Akkoriban, amikor úgy tekintettek Szajf al-Iszlám Kadhafira (képünkön balra), mint aki reformokat akar végrehajtani apja, Moammer Kadhafi megcsontosodott diktatúrájában, sokat emlegették a rezsim ifjú „hercegének” egyik mondását. E szerint a líbiaiak is megérdemlik azt a szabadságot, amiben a hollandok élnek. Aztán jött az arab tavasz, és a „trónörökös” egyik kijelentéséért a Nemzetközi Törvényszék az emberiség elleni bűntettekkel gyanúsítja. Tény, hogy a líbiai forradalom első napjaiban egy gépfegyverrel a kezében azt mondta, hogy szétzúzza ezt a „hőzöngést”.
A 49 éves ifjabb Kadhafi (apja második fia), aki az elmúlt tíz évből hatot az egyik polgárháborús milícia rabságában töltött, benyújtotta jelentkezését a december 24-én tartandó elnökválasztásra. Bár a szervezőbizottság még nem döntötte el, kik indulhatnak, jó esélye van arra, hogy megmérettetheti magát és akár győzhet is – derül ki a Financial Times helyzetjelentéséből. Bár Líbiában a vezetékneve sokakat taszít, elemzők szerint hiba lenne reménytelennek tartani indulását az elnökségért. Nehéz megmondani, hogy Szajf nyerne-e – mondja Claudia Gazzini, az International Crisis Group kutatóintézet elemzője.
Van a fiataloknak egy jelentős csoportja, akik rá szavazhatnak egyszerűen azért, mert azon kevés politikus között van, akiknek nem volt közük az elmúlt tíz év káoszához és vérontásához. Emellett a javára írhatják, hogy igaza lett abban, amit a felkelés elején mondott: Líbiában a központi hatalom összeomlásával egymásnak fognak esni az ország területén élő törzsek. Miután apját a lázadók egyik csoportja meggyilkolta, Líbiában legalább kettő, de időnként három kormány követeli magának a hatalmat.
Tűzszünet
Jelenleg tűzszünet van a Halifa Haftár lázadó tábornok (ő is indulni akar az elnökválasztáson) és egy nyugat-líbiai katonai szövetség között. Az előbbit az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország, az utóbbit Törökország támogatja. Ez immár több mint egy éve kitart. Februárban az ENSZ támogatásával összehoztak egy úgynevezett nemzeti egységkormányt Tripoliban, az ország fővárosában. A világszervezet és a nyugati kormányok most azzal az igénnyel próbálják tető alá hozni a decemberi elnökválasztást, hogy ezzel valóban egyesítsék Líbiát, leszereljék a milíciákat és életre keltsék a gazdaságot.
Sok líbiai nosztalgiával gondol a Kadhafi-éra stabilitására és az olajbevételeknek köszönhető viszonylagos prosperitására. Szajf erre játszhat rá, ha a nemzetközi körözés ellenére engedik az indulását. Az elmúlt hónapokat azzal töltötte, hogy kapcsolatokat épített az ország számos érdekcsoportjával, ám hogy mire jutott, arról semmi sem szivárgott ki. Erős törzsi bázisa lehet az ország középső és északi részén, ám az apját támogatók egy része várhatóan nem áll mögé, mert a régi rezsim keményvonalas híveinek már az is sok volt, amikor annak idején reformokat kezdeményezett.
USA: hüm-hüm, Oroszország: váu
Az amerikai kormány nevében az Al Jazeera televíziónak nyilatkozó szóvivő azt mondta, hogy semleges állásponton vannak az ifjabb Kadhafi indulásával kapcsolatban, de miután nemzetközi körözés alatt áll, a líbiaiaknak át kell gondolniuk, hogy akarnak-e ilyen államfőt. Oroszország, amely ellenezte az öreg Kadhafi kibillentését a hatalomból, támogatná a fiú hatalomra kerülését – véli a politológus Gazzini.
Szerinte sajátos módon a keményvonalas „kadhafisták” lehetnek a legnagyobb akadályai sikerének. Számukra árulással ér fel, hogy ő volt a legaktívabb támogatója annak, hogy kártérítést adjanak a skóciai Lockerbie felett 1988-ban felrobbantott Pan Am utasszállító repülőgépének áldozatainak, miután líbiai ügynökök követték el a merényletet. Emellett ő felügyelte 2010-ben 200 olyan iszlám milicista szabadon engedését, akiket büntetésük lejárta után is börtönben tartottak. A régi rendszer hívei szerint egy évre rá ezek aktívan részt vettek a rezsim megdöntésében. Így aztán Szajf Kadhafi elsősorban az elégedetlen fiatalok támogatására számíthat.