Az amerikai kormány a minap 25 százalékos vámot jelentett be több mint 800 kínai termékfajtára. A két ütemben bevezetni tervezett intézkedés éves szinten 50 milliárd dollárnyi kínai exportot érint. Washington - a kínai ellenintézkedések terveire reagálva - a héten további 200 milliárd dollárnyi kínai importra 10 százalékos vám kivetését helyezte kilátásba - írta az MTI.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics közgazdászai szerdai helyzetértékelésükben közölték: saját számítási modelljük - Oxford Economics' Global Economic Model - azt mutatja, hogy a tervezett amerikai és kínai vámintézkedések és ellenintézkedések együttes közvetlen hatása jövőre 0,3-0,4 százalékponttal csökkenti az amerikai és a kínai gazdaság növekedési ütemét.

A ház kimutatása szerint az első menetben 25 százalékos vámmal sújtandó 50 milliárd dolláros kínai importtételnek csak az 1 százaléka fogyasztási cikk. A cég szerint az amerikai kormány szándékosan így válogatta össze az erre a listára felkerülő termékcsoportot, mivel ezzel elkerülhető, hogy a vámintézkedésnek közvetlen inflációs hatása legyen a fogyasztási termékek amerikai piacán, emellett a lépés még ösztönözheti is az importhelyettesítést a hazai termelés felfuttatásával vagy az importforrások diverzifikálásával.

Ugyanez a stratégia már nem fog működni, ha az amerikai vámintézkedések évente 250 milliárd dollárnyi halmozott értékű kínai importra terjednek ki, mivel az amerikai piacra irányuló, évente összesen 500 milliárd dollár értékű kínai export zöme fogyasztási cikk.

A ház szerint feltételezhetően ez az oka annak, hogy az amerikai kormány a 200 milliárd dolláros további kínai importtételre csak 10 százalékos vámot jelentett be az első, 50 milliárd dolláros csomagra kirótt 25 százalék helyett.

A elemzők szerint az általuk kalkulált 0,3-0,4 százalékpontos növekedési kiesés csak a közvetlen hatás, a közvetett hatások ennél is markánsabbak lesznek, két fő okból.

Az egyik ok az, hogy a 10 százalékos vámtételre kijelölt 200 milliárd dolláros kínai importcsomag az üzleti szektorok széles körét érinti, köztük olyanokat, amelyeknek jelentős a beszállítói hálózati szorzójuk, vagyis minden egy dollárnyi értéket termelő aktivitásuk egy dollárnál nagyobb értékű aktivitást generál más szektorokban.

A második ok az, hogy a potenciális piaci és bizalmi hatás is jelentős lehet.

Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szerdai helyzetértékelése szerint Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, hogy egy esetleges kereskedelmi háborúban Kína veszítene többet, hiszen az Egyesült Államokkal szembeni kínai áruforgalmi többlet éves értéke 350 milliárd dollár. A ház szerint azonban ha Trump még tovább szítja a vámkonfliktust Kínával, "rá fog jönni, hogy a csatatér nem ennyire lejtős", és Kína alaposan megnehezítheti a kínai piacon aktív amerikai vállalatok életét.

Az amerikai multinacionális vállalatok Kínában működő többségi tulajdonú érdekeltségeinek éves értékesítése a kínai piacon több mint 350 milliárd dollár - vagyis jórészt éppen annyi, mint az Amerikával szembeni kínai áruforgalmi többlet. A kínai multinacionális cégek Amerikában működő többségi tulajdonú érdekeltségeinek éves amerikai piaci forgalma ugyanakkor épphogy eléri a 20 milliárd dollárt.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ezt az éles kontrasztot részben az a tény magyarázza, hogy Kína az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többletéből eredő hozadékot nem közvetlen amerikai reálgazdasági befektetésekre fordította, hanem elsősorban amerikai kincstárjegyekbe fektette.

Washington megnehezítheti Kína számára az amerikai kincstárjegyek vásárlását, de ez inkább Amerikára ütne vissza.

Ha viszont Kína teszi nehezebbé az amerikai vállalatok működését a kínai piacon, akkor Trump korábbi kijelentéseivel ellentétben bebizonyosodhat, hogy "mégsem olyan könnyű megnyerni egy kereskedelmi háborút" - fogalmaznak szerdai értékelésükben a Capital Economics londoni elemzői.