Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a napokban – a háborús helyszíneken kívül – Lengyelország felé fordul egész Európa, azon belül is kiemelten az Európai Unió figyelme. A vasárnapi választásokon ugyanis eldőlhet, hogy „királycsináló” szerepkörben hatalomra jut-e a szélsőjobb.

Az már márciusban is világos volt, hogy az aktuálisan kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) helyzete a legkevésbé sem tekinthető szilárdnak, annak fényében meg különösen nem, hogy február végén egy ellenzéki együttműködést jelentettek be. Ebben részt vesz

Kapcsolódó

  • a Polgári Platform mellett
  • a Baloldal,
  • a Lengyelország 2050 és
  • a Lengyel Néppárt (PSL) is.

A PiS a Politico Poll of Polls október 10-én, kedden frissített adatai szerint a voksok 37 százalékára számíthat, míg a fő rivális, a Donald Tusk által vezetett Polgári Platform 30 százalékos támogatottságra. Amennyiben ezek az arányok a valóságban is így festenek majd, a PiS kénytelen lehet a szélsőjobboldali Konföderáció felé fordulni, koalíciós reményekkel.

Mateusz Morawiecki egy kampányeseményen
Mateusz Morawiecki egy mysłowicei kampányeseményen, október 7-én
Kép: Getty Images/Anadolu

Az, hogy a radikális szélsőjobb valójában mekkora segítséget tud nyújtani a PiS-nek, egyelőre nagy kérdőjel. Márciusban még meglehetősen jól állt a szélsőjobboldali párt szénája, a február végi 6,5 százalékos támogatottságukat március végére 11 százalékra tudták duzzasztani. A United Surveys augusztusi közvélemény-kutatása alapján azonban visszacsúsztak 7,8 százalékos szintre. A Politico közvélemény-kutatási adatbázisa az október 10-i állás szerint 10 százalékra tette a Konföderáció támogatottságát.

A PiS mindenesetre retteghet attól, hogy a júliusi spanyol előrehozott választásokhoz hasonló forgatókönyv valósul meg. A spanyol konzervatív Néppárt (PP) ugyanis szintén hajlott volna arra, hogy szélsőjobboldali Vox párttal egyesítse erőit. Terveiket azonban meghiúsította a vártnál jobb szocialista, valamint a reméltnél rosszabb szélsőjobboldali szereplés a voksoláson.

A szavazói motivációk összetettek

Közvélemény-kutatási adatok alapján a lengyelek elsősorban gazdasági szempontokat szem előtt tartva szavaznak ezen a vasárnapi választáson. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban a kép ennél sokkal összetettebb.

Természetesen a lengyelek is érezhetik a mindennapjaikban az elmúlt évek történéseinek hatását – gondolok itt a járványra, a háborúra, az energiaárak vagy az infláció alakulására. A lengyelek ezt úgy élik meg, hogy a gazdasági környezet instabillá vált, magas inflációs környezetben és összességében az életminőség romlásában jelentkezik náluk is a külső körülmények romlásának hatása. A gazdasági helyzet negatív értékelése azonban nem feltétlenül von több szavazót egy adott frakcióhoz. A lengyel politika erős polarizációja miatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy ez hogyan hat a választók preferenciáira az egyes pártok tekintetében

– mondta az Economxnak Wisniewski Anna, a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatója.

Rámutatott, „Lengyelország dinamikus gazdasági fejlődésen ment keresztül a rendszerváltást követő évtizedekben, az EU-s átlagot meghaladó növekedési teljesítménynek köszönhetően ma már az EU hatodik legnagyobb gazdasága, egyúttal Közép-Kelet-Európa legnagyobb gazdasága. A Covid-19 által kiváltott globális válsághelyzet után a lengyel gazdaság hamar visszanyerte a növekedési lendületet, a GDP-bővülés szintje 2021 második negyedévében már visszaállt a válság előtti szintre, 2022-ben a GDP 3,8 százalékkal bővült – mindenekelőtt az ipari kibocsátás és a kiskereskedelmi értékesítések növekedésének köszönhetően”.

