A német politikus beszéde elején elmondta: szándéknyilatkozatot küldött David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének és Angela Merkel német kancellárnak, az EU soros elnökségének képviseletében, amelyben felvázolta az elkövetkezendő időszak lépéseit.

Egyebek mellett beszélt a Next Generation EU 750 milliárd eurós helyreállítási tervről, ismertette, hogy elképzelése szerint mely prioritások megvalósítása nélkülözhetetlen Európa jövőjének megalapozásához. Von der Leyen számos szakpolitikai területen jelentett be kezdeményezéseket, amelyek a következők:

Kapcsolódó

  • erős egészségügyi unió kiépítése, többek között az EU4Health egészségügyi program, valamint az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megerősítése révén;
  • tagállami szintű minimálbérek kialakítását támogató keretrendszer előterjesztése;
  • schengeni térség jövőjére vonatkozó új stratégia kidolgozása;
  • az éghajlatvédelem érdekében a 2030-as kibocsátáscsökkentési cél 40 százalékról legalább 55 százalékra való emelése, a Next Generation EU 750 milliárd eurós összköltségvetéséből a források 37 százalékának az európai zöld megállapodásra fordítása és 30 százalékának zöldkötvényekkel történő finanszírozása, valamint új mechanizmus kidolgozása az importáruk karbonintenzitásának ellensúlyozása céljából;
  • a digitális átállás elősegítésére 8 milliárd eurónyi beruházás szuperszámítógépekbe, továbbá egy európai számítási felhő és egy európai szintű, biztonságos elektronikus személyazonosítási rendszer létrehozása, valamint további beruházások hálózatok kiépítésébe;
  • emberségen, szolidaritáson és az Európában való tartózkodásra jogosultak, illetve nem jogosultak közötti világos megkülönböztetésen alapuló új migrációs paktum előterjesztése (ezt már a jövő hétre ígérte);
  • az első, minden tagállamra kiterjedő jogállamisági jelentés elfogadása még szeptember vége előtt;
  • cselekvési terv előterjesztése annak érdekében, hogy az Európai Unió ténylegesen rasszizmusmentes közösséggé váljon;
  • az LMBTI-személyek jogainak megerősítését szolgáló stratégia benyújtása.

Erősebb egészségügy

Von der Leyen beszédét a jelenlegi pandémiával kezdte és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a járványnak és a vele járó bizonytalanságnak még nincs vége, ezért az elsődleges prioritás az, hogy átsegítsük egymást a válságon, és támogatást nyújtsunk azoknak, akiknek szükségük van rá.

Európának továbbra is meg kell védeni az emberek életét és megélhetését, ami még fontosabb egy olyan világjárvány közepén, melynek a végét még nem látjuk.
Mindannyian tudjuk, hogy a számok bármelyik pillanatban robbanásszerű növekedésnek indulhatnak, ezért nagyon körültekintően kell alakítani a politikát - hangsúlyozta a német politikus, aki azt is hozzátette: erősebb egészségügyi uniót kell építenünk.

Az európai egészségügy törékenységének felszámolásához meg kell erősíteni az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Járványügyi Központot (ECDC). Ezek mellett egy olyan európai ügynökséget kell létrehozni, amely különböző egészségügyi kutatásokat képes támogatni, illetve a tagállamok számára könnyen hozzáférhető tartalékot kell képezni gyógyászati termékekből a határon átnyúló, akár természetes, akár szándékos eredetű fenyegetések sürgős kezelésére (BARDA - Fejlett Ovosbiológiai Kutatás-fejlesztési Ügynökség).

Európai minimálbér

Von der Leyen a válsággal szembeni fellépésekről beszélve kiemelte: Európának sikerült elkerülni a tömeges munkanélküliséget, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az EU-ban 40 millióan igényeltek bértámogatást (kurzarbeit). Von der Leyen megemlítette, hogy a munkavállalók és vállalatok támogatására létrehozott SURE programon keresztül hamarosan 16 ország kaphat közel 90 milliárd eurót és ez segíteni fog munkahelyek és vállalatok millióinak megvédésében az EU-ban.

