Cikkünk folyamatosan frissül.

Kedden késő délután először ellentétes hírek jelentek meg arról a lengyel sajtóban, hogy robbanás történt Przewodówban, a lublini vajdaság egyik mezőgazdasági telepén. Az incidensben két lengyel állampolgár meghalt, hárman pedig súlyosan megsérültek. A detonáció az ukrán határhoz közel történt, ezért több jelentés is érkezett arról, hogy a határ lengyel oldalára átlőtt orosz rakéták okozták azt.

Ez sokáig bizonytalan volt, az első fotók nem támasztották alá a feltételezést, majd este több ország, például Lettország, Litvánia és Észtország is megerősítette, hogy valóban orosz rakéták robbantak fel Lengyelország területén. A Pentagon ennél óvatosabban fogalmazott, valószínűsítik ezt, de egyelőre nem tudják megerősíteni.

Mindenki óvakodott kimondani, hogy orosz rakétákról van szó

A hatóságok először az Onet.pl szerint csak annyit közöltek, hogy két ember meghalt egy traktor felrobbanásakor Przewodówban, a Hrubieszów körzetben. Az incidens kapcsán annyit erősítettek meg, hogy az egy gabonaszárító üzemben történt nagyjából 15.40-kor.

A robbanás kapcsán eleinte felmerült, hogy egy második világháborús bomba okozta, vagy egy üzemanyagtartály gyulladt be. Először tényként a Visegrad24 hírügynökség kezelte az orosz rakéták becsapódását, amely a Twitteren már kora este feltette a kérdést, hogy ez a NATO 5. cikkelyét is aktiválhatja. Utóbbi azt jelenti, hogy ha a szövetség egy tagjának területét támadás éri, akkor az összes többi állam hadserege köteles megvédeni az országot.

A híresztelés mellett szólt már a kezdetekben is, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök azonnal összehívta a Minisztertanács nemzetbiztonsági és védelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát. Piotr Müller kormányszóvivő a sürgős ülés összehívásának okát nem árulta el. Viszont próbálta nyugtatni a közvéleményt, későbbre részletes tájékoztatást ígérve.

"Kérem, ne tegyenek közzé meg nem erősített információkat, az ülés után beszámolunk a történtekről" - mondta Müller a médiának adott rövid nyilatkozatában. Azonban erre még este 9-kor sem került erre sor.

A Rzecspospolita már arról számolt be este 8-kor, hogy a kormány és hadsereg vizsgálja a radarképeket, ellenőrizve, hogy rakéták csapódtak-e be az ukrán határtól mindössze 5-10 kilométerre lévő mezőgazdasági telepen. 

Végül Lettország védelmi minisztere Artis Pabriks már tényként közölte, hogy eltévedt orosz rakéták csapódtak be Lengyelország területén. A rigai kormány nevében a tárcavezető részvétet fejezte ki a két áldozat miatt, és támogatásáról biztatta a varsói kormányt.

Az Onet nem sokkal később egy képet közölt a helyszínről, amelyen egy szétrobbant rakéta része látható. A portál forrásai szerint egyelőre nem tudni, hogy az ukrán légvédelem térítette le a pályájáról a két rakétát, vagy az oroszok tévesztettek célt. 

Katonai forrásokra hivatkozva a szlovák Pravda is arról számolt be fél 9 előtt nem sokkal, hogy valóban orosz rakéták csapódtak be.

Az amerikaiak hivatalosan még nem az oroszokat teszik felelőssé

Kedd este 20:40-kor a Pentagon nem erősítette meg a hírt, hogy orosz rakéták csapódtak be Lengyelország területén. Azt az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arról sem tudott bővebb tájékoztatást adni, hogy szándékos támadás történt, a rakéták célt tévesztettek, vagy Ukrajna légvédelme térítette le pályájukról a robbanótölteteket. Azonban azt jelezték, hogy valószínű lehet, hogy orosz rakéták zuhantak lengyel területekre, de várják a lengyel fél tájékoztatását.

Az AP News NATO-tisztviselőkre és amerikai hírszerzők beszámolóira hivatkozva tényként közölte a határon történt átrakétázást.

Az amerikai külügyminisztérium rendkívüli sajtótájékoztatóján nem akart spekulációkba bocsátkozni, hogy szándékos orosz támadásról vagy baleset történt. Azt azonban Washington kijelentette, hogy Lengyelország fontos szövetségese, és mindenben támogatja az országot. A Pentagon első feltételezése az, hogy nem Lengyelország megtámadása volt az oroszok célja.

