Kapcsolódó

 

 

A nemzetbiztonsági törvényt a kínai kormány 2020 júniusában vezette be Hongkongban, válaszul a tömeges és heves demokráciapárti tüntetésekre.

Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, amely szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.

Hongkong 1997-ig brit koronagyarmat volt, de London és Peking már 1984-ben közös deklarációt írt alá, amely rögzítette, hogy Hongkong státusa a visszatérés után is sok tekintetben változatlan marad.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor a Kína által bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény érvénybe léptetése után nyilatkozatban fejtette ki azt az álláspontját, hogy a törvény az 1984-es kínai-brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése, mivel sérti Hongkong kiterjedt autonómiáját és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.

A hongkongi legfőbb fellebbviteli bíróság két, nem állandó brit tagja, Robert Reed és Patrick Hodge szerdán bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond a hongkongi bírói testületben betöltött tisztségéről. A kettejük nevében kiadott nyilatkozatban Lord Reed - aki jelenleg a brit legfelsőbb bíróság elnöke - úgy fogalmazott: a hongkongi bíróságokat továbbra is nemzetközi megbecsülés övezi a jogállamiság melletti elkötelezettségük miatt.

Reed azonban a helyzet beható tanulmányozása nyomán - a brit kormánnyal egyetértésben - arra a következtetésre jutott, hogy a brit legfelsőbb bíróság tagjai a továbbiakban nem tölthetik be tisztségüket a hongkongi legfőbb fellebbviteli bírói fórumban, mivel ez azt a látszatot keltené, hogy olyan kormányzati rendszert támogatnak, amely eltávolodott a politikai szabadság és a szabad véleménynyilvánítás eszméjétől.

Lord Reed közleménye szerint ezek olyan értékek, amelyek fenntartása mellett a brit legfelsőbb bíróság tagjai mélységesen elkötelezettek.

A brit legfőbb bírói testület - először a Lordok Háza, mint a legmagasabb szintű fellebbviteli fórum, majd a 2009 októberében megalakult brit legfelsőbb bíróság - tagjai az 1984-es brit-kínai deklaráció alapján vehettek részt 1997 után is a hongkongi fő fellebbviteli bíróság munkájában, nem állandó tagokként.

Liz Truss brit külügyminiszter szerdai nyilatkozatában támogatásáról biztosította a két brit bírót, közölve: a kínai nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a helyi hatóságok keményen fellépnek a szólásszabadság, a sajtószabadság és az egyesülési szabadság ellen.

Truss szerint a helyzet törésponthoz érkezett, lehetetlenné téve a brit bírók jelenlétét a legfelsőbb hongkongi bírói testületben, mivel tisztségük további betöltése azzal a kockázattal járna, hogy az elnyomást törvényesítik.