Az Angela Merkel vezette CDU/CSU pártszövetség és az SPD vezetői több hónapos tárgyalások után megállapodtak esetleges koalíciós kormányzásuk alapvető elemiről. A végső egyezséget 17 órán át tartó, feszült tárgyalás után hozták tető alá. A konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció azonban csak akkor jöhet létre, ha az SPD tagjai december közepén esedékes pártszavazásukon áldásukat adják a házasságra.

A miniszteri posztok elosztásáról csak ezt követően beszélnek a párvezetők. A felek alapkövetelései teljesültek: a konzervatívok elvárásának megfelelően a programtervezet nem tartalmaz adóemeléseket, a szociáldemokraták kívánságát érvényesítve 2015-től országosan egységes 8,50 eurós minimálórabért vezetnek be és mérséklik a 67 éves nyugdíjkorhatárt.

Energiaár-csökkentés

Az új kormány, ha létrejön, tartja magát elődje ígéretéhez, miszerint 2022-ig végleg leállítják az összes németországi nukleáris reaktort, továbbá 2030-ra jelentősen visszafogják az üvegház hatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor mérsékelni akarják a zöldenergia elterjesztésének terheit, amelyet az úgynevezett feed-in tarifarendszer keretében ezt a fogyasztók fizetik meg villanyszámlájukon. A rendszer lényege, hogy az alternatív forrásból származó energia ártámogatását felár formájában szétosztják felhasználók között-

A program értelmében felülvizsgálnák a tarifarendszert, azon belül a felár megfizetése alól mentességet élvező 2300 cég helyzetét, továbbá csökkentenék a szélenergia felhasználásának ösztönzését azokon a területeken, ahol már kellően elterjedt ez a fajta áramtermelés. Az új kormány folytathatja az elektromos hálózat bővítését, ami része az árampiac - szintén korábban megkezdett - átalakításának. Érvényben marad a palagáz kitermelésének tilalma.

Kevesebb a kelleténél

A megállapodás értelmében évente kétmilliárd euró pluszforrást szánnának az utakkal, a vasutakkal és a vízi utakkal kapcsolatos felújításokra. Ez elmarad a kormány szakértői bizottságának becslésétől, amely szerint legalább hétmilliárdot kellene fordítani erre a célra. A pénz egy része az új autópálya-díjból jöhet össze, amelyről Merkel a választási kampányban azt mondta, hogy az ő kormányzása alatt ilyet nem vezethetnek be.

A CDU azonban ragaszkodik az útdíjhoz, amitől korábbi sajtóhírek szerint egy trükkel szabadítanák meg a német autósokat. Ők ugyanis levonhatnák gépjárműadójukból az autópálya-matricákra költött összegeket. Így remélik elkerülni, hogy a csak a külföldeket terhelő közterhet diszkriminatívnak nyilvánítsa az Európai Bizottság.

Nem, nem, nem, nem, igen

Nem biztos, hogy örülni fognak a dél-európai országok polgárai annak, hogy új koalíció, ha létrejön, folytatja elődje Európa-politikáját. A németek azzal érvelnek a megszorításokat is tartalmazó szigorú költségvetés megkövetelése mellett, hogy ezzel csak azt várják el másoktól, amit saját maguktól.

A felek leszögezik, hogy nem szabad az adófizetőkre terhelni a csődbe ment bankok feltőkésítésének vagy bezárásának költségeit. Az eurózóna biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus tőkéjét - amelyet nagyságukkal arányosan a tagországok adtak össze - ennek megfelelően nem szabad közvetlenül pénzintézetek megmentésére fordítani.

Ez azt jelenti, hogy az új német kormány sem járul hozzá az eurótagállamoktól független, teljes bankunióhoz. Ugyancsak elzárkóztak a közös eurózónás kötvények kibocsátásától, viszont fel akarják újítani a német erőfeszítéseket egy általános európai pénzügyi tranzakciós adó bevezetése érdekében.