruk behozatalára, de nincs általános uniós keret a kulturális javak importjára. A meglévő nemzeti jogszabályok sem egységesek, így az EU külső határain a különböző országok eltérő kezelését gátlástalanul kihasználják azok az illegális csoportok, amelyek készséggel közvetítettek a terroristák és a gyűjtők között.

Az uniós testület ezért múlt hét csütörtökön összeállított egy javaslatcsomagot, amelyet az Európai Parlament elé terjeszt. Ebben első körben definiálta, hogy pontosan mit ért a kulturális javak alatt. Valamint meghatározta, hogy pontosan milyen dokumentumokkal kell rendelkezni a 250 évnél régebbi műtárgyaknak (ezek ugyanis a legértékesebbek).

Az ókori időkből származó tárgyakra különleges import engedélyt kell kiváltani, míg az egyéb daraboknál igazolni kell, hogy azokkal az importőr legálisan kereskedik. A vámhatóságok pedig jogot kapnak arra, hogy a tárgyakat lefoglalják illetve visszatartsák, amíg nem tisztázódik, hogy legálisan szállítják azokat.

Fontos, hogy bármilyen harmadik országra érvényesek lesznek a műkincsbehozatali előírások. Eddig ugyanis a legtöbb csempész úgy játszotta ki a szabályozást, hogy Törökországból vagy Libanonból szállíttatta a tárgyakat. Sok esetben ottani dokumentumokkal próbálták legálissá tenni a műveletet, azonban ezeket a papírokat is szigorúbban vizsgálják majd.

"A zsákmányolás és a kulturális javak csempészete megfosztja az érintett állampolgárokat kulturális identitásuk egy részétől, és elpusztítja az emberiség kulturális örökségét" - mondta el Navracsics Tibor, az Európai Bizottság ifjúsági, oktatási és kulturális ügyekért felelős biztosa az elfogadott javaslat kapcsán. Az EB magyar tagja reméli, a parlament és az Európai Unió Tanácsa is gyorsan áldását adja a szigorításokra.

Azonban kérdés, hogy mennyire lehet egyértelműsíteni a műtárgyak tulajdoni viszonyait, amikor az még olyan esetekben is problémát jelent, mint amikor viszonylag ismert a leletek származási helye. Jó példa erre a nem rég egy speciális bérleti konstrukcióban visszaszerzett Seuso-kincsek esete.