Az Európai Uniónak 20-20-20 százalék helyett 40-30-40 százalékos célt kellene elfogadnia az energiaellátás megváltoztatására, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére - javasolja az Európai Parlament környezetvédelmi és iparpolitikai szakbizottsága. Ez azt jelenti, hogy az üvegház hatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal kellene mérsékelni 2030-ra az 1990-es szinthez képest, az alternatív források - szél-, nap-, geotermikus, bioenergia - arányát az energiaellátásban 30 százalékra kellene emelni és 40 százalékkal kellene javítani az energiafelhasználás hatékonyságát.

A testület két héttel az Európai Bizottság (EB) ezzel kapcsolatos hivatalos állásfoglalása előtt fogadta el saját javaslatát, meggyőző szavazattöbbséggel - derül ki a Bruxinfo tudósításából. A parlamenti bizottság szerint ráadásul az EU-nak jogilag kötelező klímacélokat kellene kitűznie - tehát nem csupán ajánlásokat kellene tennie - mindhárom területen. A közös terveket le kellene bontani a tagállamok képességeihez igazodó részcélkitűzésekre.

Huzavona

A határozat elfogadását heves vita előzte meg, és borítékolható, hogy a tagállamok vezetői sem hagyják majd szó nélkül az EB ajánlását. Konrad Szymanski, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság Pártja képviselője azt is sikernek értékeli, hogy megakadályozták egy radikálisabb, a 40 százalékos kibocsátáscsökkentésnél nagyobb arányt célul tűző javaslat elfogadását.

Szerinte a baloldal nem hajlandó levonni a tanulságokat a klímapolitika múltbeli kudarcaiból, abból, hogy a környezetvédelmi előírások megdrágították a termelést, rontva a versenyképességet, kitelepülésre kényszerítettek egyes ágazatokat, ami munkahelyek elvesztésével járt.

A német Matthias Groote, a környezetvédelmi szakbizottság szociáldemokrata elnöke viszont azt szeretné, hogy az EP plenáris szavazása ambiciózus és kötelező szabályokat fogadjon el. Szerinte ez az európai iparnak is hasznos lenne, hiszen a cégek az EU-s kötelezettségvállalás hátterével jelentős környezetvédelmi, illetve az alternatív energiával összefüggő beruházások mellett dönthetnének.

Kompromisszum

A kiszivárogtatott hírek szerint az EB 2030-ig 35-45 százalékos károsanyag-kibocsátási javaslattal áll elő, ami összhangban lenne az EP-bizottság javaslatával. Szó volt 50 százalékos arányról is, de ezt gyorsan elvetették. A bizottság azt is kezdeményezheti, hogy az EU-tagországok 30-35-ra növeljék az alternatív energiaforrások arányát energiaellátásukban, szintén 2030-ig.

Németországgal és Franciaországgal az élen nyolc tagállam a héten levelet küldött Brüsszelbe, amelyben amellett lobbiznak, hogy a bizottság számszerű célokat tűzzön ki a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatban is. Emellett azzal érvelnek, hogy az alternatív források mérséklik az EU függését az energiahordozó-importtól és felhasználásuk sok új munkahelyet teremt.

Ezzel szemben Nagy-Britannia vezetéséve több tagállam, köztük a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is csak egyetlen kibocsátáscsökkentési cél kitűzését látná jónak. A zöldenergiával kapcsolatos kötelező terveket elvetnék. Szerintük ez olcsóbb lenne, nagyobb mozgásteret hagyna a tagországoknak, lehetővé tenné azt is, hogy például atomerőművek építésével feleljenek meg a rájuk vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási elvárásoknak.

Katasztrófa-forgatókönyv

Az ambiciózus tervek elfogadása mellett szól az EB nemrégiben megjelent tanulmánya, amelyből az derült ki, hogy ha nem szigorítják az előírásokat, akkor teljesen elbukhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos legfontosabb cél, a szennyezés 80-95 százalékos mérséklése 2050-re az 1990-es szinthez képest. Csak 44 százalékos lefaragás jöhet össze, ami nem elég ahhoz, hogy megelőzzék a föld átlaghőmérsékletének két Celsius-fokos emelkedését az évszázad végére. Ez a melegedés a tudományos kutatók szerint katasztrofális következményekkel járna.