A német politikus ennek kapcsán megjegyezte, hogy jelenleg az EU-ban most már túl sokaknak nem fizet eleget a munkájuk. Véleménye szerint a túl alacsony bérek nemcsak a munka méltóságát rombolják, de büntetik azokat a vállalkozókat is, akik tisztességes béreket fizetnek és tönkre teszi a fair versenyt a közös piacon. Von der Leyen ezért bejelentette, hogy a bizottság egy keretet fog kidolgozni az európai minimálbérre. Ehhez pedig fel fogja kérni a tagállamok kormányait, hogy dolgozzák ki a tisztességes minimálbér eszközét.

Mindenkinek hozzá kell jutnia minimálbérhez vagy közös megállapodások, vagy törvényben előírt kötelező minimálbér útján

- jelentette ki Von der Leyen az Európai Parlamentben. A bizottság elnöke megjegyezte, ő nagy híve a kollektív szerződéseknek, a javaslat pedig teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a nemzeti kompetenciákat és a tradíciókat. Von der Leyen szerint több tagállamban látható, hogy a tárgyalások útján, jól kialakított minimálbérek hogyan biztosítják a munkahelyeket és hoznak létre fair környezetet mind a munkavállalók, mind az olyan vállalatok számára, amelyek valóban értékelik alkalmazottaikat.

A minimálbér működik és itt az ideje, hogy a munkát megfizessék

- jelentette ki von der Leyen, aki korábban Németország munkaügyi minisztere volt.

Be kell fejezni a félbe hagyott reformokat

A gazdasági válságra utalva megjegyezte, hogy az EU gazdasága várhatóan a második negyedéves 12 százalékos zuhanást követően ismét kezd magához térni, de a vírussal együtt a bizonytalanság is marad. Ezért von der Leyen szerint nincs még itt az ideje a támogatások visszavonásának. Ugyanakkor hozzátette: hosszabb távon nincs jobb út a stabilitáshoz és a versenyképességhez, mint a Gazdasági és Monetáris Unió megerősítése.

Az euróba vetett bizalom soha nem volt még ilyen erős, a NextGeneration EU-ról szóló megállapodás mögött pedig ott a politikai támogatás. Ezen együttállásokra hivatkozva von der Leyen úgy vélte, hogy ki kell használni ezt az alkalmat a strukturális reformok végrehajtására és be kell fejezni a Tőkepiaci Uniót és a Bankuniót. Mély és likvid tőkepiac szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások hozzájussanak a növekedésükhöz és a taplra állásukhoz, illetve fejlesztéseikhez szükséges finanszírozáshoz.

Mi lesz a zöldüléssel?

Az európai zöld megállapodással és klímacélokkal kapcsolatban az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, hogy szigorítani kell az EU 2030-ig megfogalmazott új környezetvédelmi, köztük a kibocsátáscsökkentési célkitűzésein. A jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kellene inkább csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását.

A klímacélok elérhetőek, megvalósításuk azonban drasztikus változást követel az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és a közlekedés terén is. A célok megvalósításhoz európai "hidrogénvölgyek" létrehozására van szükség az európai ipar, a gépjárműgyártás megújítása, valamint a vidéki élet színvonalának javítása érdekében - mondta.

Von der Leyen az átállás finanszírozásával kapcsolatban elmondta: a  NextGeneration EU keretének 37 százalékát az európai zöld megállapodás céljaira fordítja az EU, illetve a 750 milliárd eurós alap forrásainak 30 százalékát zöldkötvények kibocsátásából vonják be.

