Az Atlanti-óceán mindkét partján megugrott az infláció a nyár elejére, ami enyhe idegességet okoz az elemzők körében és nyomást gyakorol a kormányzati és pénzügyügyi döntéshozókra, hogy gyorsabban visszavonják a pandémia miatt bevezetett gazdaságösztönző programjaikat, mint tervezték – írja a Financial Times a pénzromlás várható alakulását elemző cikkében. A napokban publikált adatok szerint az USA-ban a fogyasztói árak júniusban 5,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez a legerősebb növekedés 2008 óta, és rosszabb, mint amire a szakértők számítottak.

Az Egyesült Királyságban ezzel egyidejűleg 2,5 százalék volt a pénzromlás üteme ugyanebben az összehasonlításban, ami 2018 óta a legmagasabb infláció. A legtöbb közgazdász és döntéshozó ugyanakkor úgy gondolja, hogy átmeneti jelenségről van szó, amit a pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása okoz. Más szóval nem tér vissza az 1970-es évek inflációs spirálja, amikor az energiaárak egymás követő két robbanása egyszerre fékezte le a gazdaságot és pörgette fel a pénz elértéktelenedését (stagfláció). Ezzel együtt sokan megjegyzik, hogy nő a tartós infláció veszélye.

Kapcsolódó

Az átmeneti helyzet melletti érv, hogy például az USA-ban az utazással kapcsolatos árak, a repülőjegyek, a szállások, az autóbérlés költsége ugrott meg, azaz olyan tevékenységeké, amelyek a járvány miatt korlátozás alá estek, gyengült a kínálatuk, ami most hirtelen erős kereslettel találkozott. Emellett mind az amerikai, mind a brit gazdaság egyes szektorait sújtják az ellátási láncaikon keletkezett szűk keresztmetszetek. Például az új autók gyártásának akadozása majdnem másfélszeres áremelkedést okozott az USA-ban a használt autók piacán.

Az energiaáraknak a nagy termelőket tömörítő OPEC+ országcsoport belső vitája, és az ebből fakadó piaci bizonytalanság ad támaszt, végül a közgazdászok megjegyzik, hogy viszonylag kicsi, de azért jelentős árnövekedés volt tapasztalható az USA bérleti piacán. Ez olyan terület, amely lassabban alkalmazkodik a piaci változásokhoz, ám az elmozdulásai tartósabbak.

Némi lemaradás

Az Egyesült Királyságban az árak némi késéssel szokták követni az amerikai árakat, ezért az elemzők azt jósolják, hogy a következő hónapokban folytatódni fog a drágulás, és a szigetországban az év végére az infláció elérheti a négyszázalékos szintet. Az élelmiszerek, illetve – hasonlóan a USA-hoz – a használt autók vihetik a prímet. Az utóbbi piacon már látszik a kereslet erősödése.

Hasonló a helyzet az eurózónával, ahol a júniusi infláció 1,9 százalékra szelídült a májusi két százalékról. Ezt az is magyarázhatja, hogy a kontinentális Európa némileg lemaradt az USA és az Egyesült Királyság mögött az emberek beoltásában. Ezzel együtt a Bundesbank például arra számít, hogy Németországban az év hátra lévő részében a pénzromlás üteme eléri a négy százalékot, ami egy évtizedes csúcs lenne. Ennek egyik oka technikai: a járvány idejére adott áfakedvezmények kifutnak.

Tovagyűrűzik-e?

A nagy kérdés, amire minden szakértő keresi a választ, hogy a pénzromlás tovagyűrűzik-e más gazdasági ágazatokba vagy sem? Egyelőre azok vannak többségben, akik szerint nem. Staven Englander, a Standard Chartered Bank elemzője a használt autók, az autóbérlés, a hotelszobák és a repülőjegyek költségét, valamint az üzemanyagok és az élelmiszerek hagyományosan változékony árát figyelmen kívül hagyó maginfláció csupán 0,22 százalék volt. Megan Greene közgazdász professzor nem tud elképzelni tartós inflációt ár-bér spirál nélkül, és nem látja jelét béremelési nyomásnak.

A jegybankok és a kormányok döntéshozói is komoly bajban vannak, mert nem tudják eldönteni, hogy felgyorsítsák-e gazdaságösztönző intézkedéseik visszavonását. Ha nem teszik, és emiatt felpörög az infláció, akkor az lesz a baj, ha ezt teszik, és az átmeneti infláció lecsengésével ezzel befékezik a gazdaságot, akkor az lesz a baj. Az utóbbit különösen veszélyessé teszi, hogy az új koronavírus-változatok terjedése amúgy is lefékezheti a gazdaság kilábalását a váltásból. Egyelőre az amerikai Fed, a brit BoE, az európai ECB és a német Bundesbank is arra számít, hogy jövőre elhalványul az infláció.

Ezzel azonban van egy kis gond. Nevezetesen az, hogy a központi bankok rendszeresen rossz előrejelzéseket adnak. Ezt számos elemező aggasztónak tartja. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban a várakozások szerint a pénzromlás üteme valamelyest a központi bankok inflációs célja felett lehet. Ha ez párosul a vártnál erősebb rövid távú drágulással, az hosszú tendenciává teheti a kívánatosnál nagyobb áremelkedéseket – véli Kalum Pickering, a Berenberg Bank elemzője. A korábbi tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy minden tartós inflációs periódus kezdetben átmenetinek tűnt.