Cristian Maggio, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó stratégiai igazgatója a török líra meredek szerdai leértékelődését kommentálva hangsúlyozta: minden jel arra vall, hogy a hazai befektetők veszítették el bizalmukat saját valutájukban.

Maggio szerint ez olyan pusztító folyamat, amelyet a török központi banknak (CBRT) agresszív és gyors kamatemeléssel kell "rövidre zárnia", annál is inkább, mivel válsághelyzetben a piaci szereplők hajlamosak kevésbé racionális döntésekre, és ez lavinává duzzaszthatja a török líra és a lírában denominált eszközök piacán kialakult eladási hullámot.

Kapcsolódó

A TD Securities vezető londoni elemzője szerint ha a CBRT azonnal 200 bázisponttal megemeli alapkamatát, a török líra árfolyama 4,30-4,40 líra/dollárig erősödhet a 4,90 líra/dollár körüli jelenlegi mélységi rekordokról - írta az MTI.

Egy esetleges 75-100 bázispontos emelés után rövid ideig tartó reflexszerű erősödés következhetne, de a líra utána ismét lefelé indulna, és viszonylag rövid időn belül áttörné az 5 dollár/líra árfolyamszintet - vélekedett a közgazdász.

Kamatemelés a megoldás?

Maggio szerint azonban ahhoz, hogy a török infláció visszatérjen az 5 százalékos célszintre a jelenlegi két számjegyű ütemekről, 16 százalék körüli - vagyis a jelenleginél 250 bázisponttal magasabb - alapkamatra lenne szükség.

A szakértő kiemelte, hogy a török líra már az elmúlt három hónapban is a globális feltörekvő térség legrosszabbul teljesítő valutája volt, beleértve az argentin pesót is.

A TD Securities stratégiai igazgatója szerint ilyen folyamatok közepette nehéz megkülönböztetni a líra elleni rövid távú spekulatív támadást a megoldatlan hosszú távú szerkezeti problémák árfolyamgyengítő hatásától. A jelenlegihez hasonló intenzitású árfolyammozgások azonban csak akkor következhetnek be, ha a hazai, köztük a lakossági befektetők kezdenek heves eladásokba, és őket rendszerint nem spekulatív célok, hanem befektetéseik értékének megőrzése vezérli.

Drámai a bizalomvesztés

Maggio szerint ez drámai bizalomvesztésre vall, amelyet nem is lehet hagyományos eszközökkel orvosolni, mivel a török politika által a hazai intézményrendszernek, különösen a jegybanknak okozott károk túl nagyok ahhoz, semhogy radikális intézkedések nélkül helyre jóvá lehessen tenni e károkozást.

Tatha Ghose, a Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerdai értékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy a piaci szereplők - éppen a líra meredek értékvesztésének inflációs árszűrődése miatt - most már valószínűleg 15 százalék körüli éves maginflációs ütemet vesznek alapul a szükséges reálkamat kiszámításához.

A Commerzbank vezető elemzője szerint ráadásul a piac legalább olyan mértékű pozitív reálkamatot vár el, mint amelyet Oroszország is érvényesít, vagyis hozzávetőleg 5 százaléknyit.

Csak nagyot szabad emelni

Ennek alapján a török jegybanknak legalább 20 százalékra kellene emelnie irányadó kamatát a líra stabilizálásához és saját piaci hitelességének megőrzéséhez. Egy kismértékű kamatemelés látványosan még tovább rontaná a helyzetet - vélekedett a Commerzbank londoni főközgazdásza.
Tatha Ghose szerint "a további kivárás nem opció", és ha a török monetáris hatóságok rövid időn belül "nem barátkoznak meg" a 20 százalékos kamatszint gondolatával, akkor nem marad más választásuk, mint tőkekorlátozások bevezetése.

Jason Tuvey, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza szintén úgy vélekedett szerdai helyzetértékelésében, hogy a török jegybanknak minimum 200 bázispontos kamatemelést kell végrehajtania, és a ház várakozása szerint ez a következő napokban, egy köztes kamatdöntő ülésen meg is történik.

Recesszió fenyeget

Tuvey szerint ha a török hatóságok vonakodnának a monetáris politika szigorításától, annak kaotikus árfolyam-kiigazítási folyamat beindulása és akár recesszió is lehet a következménye.

A Capital Economics elemzője is felvetette a tőkekorlátozások lehetőségét. Tuvey szerint ugyanakkor ez valószínűtlennek tűnik, tekintettel a jelentős - a hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékának megfelelő - török folyómérleg-hiányra, amelynek finanszírozása erőteljes külső tőkebevonást igényel.