Mateusz, aki nem akarja elárulni teljes nevét, 15 éven át élt az Egyesült Királyságban, előbb tanult, majd közgazdászként dolgozott. Egyike volt azoknak, akik az 2000-es évek elejétől útnak indultak Lengyelországból Nyugat-Európába szerencsét próbálni. A szigetország EU-s kilépése és a megélhetési költségek emelkedése most arra ösztönzik az időközben kétgyermekes apukává vált, 37 éves férfit, hogy megfontolja a hazatérést Lengyelországba - derül ki a Financial Times (FT) riportjából.

"Sok évet töltöttem Nagy-Britanniában, és úgy tekintek rá, mint az otthonomra. Szívszorító arra gondolni, hogy elmegyek, hiszen a barátaink élnek itt és a családunknak munkakapcsolatai is vannak" - mondja, belátva, hogy hat tetszik, ha nem döntést kell hozniuk. Az FT riportjához, amelyben őt is megszólaltatta, az adta az apropót, hogy nyolc év óta először 2018-ban csökkent a külföldön élő lengyelek száma. Összesen 2,5 millióan dolgoznak valahol Nyugat-Európában, főként Angliában, ami a lengyel statisztikai hivatal adatai szerint 85 ezerrel zsugorodott.

Munkaerőhiány

A ki- és bevándorlással kapcsolatos statisztikai adatokat ugyan fenntartással kell kezelni, de az tény, hogy Lengyelországnak nagy szüksége lenne a hazatelepülőkre. Előrejelzések szerint az 40 milliós - pontosabban a kivándorlás miatt már csak 38 milliós - ország népessége 2050-re 12 százalékkal zsugorodik. A hatalmon lévő radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt a munkaerőhiány ellenszerét látja a külföldre szakadt lengyelek hazacsábításában. "A nemzeti jövedelem legkevesebb öt százalékkal alacsonyabb a kivándorlás miatt, ez nagy adó, amit Lengyelország fizet a gazdag nyugati országoknak - jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök kevésbé törődve azzal, hogy a mondat második fele nehezen értelmezhető.

A lengyel statisztikai adatok szerint a külföldön élő lengyelek csökkenése szinte kizárólag az Egyesült Királyságban visszaeső létszámnak tudható be. Sok lengyel ugyanakkor nem a szigetország elhagyásával próbálja meg ellensúlyozni a brexitet, hanem azzal, hogy brit állampolgárságot kért. Összességében a Nagy-Britanniában készült felmérések is azt mutatják, hogy több tíz ezer lengyel hagyta el a szigetországot az elmúlt 18 hónapban.

Személyes okok

Bár a brexit sokakat késztetett arra, hogy feladják hosszú távú terveiket Nagy-Britanniában, a legtöbb lengyel személyes okok miatt dönt a változtatás mellett - mondta az FT-nek Jakub Krupa, az Egyesült Államokban élő lengyelek közössége, a POSK vezetőségének tagja. Sokan úgy látják, hogy elérték, amit akartak külföldön, például összegyűjtöttek annyi pénzt, amennyiből lakás tudnak venni vagy építeni odahaza, vagy családot alapíthatnak, ezért úgy gondolják, ideje visszatérni a szüleik, rokonaik közelébe.

Maria Rosnowskát, az FT riportjának másik megszólalóját egy éve egy munkalehetőség csábította haza Varsóba. Cégének lengyelországi érdekeltségét vezetheti. Igazolva Krupa szavait jó lehetőségnek tartotta ezt, hogy közelebb kerüljön a családjához. Ugyanakkor szó sincs róla, hogy a kormány szirénénekének, azaz hazacsábító propagandájának engedett volna. Szerinte nem tipikus PiS-szavazó. A Krakkóban élő Karol Skrzyszowkit szintén egy munkalehetőség vitte haza - jelenleg a HBSC hitelkockázat-elemzője. Emellett úgy látta, hogy bár megtakarításából Londonban is vásárolhatna lakást, ám Krakkóban jobbat kapott ugyanazért a pénzért.

Kulturális sokk

A hazatelepülő lengyeleknek nem könnyű alkalmazkodniuk a konzervatív lengyel társadalomhoz. Rosnowska sokként élte meg ezt, a cikk elején említett Mateusz nem tudja elképzelni, hogy szülővárosába, Rzeszowba térjen vissza. Ennél nagyobb multikulturális helyet keres, mint amilyen például Varsó. Krupa szerint a hazatérőknek olyan élmény ez a változás, mintha ezúttal nyugatról keletre vándoroltak volna ki.

Nem csoda, hogy a Nagy-Britanniában élő 900 ezer lengyel többsége marad vagy, ha távozik, valahol Nyugat-Európában próbál szerencsét. Rosnowska ugyanakkor optimista, úgy gondolja, hogy akik hazatérnek, azok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megújítsák Lengyelországot. A változásra való nyitottságot, különböző kultúrák ismeretét és új munkastílust hoznak magukkal.