Lengyelország az Európai Unióval folytatott vitáival azt kockáztatja, hogy véletlenszerűen kiesik az unióból - a brexit megmutatta, hogy rossz politikusi számításoknak és az uniós intézményekkel folytatott vég nélküli vitáknak ez lehet a következménye. Erre figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke Varsóban a Financial Times tudósítása szerint. Tusk 2007 és 2014 között országa miniszterelnöke volt.

A politikus attól tart, hogy a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vezette lengyel kormány - amely 2015-ben Tusk pártjától, a mérsékelt jobboldali Polgári Platformtól átvette az ország irányítását - és az Európai Bizottság (EB) vitái végül ezzel az eredménnyel járhatnak.

Kapcsolódó

A legfőbb vitatéma a PiS igazságügyi reformja, amelynek eredményeként a parlament kezébe kerülhetnek a személyi döntések az igazságszolgáltatásban. Az EB szerint ez megszüntetné a hatalmi ágak szétválasztását, azaz jelentősen csorbítaná a jog uralmát. Ezért eljárást indított a varsói kormány ellen. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy lengyel kormányzati források szerint Varsó kész elfogadni az Európai Bíróság döntését a reformmal kapcsolatban.

Nem akarat kérdése

Tusk szerint azonban nem arról van szó, hogy Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke, Lengyelország tényleges vezetője ki akarná léptetni országát az EU-ból, hanem arról, hogy olyan kezdeményezésekkel élhet, amelyeknek ez lenne a nem szándékolt eredménye. Emlékeztetett arra, hogy sokat dolgozott együtt David Cameron volt brit miniszterelnökkel azon, hogy elkerüljék a brexitet, ám hiába.

Cameronnak az az ötlete támadt, hogy pártja, a toryk függetlenségpárti szárnya felé tesz egy gesztust, nevezetesen kormánya népszavazást ír ki az Egyesült Királyság uniós kilépéséről. Úgy számolt, hogy ezen biztosan a maradást pártolók győznek, s ezzel leszereli a hangoskodó brexitereket. A referendum előtt és alatt erősen kampányolt az uniós tagság mellett, ám a szavazáson veszített.

Nem így néz ki

A közvélemény-kutatások szerint Lengyelország az unió leginkább EU-barát tagországai közé tartozik és a PiS soha nem jött elő azzal az ötlettel, hogy népszavazást kellene tartani a tagságról. A párt vezetői mindig elhárították azt a felvetést, hogy ki akarnák léptetni országukat az államközösségből.

Ugyanakkor a PiS hatalomra kerülése óta többször megütközött az EU-val, az említett igazságügyi reform mellett például a migráció kezelésével kapcsolatban (a budapestihez hasonlóan a varsói kormány is ellenezte az Európában érkező menekültek elosztását kötelező kvóták alapján). Emellett a párt vezetői többször támadták az uniós intézményeket. Andrzej Duda államfő, aki a PiS támogatásával nyerte el posztját egy nyilatkozatában képzeletbeli közösségnek minősítette az EU-t, amelytől szerinte Lengyelország nem sokat kapott.

Jön vagy nem jön?

Tusk nem először tesz belpolitikai tartalmú megjegyzést az utóbbi időben, amivel táplálja azokat a spekulációkat, amelyek szerint mandátuma jövő év lejártát követően vissza akar térni a lengyel belpolitika színpadára. A szakértők úgy tartják számon, mint a 2020-as elnökválasztás egyik lehetséges jelöltjét. Ugyanakkor amikor újságírók erről a lehetőségről faggatták, nem válaszolt arra, hogy lennének-e újra lengyelországi politikai ambíciói.