Szijjártó Péter külügyminiszter hosszú interjút adott a CNBC-nek, amelyben az európai bevándorlásról, Nagy-Britannia, az EU és Oroszország legújabb konfliktusáról és az egyes EU-támogatások szabálytalan magyarországi elköltésével kapcsolatos OLAF-jelentésről is kérdezték. Az utóbbi két üggyel kapcsolatban nem adott rövid választ az interjút készítő Williem Marxnak.

Teljesen

Kapcsolódó

A brit-orosz konfliktus ügyében úgy szólt a kérdés, hogy a magyar kormány vajon akkor is támogatná Nagy-Britanniát az Oroszországgal elleni kemény fellépésében, ha ez újabb uniós szankciók bevezetésével járna az oroszokkal szemben? Ezeket az intézkedéseket az EU a szigetországgal szolidaritást vállalva fogadhatja el, miután valószínűleg a Kreml adott utasítást egy Nagy-Britanniában élő orosz ügynök és lánya meggyilkolására.

Szijjártó válaszában kijelentette, hogy Magyarország teljen szolidáris Nagy-Britanniával ebben az ügyben. Budapest biztos abban, hogy a gyilkosságok minden lényeges oldalát ki fogják vizsgálni a hatóságok. Ezzel arra utalt, hogy nem elég, hogy feltételezések szerint Moszkvában döntöttek a két személy likvidálásáról, ezt egy idegen ország területén követték el, ráadásul olyan idegméreggel, amelynek használatát nemzetközi szerződések tiltják.

Különbség

Marx erre felhívta a figyelmet arra, hogy különbség van a vizsgálatok, illetve az ezek alapján esetleg bevezetendő újabb szankciók támogatása között. Szijjártó azt mondta, hogy jelenleg csak az érvényben lévő uniós szankciókról beszélhet, amelyeket azt követően fogadott el az EU, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és beavatkozott az ukrajnai polgárháborúba.

Az uniós külügyminiszterek az új brit fejleményeket is figyelembe véve a hét elején tartott ülésükön megerősítettek az EU jelenlegi politikáját ez ügyben - tette hozzá a magyar külügyek irányítója. Marx viszont kötötte az ebet a karóhoz: Mit tenne a magyar kormány, ha bizonyítást nyerne, hogy Oroszország van a gyilkosságok mögött? Támogatna konkrét lépéseket Oroszország ellen? A magyar külügyminiszter erre azt válaszolta, hogy bármiről készek tárgyalni.

OLAF-jelentés

Az interjú készítője idézte az EU csalásellenes hivatala, az OLAF 2016-os jelentését, amely szerint 850 millió uniós támogatást - a jelentés szavaival - "elsikkasztottak vagy szabálytalanul rossz célokra költöttek el" Magyarországon. Ez azt sejtetni, hogy az országnak esetleg vissza kell fizetnie uniós támogatásai négy százalékát. Ha Brüsszel felszólítja erre Budapestet, engedelmeskednek?

Szijjártó válaszában azt mondta, hogy nem befejezett vizsgálatról van szó, továbbá furcsának találta, hogy egy folyamatban lévő ügy éppen a magyarországi választási kampány idején szivárog ki. Hozzátette ehhez, hogy úgy érzékelik, az elmúlt években számos külső kísérlet történt Magyarország belső ügyeinek befolyásolására.

Fizetnének?

Marx erre elismételte a kérdést, ami nem az előbbiekre, hanem egy hipotetikus lehetőségre vonatkozott: Ha arra kérnék a magyar kormányt, hogy fizesse vissza a pénzt, megtenné? A válasz: ilyen még nem történt, és a külügyminiszter szerint minden uniós pénzt a magyar szabályokkal összhangban költöttek el. A kormány kész megvédeni álláspontját ha ez szükséges.

Végül az interjút készítő újságíró megkérdezte, hogy Szijjártó szerint az Európai Bizottság szivárogtatta-e ki az OLAF-jelentést? Erre sem kapott egyértelmű választ. A magyar külügyminiszter mondanivalójából csak az derült ki, hogy az információ kiszivárgott, és az újságírók dolga, hogy kiderítsék, ki hozta nyilvánosságra.

A fotó forrása: Kisbenedek Attila/AFP