Az aktuális kormány a február végi OECD-jelentéssel is büszkélkedhetett.

Lengyelország lenyűgöző eredményt produkált az életszínvonal emelése terén az elmúlt években, és a globális bizonytalanságok és a háború ellenére a lengyel gazdasági alapok szilárdak maradtak

– mondta ekkor Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Ugyanakkor hozzátette, a széntől erősen függő lengyel gazdaságnak muszáj lenne határozott lépéseket tenni megújuló energiaforrások felé.

Rögzített adósságplafon – kis csavarral

A legtöbb uniós tagállam küszködik azzal, hogy maastrichti követelményeknek megfelelően 3 százalék alá szorítsa vissza a GDP-arányos költségvetési hiányt. Ezeket az uniós szabályokat a pandémia idején felfüggesztették, hogy az országoknak költségvetési mozgásteret biztosítsanak a válsághelyzet kezelésére. Jövőre viszont ismét hatályba lépnek – a tagállamok többségének komoly fejfájást okozva. A lengyelek azonban nem küzdenek ilyen problémákkal: tavaly a GDP-arányos költségvetési hiány 3 százalék volt.

Wisniewski Anna elmondta, ez annak köszönhető, hogy 

„Lengyelországban az alkotmányban rögzített államadósságszint keretek közé szorítja bármely kormány kiadásait, és relatív költségvetési fegyelmet biztosit. A GDP 60 százalékában meghatározott plafont nem haladhatja meg tehát az államadósság szintje”.

Másrészt viszont bizonyos kiskapukkal tudott élni a kabinet az állami kiadásokkal kapcsolatos mozgásterének bővítésére. Nem számolták ugyanis hozzá a hiányhoz a koronavírus hatásainak visszaszorítására bevezetett intézkedéseket, ahogy a védelmi kiadások bizonyos tételeit sem.

Kihívásokkal teli gazdasági szempontból a jövő

Az OECD februárban hosszabb távra az állami kiadások felülvizsgálatát, a beszedett adók növelését javasolja a szervezet, utóbbit szerintük bizonyos áfa-mentességek megszüntetésével és az ingatlanokra kivetett nagyobb adóterhekkel lehetne elérni.

Donald Tusk Lodzban mond beszéde
Donald Tusk, a Polgári Platform vezetője Lodzban mond beszédet, október 10-én

Wisniewski Anna pedig a jelenleg legnagyobb gazdasági kihívásokként említette a háború okozta bizonytalanságokat, instabilitásokat a belső piacon, a növekvő vállalati fenntartási költségeket (energia, szállítási költségek, nyersanyag árak, stb.); az inflációs környezetet, illetve a kedvezőtlen demográfiai trendeket (Lengyelországban idén 1945 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza a gyermekek születési aránya). Ez mélyíti a munkaerőhiány jelentette problémát, amely az ukrán bevándorlók jelenléte mellett is fennáll.

A szakértő kiemelte, idén, de még jövőre is lassulás jellemezheti a lengyel gazdaságot a magas inflációs környezet és a számos külső és belső bizonytalanság mellett. A GDP-növekedés 2023-ban 0,9 százalékra eshet vissza, ezt követően aztán újra dinamikusabb, 2,4 százalékos bővülésre számítanak az elemzők 2024-ben.

A gazdasági konjunktúrát övező bizonytalanság továbbra is visszafogja majd a fogyasztást és az üzleti bizalmat, emellett a Lengyelország legfőbb külkereskedelmi partnereinél is érzékelhető lassulás szintén fékezi majd a növekedési lendületet. Az infláció a várakozások szerint mérséklődhet és 2024-re 6,6 százalékos szintet érhet el, ami még mindig bőven a jegybanki cél felett van. A háború elhúzódása a lengyel gazdaság számára is nehezebb körülményeket teremt, a bizonytalan gazdasági környezet miatt fennmaradó magas infláció és fiskális expanzió költségei miatt

– mondta.