A lengyelországi Legfelsőbb Auditálási Hivatal (NIK) aggodalmakat fogalmazott meg a kormány legnagyobb befektetési projektjével, a Varsó és Łódź közé tervezet óriási repülőtérrel kapcsolatban – derül ki a Notes from Poland cikkéből. Bevezetésként kétségesnek minősítik az ötlet üzleti létjogosultságát, kifogásolják a megbízhatatlan tervezést és a betarthatatlan határidőket. A NIK számos olyan részletet talált a beruházás előkészítő munkálataiban, amelyek két és fél éves késésben vannak és igen valószínű, hogy a projektet nem lehet befejezni a 2027-es határidőre.

A Centralny Port Komunikacyjny (CPK) a légikikötő mellett közúti és vasúti csomópontot is tartalmaz majd a tervek szerint, a cél egy regionális repülőtéri központ létrehozása. A NIK szerint azonban sürgős költség-haszon elemzésre lenne szükség főként annak tükrében, hogy a koronavírus-járvány tönkretette a légi közlekedést. A pandémia előtt úgy gondolták a megaprojekt kitalálói, hogy az új repülőtér már az induláskor 45 millió utazót szolgál majd ki, ami megfelel a londoni Gatwick repülőtér forgalmának.

A cél az volt, hogy ezt évi 100 millióra emeljék, amivel a CPK felsorakozna a világ második legnagyobb repülőterei, Peking és Atlanta mellé. Még a cég vezetői és kormánytisztviselők is elismerték, hogy a járvány után teljesen át kell gondolni azt az üzleti modellt, amely alapján az új repteret létrehoznák. Úgy gondolják, hogy jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a cargónak, azaz a teherszállításnak.

Matek

A NIK úgy látja, hogy CPK-nak 2020-ig évi 24,3 millió utast kell kiszolgálnia ahhoz, hogy nullszaldós legyen, feltéve, hogy megépítése nem kerül többe 46 milliárd złotynál (3588 milliárd forint, nyolc budapesti 4-es metró építési költsége). Ehhez képest a CPK-beruházásért felelős vállalat 34,9 milliárd złotyra becsli az építési költséget.

A NIK megjegyzi, hogy nincs olyan hivatalos dokumentum, amely a projekt végrehajtásának egyes szakaszait bemutatná azok költségvetésével együtt, így nem áll rendelkezésre részletes létesítési és pénzügyi terv. Végül, de messze nem utolsósorban azt is megjegyzik az állami auditorok, hogy bár az előkészítéshez szükséges 9,23 milliárd złoty (másfél budapesti 4-es metró építési költsége) 2023-ig rendelkezésre áll, nem világos, hogy a további, sokkal jelentősebb kivitelezési szakaszokra honnan lesz pénz

Mindez súlyosan kockázatossá teszi a beruházást, nagy a veszélye, hogy nem lesz meg a forrás a további szakaszok finanszírozásához. A NIK megjegyzi, hogy a CPK projektcégénél dolgozók létszáma indokolatlanul növelheti a kiadásokat, a feladatok duplikálásának és vattaemberek foglalkoztatásának veszélyével jár.

Hárítás

A CPK-cég azzal válaszolt a NIK kifogásaira, hogy azok a nehézségek, amelyeket az auditorok megjelölnek, minden hasonló nagyságrendű projektnél előfordulnak. Megfelelő lépéseket fognak tenni a kockázatok minimalizálására. A beruházáshoz több forrásból akarják felhajtani a pénzt. A cég szerint a NIK jelentése valójában pozitív, mert nem talált szabálytalanságokat náluk, ami szerintük azt bizonyítja, hogy jól menedzselik a dolgokat.

A projektet felügyelő kormányszervezet nevében Marcin Horala azt mondta a parlamentben felszólalva, hogy a költségek arányban állnak a beruházás jelenlegi szakaszával és haladásával. A menedzsmentre fordított kiadásokat a létszám csökkentésével a felére mérsékelték. Csatlakozott a CPK-vállalathoz abban, hogy megalapozatlannak minősítette azt a feltételezést, miszerint a repülőtér nem készül el 2027-re.

Politika

Természetesen a kormány támogatói azt is megjegyzik, hogy a NIK, annak ellenére, hogy állami szervezet, politikai célból támadja a projektet, miután Marian Banasszal, a szervezet vezetőjével és családjával szemben korrupciós vádak merültek fel. A bírálat azonban nem egyedülálló, a lengyel ellenzék például már a NIK jelentésének megjelenése előtt is szükségtelennek, az adófizetők pénze elherdálásának tartotta a projektet.

A hub modell eleve kiveszőben van a légi közlekedésből, miután a kisebb kapacitású gépek jóval messzebbre repülnek, mint korábban, emellett a pandémia úgy megtépázta a légi közlekedést, hogy kérdés, valaha kilábal-e a gödörből - érvelnek. Ráadásul az üzemanyagok várhatóan drágulni fognak, mivel a klímaváltozás miatt nem fog csökkenni a fosszilis energiahordozók ára.

Dózerolás

Midhael O'Leary, a Ryanair fapados légitársaság vezetője nemes egyszerűséggel hülye projektnek minősítette a CPK-t, hozzátéve, hogy złotymilliárdok elpocsékolásával jár, miután az eredménye egy homokvár lesz a semmi közepén. A lengyel nemzeti légitársaság, a LOT, amely nem éppen a tuti nyereséges vállalkozások mintapéldája, támogatja a CPK-t, amiben az EU és a Kelet átjáróját látja.

A CPK mögött álló vállalat 2020 októberén kezdte felvásárolni a gigantikus létesítményhez szükséges ingatlanokat. Így elrendelték az első kisajátításokat is. A helyben élők egy része tiltakozásokat kezdett az ellen, hogy falvakat akarnak ledózerolni a térképről. A térségben, ahova a repülőteret tervezik ezer ember él.