5G, 6G, digitalizáció

Von der Leyen gyorsabb haladást sürgetett a digitalizáció területén, "különben olyanokat kell majd követnünk, akik nekünk fogják meghatározni a szabályokat. A bizonttság elnöke szerint három területre kell összpontosítani: az adatok, a technológia - azon belül is különösen a mesterséges intelligenciára - és az infrastruktúrára. A NextGenerationEU 750 milliárdos keretének 20 százalékát költené az EU digitalizációra, így egyebek mellett európai felhőre, hogy az adatokat ne más államokban kezeljék, új e-személyire, amelyre az Európai Bizottság hamarosan javaslatot tesz (ezzel az uniós állampolgárok bárhol az EU-ban hozzáférhetnének szolgáltatásokhoz - például bárhonnan lehetne adót fizetni, biciklit bérelni), szélessávú internet fejlesztésére (5G, 6G kiterjesztése), mesterséges intelligencia kutatására.

Von der Leyen az adatvédelem ügyében megígérte, hogy ha egy EU-s polgár használatba vesz egy appot, akkor pontosan tudnia kell majd, hogy milyen adatát, ki és hogyan kezeli attól kezdve.

Erősebb kapcsolat a nemzetközi szervekkel

Von der Leyen beszélt arról is, hogy meg kell erősíteni a multilaterális szervezeteket, az ENSZ-et, a WHO-t vagy a WTO-t, de azt is elismerte, hogy ezek a szervezetek reformokra szorulnak. Változásra van szükség, de nem destruktív, hanem konstruktív változásra - hangsúlyozta a bizottsági elnök.

A külkapcsolatkoról beszélve úgy vélte, hogy szükség van arra, hogy Európa határozottabb pozíciókat vegyen fel és gyorsan reagáljon a globális ügyekre. Kínát kiemelve megjegyezte, hogy az ázsiai ország egyszerre a legfontosabb stratégiai partner de a legnagyobb kihívást is jelenti, miután egyszerre tárgyalópartner, de gazdasági és rendszerszintű rivális is. Von der Leyen ugyanakkor úgy vélte, hogy bár az EU és Kína más kormányzati rendszerekben gondolkodik, nem szabad az emberi jogi problémákat sem figyelmen kívül hagyni. Ennek kapcsán von der Leyen azt sürgette, hogy vezessék be a minősített többségi döntéshozatalt, legalább az emberi jogok és a szankciók bevezetése terén. Továbbá bejelentette, hogy  az Európai Bizottság hamarosan előáll egy, az amerikai Magnitszkij-törvényhez hasonló jogszabály javaslatával is.

Beszédében kiállt a belarusz tüntetők mellett, valamint elítélte Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezését. Ugyanakkor utóbbival kapcsolatban von der Leyen megjegyezte: az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen - és "ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat." Utóbbival az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat 2. gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Törökországgal kapcsolatban kijelentette, hogy bár földrajzilag közel van hozzánk, más értelemben viszont egyre távolabb kerül az EU-tól. Beszédében arra figyelmeztette Ankarát, hogy tartózkodjon szomszédjai "megfélemlítésének" minden kísérletétől. Törökország fontos szomszéd, és mindig is az lesz. Noha Ankara több millió menekültet fogad be, ez nem igazolja a szomszédok megfélemlítésére tett kísérleteket. "Tagállamaink, Ciprus és Görögország mindig számíthatnak Európa teljes szolidaritására. Megvédjük jogaikat az önállóság és a területi egység tekintetében" - fogalmazott a bizottság elnöke. A kialakult feszültség csökkentésére pedig véleménye szerint csak egy út van: Ankarának tartózkodnia kell az egyoldalú fellépéstől és folytatnia kell a tárgyalásokat az időtálló megoldások, a stabilitás érdekében.

Brexit: egyre távolabb a cél

A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes sarkalatos pontjainak felülírását is lehetővé tevő, nemrégiben bemutatott londoni törvénytervezettel összefüggésben azt mondta, a megállapodás egyes elemeit nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy egyoldalúan módosítani.

