Az európai sajtómunkások egy része azzal töltötte csütörtöki munkanapját, hogy megpróbálta kideríteni mit is akart mondani Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a görög adósságterhek enyhítésével kapcsolatban. A Reuters emlékeztet arra, hogy a januárban hatalomra került kormány eleinte nyíltan beszélt arról, hogy el kell engedni az visszafizethetetlenül nagyra - a GDP 175 százalékára - nőtt államadósság egy részét.

Maga Varufakisz azzal az ötlettel állt elő, hogy a törlesztést kössék a gazdasági növekedéshez: ha ez nekilendül, akkor többet fizetnének, ha nem, akkor akár fel is függeszthetnék az utalásokat. A hitelezők azért teljesíthetnék - elvileg - ezt a kérést, mert nem magáncégekről, bankokról, befektetési alapokról van szó, hanem jórészt az eurózóna többi tagállamáról, az Európai Központi Bankról (ECB) és az IMF-ről. Ez a felvetés azonban hűvös fogadtatásra talált a körükben, ezért a görögök az elmúlt hetekben nemigen tértek vissza rá.

Kapcsolódó

Bele a közepébe

Az őszinte beszólásairól ismert pénzügyér, csütörtökön egy gazdasági konferencián állt elő újabb adósságcsökkentő elképzelésével, pontosabban azzal, miért nem tudják ezt tető alá hozni. Az ECB kezében lévő több tíz milliárd euró értékű görög kötvényről van szó. Varufakisz szerint miután júliusban visszavásárolnak ebből 6,7 milliárdnyi papírt, a maradék 27 milliárdnyi kötvény törlesztését el kellene halasztani a távoli jövőbe.

Ezt egy kötvénycserével tudnák megoldani: a jelenlegi állampapírok helyett sokkal hosszabb futamidejűeket adnának az európai jegybanknak. A pénzügyminiszter szerint ennek a lépésnek a szükségességével az ECB is tisztában van, csak nem meri megtenni, mivel a bank elnöke, Mario Draghi fasírtban van a német központi bank élén álló Jens Weidmann-nal.

A németek ugyanis ellenzik az ECB monetáris enyhítési programját, mert attól félnek, hogy a pénznyomtatás végül inflációt fog okozni, miközben az segítségével elért gazdasági növekedés leveszi a nyomást az európai kormányok válláról, amelyek ezért el fogják halasztani a szükséges, de fájdalmas gazdasági reformokat. Draghi viszont elengedhetetlennek tartja a pénzügyi segítséget az európai gazdaság feltámasztásához.

Adósságátütemezés?

A brit Guardian élő európai tudósítása szerint az elemzők egy része úgy értelmezte Varufakisz szavait, azaz a kötvénycsere lehetőségének felvetését, hogy az gyakorlatilag felér az adósságátütemezés iránti igény bevallásával. Ezt látva a pénzügyminiszter szükségét érezte, hogy a twitteren üzenjen közgazdász kollégáinak. Szerinte ő pusztán arról beszélt, hogy miként fizetnék vissza az ECB-nek az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) - azaz az eurózóna biztonsági alapjának - közvetítésével az érintett kötvényeket, ám egyesek azonnal fizetésképtelenséget kiáltanak.

A popsztár külsejű pénzügyér ezt megelőzően, a hét elején saját munkatársai idegeit borzolta fel egy megjegyzésével. A sajtóhoz kikerült információ szerint azt mondta: nem tudja garantálni, hogy a jelenlenlegi kormány még jövő januárban is a helyén lesz. Később újságíróknak hozzátette ehhez, hogy egy kérdésre felelt, amelyet a pénzügyminisztérium egyik nemrégiben visszavett munkatársa tett fel. A korábbi kormányok a hitelezők nyomására elbocsátásokkal mérsékelték az elmúlt évtizedekben felduzzasztott államapparátust, ám az új kabinet visszacsinálta ennek az intézkedésnek egy részét. Egyesek éppen hétfőn állhattak újra munkába.

Nem szavazzák meg

Az athéni kormány többi tagja sem mentes az ellentmondó megjegyzésektől. A nagyobbik koalíciós párt, a radikális baloldali Sziriza úgynevezett Baloldali Platformját vezetője,  Panajiotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter a szerdai kormányülés után kijelentette, hogy a kabinet nem hátrál meg. Nem lépik át azokat a vörös vonalakat, amelyeket választási ígéreteikben még tavaly ősszel lefektettek, azaz nem mennek bele a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformjába. Egyik platformos társa arról beszélt, hogy ha két héten belül nem tudnak megállapodni a donorokkal, akkor Görögországnak a egyedül kell szembenéznie a sorsával.

Görög lapértesülések szerint a hitelezők megkeményítették álláspontjukat. Állítólag 700 eurós (kicsit több, mint 210 ezer forint) béreket követelnek a közszférában és azt akarják, hogy az áfát emeljék fel 20 százalékra. A Sziriza keményvonalasai már jelezték, hogy nem fogják megszavazni az európai partnereknek tett engedményeket, ha azokat a kormány törvényjavaslat formájában a parlament elé terjeszti.

"Dominóhatás"

Eközben az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank (EBRD) a kelet-közép-európai és a balti államokra hozza rá a frászt. A pénzintézet előrejelzése szerint Görögország idén nulla-, jövőre kétszázalékos növekedéssel zárhatja az évet, de csak akkor, ha megállapodik hitelezőivel. Ha nem akkor brutális recesszióra számíthat - miután a 2008-2009-es pénzügy válság óta már elvesztette GDP-je negyedét. Az gazdasági-politikai bizonytalanság miatt az elmúlt fél évben összeomlott az üzleti bizalom, ezért a gazdaság a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben zsugorodott.

Az EBRD három százalék körüli GDP-növekedést jósol Kelet-Közép-Európa nagy részérése. A régió gazdaságait az alacsony olajár és az ECB monetáris enyhítése segíti. Ez azonban csak az optimista forgatókönyv, amely akkor teljesülhet, ha a görög történet nem vesz drámai fordulatot. Ha ez történne, akkor az egész Európára hatást gyakorló hangulatromlás elmoshatja a térség országainak reményeit.