Szeptember elsejétől már csak olyan új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban, amelyeket alávetettek a valós üzemi terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási tesztnek.
Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviseleti szervezetének (ACEA) minapi beszámolója szerint szeptemberben éves összehasonlításban 23,5 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai
Unióban, a hivatalos mérőállomások egyelőre szűkös kapacitása ugyanis jelentősen késleltette több autógyár - köztük például a BMW és a Volkswagen - új modelljeinek forgalomba helyezését.
A Capital Economics becslései szerint az új eljárás okozta gyártási késések az idei harmadik negyedévben Lengyelországban 0,05 százalékponttal, Csehországban 0,1 százalékponttal, Magyarországon 0,3 százalékponttal foghatták vissza a hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésű növekedési ütemét.
A hatás ebben régióban a jelek szerint kisebb volt, mint Németországban. Az elemzőház becslése szerint ugyanez a tényező 0,35 százalékpontos mínuszt jelenthetett a német gazdaság negyedéves növekedésében az idei harmadik három hónapban.
A ház modellszámításai szerint a WLTP-eljárás teremtette szűk engedélyezési keresztmetszet éves összevetésben még kisebb mértékben, 0,1 százalékponttal csökkenthette a cseh gazdaság, 0,2 százalékponttal a magyar hazai össztermék növekedési ütemét, és ebben az időtávlatban a lengyel gazdaságra valószínűleg semmilyen, vagy csak minimális negatív növekedési hatást gyakorolt.
Több más tényező, például a gyorsuló infláció miatt lassabban növekvő kiskereskedelmi értékesítés valószínűleg nagyobb hatást gyakorolt a közép-európai EU-gazdaságok harmadik negyedévi növekedési teljesítményére, mint a WLTP-eljárás.
Más nagy londoni házak továbbra is derűlátó, nem egy esetben javított előrejelzéseket tartanak érvényben a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére, bár konszenzusos az a várakozás is, hogy a magyar hazai össztermék növekedési lendülete 2019-ben lassul.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az idei évre 4,3 százalékos, 2019-re 3,3 százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal jobbat májusban kiadott előző előrejelzésénél.
Az EBRD számításai szerint a magyar gazdaság az év első felében 4,7 százalékkal növekedett a folyamatosan erőteljes hazai kereslet, valamint a beruházási érték kétszámjegyű százalékos növekedésének hatására.
A Morgan Stanley az idei évre 4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos - vagyis az EBRD várakozását is meghaladó - növekedést jósolt a magyar gazdaságban.
Ezek is javított adatok, miután az erőteljes második negyedévi teljesítmény nyomán a ház nemrégiben emelte növekedési becsléseit. A Morgan Stanley korábbi prognózisaiban 3,9 százalékos, illetve 3,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepelt erre a két évre.