Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics pénteken ismertetett helyzetértékelésében közölte, hogy az általa eddig várt 6 százalékról 0,4 százalékponttal 5,6 százalékra gyengítette a kínai hazai összterméki (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését. A ház eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsített 2020 egészére, de pénteki elemzésében közölte: számításai szerint a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét ehhez a várakozáshoz képest 0,2 százalékponttal csökkenthetik.

Az Oxford Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy ez lenne a leglassabb éves világgazdasági növekedés az egy évtizeddel ezelőtti globális pénzügyi válság óta. A cég közölte azt is, hogy az általa alkalmazott globális gazdasági modell az idei első negyedévre 2 százalék alatti éves összevetésű világgazdasági növekedést jelez, 0,5 százalékponttal lassabbat az eddigi prognózisnál.

Kapcsolódó

Nagyobb lesz a hatása

A ház elemzői felidézik, hogy a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) elnevezésű, 2003-ban kitört járvány 60 milliárd dollárra tehető globális gazdasági kárt okozott; ez az akkori világgazdasági GDP-érték 0,15 százalékának felelt meg. Az Oxford Economics londoni közgazdászai szerint az új koronavírus által a kínai gazdaságban okozott mostani fennakadásoknak valószínűsíthetően nagyobb globális hatása lesz, mint a 2003-as SARS-járványnak.

Ennek elsődleges oka, hogy Kína részaránya a világkereskedelmi áruforgalomban a 2003-ban mért 5,3 százalékról 2019-ig 12,8 százalékra nőtt. Tekintettel arra, hogy Kínának milyen súlya van a globális beszállítói hálózatokban, a Kínából induló részegység-szállítások visszaesése is jelentős átszűrődő hatást gyakorolhat a világkereskedelemre, ha az ebből eredő részegység-hiány más országokban a termelés leállását vagy lassulását okozza. Vannak arra utaló előzetes adatok, hogy egyes vállalatoknál ez a probléma máris megjelent - áll az Oxford Economics pénteki tanulmányában.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) ugyancsak pénteken ismertetett helyzetértékelésében elvileg a világgazdaság jelenlegi, egyébként is vérszegény élénkülési folyamatának visszafordulását sem zárta ki az új koronavírus okozta járvány hatásaként, bár a cég elemzői hangsúlyozzák, hogy az egyes országok hatóságai jó eséllyel szakpolitikai ellenlépéseket tennének ennek elkerülésére.

Hatszor gyorsabban terjed, mint a SARS

A CEBR tanulmánya szerint az adatokból az vezethető le, hogy az új koronavírus hatszor gyorsabban terjed, mint a 2003-as SARS-járvány kórokozója, most ugyanis egy hónap alatt haladta meg az ötezret a regisztrált megbetegedések száma, a SARS-járvány esetében viszont ugyanez hat hónapig tartott. A cég adatai szerint a SARS vírus által okozott globális gazdasági kár annak idején 30-100 milliárd között lehetett; ez a világgazdasági szintű éves GDP-érték 0,08-0,25 százaléka közötti veszteségnek felelhetett meg.

A CEBR londoni elemzői szerint biztos, hogy a mostani koronavírus-járványnak ennél sokkal nagyobb gazdasági hatása lesz. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy jóllehet e gazdasági hatás zöme Kínában jelentkezik, a kínai gazdaság részaránya a globális GDP-értéken belül viszont jelenleg 16,9 százalék, csaknem a négyszerese a 2003-ban mért 4,3 százaléknak.

A cég közölte: a legrosszabb esetre kidolgozott számítási forgatókönyve azt feltételezi, hogy mivel az új koronavírus hatszor gyorsabban terjed, mint a 2003-as SARS-járvány, a kínai gazdaságra gyakorolt negatív hatásban is hatszoros szorzó érvényesül. Mivel a kínai gazdaság súlya jelenleg csaknem a négyszerese a világgazdaságon belül, mint 2003-ban volt, e két szorzóval együttesen felszorozva a 2003-as hatást akár 6 százalékos GDP-arányos globális veszteséget sem lehet kizárni - áll a CEBR pénteki elemzésében.

A ház szerint azonban valószínűtlen, hogy a járvány ténylegesen ekkora negatív hatást gyakoroljon a világgazdaságra, mivel ha egy ilyen szintű globális GDP-veszteség komoly kockázattá válna, az egyes gazdaságok hatóságai közbelépnének e hatás mérséklése végett.