A TVP angol nyelvű lengyel hírcsatornának nyilatkozva katonai szakértők azt valószínűsítették, hogy orosz rakéták robbantak fel, feltételezéseik szerint kilövésekor adhatták meg rosszul azok célpontjait. Mieczyslaw Bieniek nyugalmazott lengyel tábornok a TVN24 csatornának azt mondta, hogy biztos abban, hogy nem Lengyelországra akarták kilőni az oroszok a rakétákat. Más katonai szakértők azt valószínűsítik, hogy nagy magasságban az ukrán légvédelem ellenakciói találhatták el és téríthették el a két robbanóeszközt.

A feltételezésüket az támasztja alá, hogy a herszoni visszavonulás után, ahogy azt az ukrán hírszerzők már a hétvégén jelezték, a G20 találkozó alatt Oroszország minden eddiginél kiterjedtebb rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen. A lengyelországi rakétabecsapódások előtt nem sokkal az orosz hadsereg közel 80 rakétát lőtt ki a kijevi tájékoztatások szerint. Emellett legalább 10 darab irán Sahíd kamikazedrónt is elindítottak, de ezeket állítólag az ukrán légvédelem semlegesítette.

Oroszország mindent tagad a rakétákkal kapcsolatban

„A lengyel média és tisztviselők kijelentései az orosz rakéták állítólagos lezuhanásáról Przewoduv település területén szándékos provokáció a helyzet fokozása érdekében". Az ukrán-lengyel államhatár közelében lévő célpontok ellen orosz megsemmisítő eszközökkel nem hajtottak végre csapásokat” – közölte a minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Mint az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a lengyel média által közzétett, az incidens helyszínéről készült roncsfotóknak semmi közük az orosz fegyverekhez. A közzétett fotók és videók alapján ez utóbbi állítás biztosan nem igaz, mert a maradványok alapján felismerhető, hogy orosz gyártmányú SZ-300-as rakéták láthatók, amelyek légvédelmi és támadó célra is használhatók.

Később ukrán hamis zászlós műveletnek nevezték a kilőtt eszközöket, amellyel Oroszország ellen akarják hergelni a nemzetközi közösséget.

Volodimir Zelenszkij ukrán kedd este Moszkvát gyanúsította meg, állítva, hogy orosz rakétákról van szó.

Csak késő este szólalt meg a lengyel kormány

„Ez egy nagyon komoly helyzet, amellyel meg kell birkóznunk. Az elnök befejezte a NATO főtitkárával folytatott beszélgetést. Ellenőrizzük az Észak-atlanti Szövetség 4. cikkében foglaltakat. Nagyon intenzív kapcsolatot tartunk fenn kulcsfontosságú szövetségeseinkkel. Alig várjuk, hogy beszélhessünk az Egyesült Államokkal – közölte Jacek Zdzisław Siewiera a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője nem sokkal este negyed 11 után a biztonsági tanács ülése közben.

Piotr Müller azt nem közölte, hogy pontosan kinek a rakétái csapódtak be, kérdésekre nem válaszolt. Azt viszont bejelentette, hogy növelik a lengyel hadsereg készültségét.

A 4. cikk szerinti eljárás nem jelent harci műveletet, fokozott konzultációt jelent a NATO-n belül. 

A konzultáció megerősíti a NATO politikai dimenzióját, mivel lehetőséget ad a tagoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak és hivatalos álláspontjukat kifejtsék egy-egy ügyben. Emellett a NATO aktív szerepet játszik a megelőző diplomáciában, mivel eszközöket biztosít a katonai konfliktus elkerülésének elősegítésére.

A NATO alapító szerződésének 4. cikke szerint a tagok bármilyen, különösen egy tagország biztonságával kapcsolatos aggályos kérdést vitára terjeszthetnek az Észak-atlanti Tanácsnál.

A szövetségesek sorra biztosítják támogatásukról Varsót

Emmanuel Macron francia elnök kapcsolatba lépett a lengyel kormánnyal, miután hírek érkeztek arról, hogy két orosz rakéta lengyel területre eshetett - írta közleményében az Elysée-palota. Hozzátették, hogy a francia elnök "folyamatosan követi a helyzetet".