Von der Leyen ennek kapcsán idézte Margaret Thatchert:

Nagy-Britannia nem szeg meg szerződéseket. Az rossz lenne Nagy-Britanniának, rossz lenne a világgal ápolt kapcsolatainak és rossz lenne bármelyik jövőbeli kereskedelmi egyezménynek.

A bizalom az alapja az erős kapcsolatoknak - hangsúlyozta a bizottság elnöke, aki arról is beszélt, hogy az unió ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás biztosítsa az állampolgárok jogait, az unió pénzügyi érdekeit, az egységes piac sértetlenségét és az Ír-sziget békéjét fenntartó nagypénteki megállapodást. A jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások nehezen haladnak, az unió által elvárt lényeges előrelépéseket a szeptember végi határidő közeledtével sem sikerült elérni. A megállapodás létrejöttének esélye minden nappal halványul.

Új migrációs paktum

A migrációval összefüggésben azt mondta, az Európai Bizottság minden uniós tagállamot arra kér, hogy a szolidaritás jegyében fokozza erőfeszítéseit a migrációs kihívások kezelésében, hiszen egész Európának ki kell vennie ebben a részét. Egy hatékony közös európai cselekvés érdekében az Európai Bizottság a jövő hét folyamán bemutatja új migrációs paktumát. Ebben a bizottság hangsúlyt fog helyezni a menedékjog megszerzésének és a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésének rendszerére, illetve lépéseket fog tenni az embercsempészek elleni küzdelem, a külső határok megerősítése, és az unión kívüli országokkal ápolt partnerség elmélyítése érdekében is.

Von der Leyen elmondta továbbá, hogy a bizottság a rasszizmus elleni, valamint a vallási, illetve a nemi alapú megkülönböztetés felszámolását célzó cselekvési tervet fog bemutatni.

Itt az ideje egy valóban rasszizmusellenes unió megteremtésének. Nincs helye a szexuális kisebbségektől mentes övezetek kialakításának Európában

- hangsúlyozta.

A bizottság uniós szintű jogszabályok szigorítását fogja javasolni a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények minden formája tekintetében. Javítani fogja a rasszizmus történelmi és kulturális okaival összefüggő ismeretekhez való hozzáférést, valamint koordinátort fog kinevezni, aki a rasszizmus elleni küzdelem összehangolásáért lesz felelős - közölte.

A jogállamiság nem egy absztrakt fogalom!

Von der Leyen beszédében kitért a jogállamiság kérdésére is. A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a jogállamiság nem egy elvont fogalom, a jog uralma segít megvédeni az embereket a hatalom uralmától. Ez a garanciája a legalapabb mindennapi jogainknak és szabadságunknak. Lehetővé teszi, hogy kifejezzük véleményünket és a szabad sajtó által informáltak legyünk - mondta a bizottság elnöke, aki azt is bejelentette, hogy a hónap végére az Európai Bizottság el fogja fogadni az első, minden tagállamra kiterjedő, éves jogállamisági riportját. Ezt egy kiindulópontnak szeretné látni a bizottsági elnök az Európai Bizottság, a Parlament és a tagállamok számra, amely biztosítja, hogy ezekben az értékekben nincs visszacsúszás.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság számára a jogállamiság a legfontosabb, ezért szeretnék biztosítani, hogy az uniós költségvetésből és a következő generáció EU (NextGenerationEU) pénzeit megvédik bármiféle csalástól, korrupciótól és összeférhetetlenségtől. Ez nem tárgyalási alap - jelentette ki a bizottság elnöke évértékelőjében.

Von der Leyen emellett azt is leszögezte: a jogállamiság megsértése nem tolerálható. Továbbra is meg fogom védeni, úgy, ahogy az európai intézmények integritását is, legyen szó az európai jog elsőbbségéről, a sajtó szabadságáról, az igazságszolgáltatás függetlenségéről vagy a pénzen vett (befektetésekért cserébe adott) állampolgárságokról vagy letelepedésekről. Az európai értékek nem eladók - hangsúlyozta.