Magyarország és Irán a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésén dolgozik, melynek része az is, hogy támogatja az Iránnal kötött atomalku újraélesztését – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető a magyar-iráni gazdasági ülést követő sajtótájékoztatón beszámolt a partnerségi viszonyról, mely a miniszter szerint „hozzájárulhat ahhoz, hogy Teherán minél előbb visszatérjen a nemzetközi közösségen belüli békés együttműködéshez.” Szijjártó hozzátette, mivel most a világgazdaság súlyos kihívásokkal szembesül, azt gondolja a kormány, hogy ennek a visszatérésnek talán a gazdaság adhatná meg az első lépést. 

Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés felhasználása mellett, ezért támogatja az Iránnal kötött atomalku újraélesztését, ami erősítené a globális biztonságot is

– mondta el Szijjártó. 

Az ülésen áttekintették az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, miközben a párhuzamosan zajló üzleti fórumon 96 magyar és iráni vállalat vesz részt. Szijjártó ezután méltatta a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményeit: 

  • Jó hírnek nevezte, hogy az Iránba irányuló magyar textil- és gyógyszeripari export, valamint az iráni műanyagimport növekedése nyomán tavaly 45 százalékkal, idén eddig pedig 55 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelem volumene. 
  • A magyar mezőgazdasági és egészségipari cégek előtt újabb exportlehetőségek állnak, folyamatban van az importengedélyek kiadása a vetőmagok, a baromfihús és egyes orvosi készülékek esetében.
  • Jelenleg kétezer iráni hallgató tanul Magyarországon – főleg egészségtudományi és a gazdasági képzéseken –, és a magyar állam 150 ösztöndíjas is fenntart a perzsa államból érkező diákok számára.

De a miniszter azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány üdvözli a „bevándorlási hullámok és a kábítószer-kereskedelem megállítását célzó iráni erőfeszítéseket.” 

Az EU újabb szankciókkal sújtotta Iránt

Az Európai Külügyek Tanácsa hétfőn újabb büntetőintézkedéseket vezetett be iráni magányszemélyek és szervezetek ellen, többek között az emberi jogok folyamatos megsértése miatt. A világ leginkább szankcionált országai között Irán a második helyen áll, közvetlenül Oroszország után, jelenleg közel 4 ezer büntetőintézkedés van érvényben az országgal szemben. A nemrégiben meghozott szankciókra azért került sor, mert Irán aránytalan és indokoltalan erőszakot alkalmazott békési tüntetőkkel szemben.

A szeptember óta tartó, Mahsa Amíni halála miatt kirobbant tüntetések halálos áldozatokat is követeltek, Irán pedig könyörtelenül válaszolt: több mint 15 ezer embert őrizetbe vettek, emberi jogi szervezetek szerint a fogvatartottakat kínozzák, de akár halálra is ítélhetik őket - írja a Washington Post.

Az EU sürgeti Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek, engedje szabadon a fogva tartott személyeket, és biztosítsa az információk szabad áramlását. Az EU elvárja továbbá, hogy Irán sürgősen tisztázza a halálesetek és a letartóztatott személyek számát, számoltassa el a felelősöket és garantálja a jogszerű eljárást valamennyi fogvatartott számára. Irán november elején azt is elismerte, hogy katonai drónokat szállít Oroszországnak, melyeket az Ukrajna elleni háborúban bevetettek.