"(Az elnök) megvizsgálja egy holnap reggeli, vezetői szintű megbeszélés lehetőségét, tekintettel arra, hogy a G20-ak csúcstalálkozóján valamennyi jelentős európai partnerünk és főbb szövetséges partnereink jelen vannak" - áll a közleményben.

Macron jelenleg az indonéziai Bali szigetén tartózkodik, ahol a G20-ak kétnapos csúcstalálkozója zajlik, amely szerdán ér véget.

„Gondolataim Lengyelországra, közeli szövetségesünkre és szomszédunkra irányulnak. Figyelemmel követjük a helyzetet, szoros kapcsolatban maradunk lengyel barátainkkal és NATO-partnereinkkel” – írta Annalena Baerbock német külügyminiszter lengyelül a Twitteren.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó világossá tette, hogy mindenben Lengyelország mellett állnak. Ahogy azt is kijelentette, hogy „minden négyzetméternyi NATO-területet” meg fog védeni az Egyesült Államok.

„Megdöbbentett a hír, amely szerint egy rakéta vagy más lőszer embereket ölt meg lengyel területen” – fogalmazott Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak és hangsúlyozta: „Lengyelország mellett állunk”. Közölte, kapcsolatban van a lengyel hatóságokkal, az Európai Tanács tagjaival és más szövetségesekkel.

A forint is megérezte a robbanást, Orbán Viktor is ülést tartott

Ahogy megerősítették, hogy orosz fegyverek robbantak fel Lengyelország területén a régiós valuták árfolyama kilőtt. A lengyel zloty 0,5 százalékot gyengült az euróval szemben, a forint is ugyanekkora gyengülést produkált a Stooq.com adatai szerint este 8-kor.

A Napi.hu megkereste a Magyar Honvédség sajtóosztályát, hogy milyen információkat kaptak a rakéták becsapódásáról. Mindössze annyit tudni eddig, hogy az MTI szerint „a Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt Orbán Viktor miniszterelnök este 8 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba. Az ülést megelőzően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.

A kormány nyugalmat kér

A kormány nevében nyugalomra intett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a lengyelországi rakétabecsapódással és a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban kedden este az M1-nek adott interjújában, hangsúlyozva, hogy Magyarország kőolajellátása biztosított.  

A miniszter fél 10 utáni interjújában elmondta, hogy az Orbán Viktor kérésére megtartott ülésén a Védelmi Tanácsban két fontos témáról beszéltek, a Barátság kőolajvezeték működését érintő találatról és a lengyelországi rakétabecsapódásról.

A kőolajvezetékkel kapcsolatban hangsúlyozta: egy ilyen helyzetben minden információt óvatosan kell kezelni. "Nagyon nagy nyugalomra intjük önmagunkat is, hogy ilyenkor ennek az értékeléséből messzemenő következtetéseket ne vonjunk le" - fogalmazott, hozzátéve, úgy tudják, hogy nem a kőolajvezetéket magát, hanem az azt ellátó transzformátor-állomást érte találat.

Jelezte, hogy kőolaj egyelőre a vezetékből nem jön, de a Mol vezetői arról tájékoztatták a kormányt, hogy az ország kőolajellátása ennek ellenére zavartalan, és hosszabb távon is így lesz. (Érdekesség, hogy a Barátság-vezeték leállását, üzemzavarát a cseh és lengyel hálózatüzemeltetők nem tapasztalták, de Szlovákia is ellátási problémákról számolt be a Reuters szerint.)

A lengyelországi rakétatámadásról szólva a védelmi miniszter azt mondta: itt még több bizonytalanság van, egyelőre nem tudják pontosan, hogy mi történt. "Várjuk a lengyel kollégáinknak a visszajelzését és a tájékoztatását, hogy ők mit tudnak" - tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Közölte, hogy beszélt a NATO-főtitkárral, illetve több ország védelmi miniszterével. Szerinte a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján mindenki nyugalomra inti az országait, meg kell várni, hogy a lengyelek milyen információval állnak elő.

A kormány figyelemmel kíséri az eseményeket, a Magyar Honvédség, mint mindig, most is készen áll Magyarország védelmére - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve, hogy egyelőre semmilyen különös lépést nem kell tennünk azon túl, hogy folyamatosan kapcsolatban vagyunk nemzetközi és katonai szinten is a teljes európai és NATO-rendszerrel. Jelezte, Magyarország azonnal képes reagálni, hogyha bármi történik, de egyelőre csak figyelik az eseményeket.