Antonisz Szamarasz, a görögországi ellenzék vezére jelezte, hogy pártja kész csatlakozni a kormányhoz, ha annak olyan engedményeket kell tennie a költségvetési kiadások fedezéséhez szükséges európai hitelek megszerzéséért, amelyeket a kormánypártok parlamenti képviselőinek jó része nem hajlandó támogatni - jelentette a Bloomberg. Szamarasz 2012 júniusa és 2015 januárja között irányította Görögországot, pártja, a jobbközép Új Demokrácia és a mérsékelt baloldali Paszok koalíciós kormányának élén.

Ha az a jelenlegi vezetés célja, hogy benntartsa az országot az eurózónában, akkor ehhez készek vagyunk támogatást adni - mondta az exkormányfő egy lapinterjúban. Az euró feladása egyenlő lenne a teljes katasztrófával - tette hozzá. Szamarasz pártja főhadiszállásán nyilatkozott. Az épületen még látszanak azok a golyó ütötte sérülések, amelyek egy 2013-as fegyveres támadás során keletkeztek: a megszorítások vehemens ellenzői akkor kalasnyikovokkal támadtak a párt székházára.

Fojtogató bizonytalanság

Szamarasz szerint a gazdaságot fojtogatja az egyre erősödő bizonytalanság és minél tovább halogatják a megállapodást az európai donorokkal, annál magasabb lesz a kilábalás ára. Ha a kormány úgy dönt, hogy ideológiai megfontolásokból nem teljesíti az európai hitelezők elvárásait, akkor csődbe taszítja a görög gazdaságot és államot.

Vannak olyan eurótagállamok, amelyekben alacsonyabb az egy főre eső GDP, mint Görögországban, illetve olyanok, amelyek maguk is kemény válságkezelésen mentek át - emlékeztette olvasóit a volt kormányfő arra, hogy más országok polgárainak sem megy jobban a soruk, mint a görögöknek. Más eurótagállamok kormányai választások előtt állnak, ezért aprólékosan el kell számolniuk választóikkal arról, mire költötték adócentjeiket. Ezért aligha várható, hogy ezeknek az országoknak a parlamentjei újabb hiteleket adnak a görögöknek, ha azt látják, hogy azok nem tarják be az ígéreteiket.

Ne kacsintgassanak kifelé!

Különösen akkor, ha az athéni vezetés még Európa-ellenes gesztusokat is tesz. Szamarasz ilyennek látja az új kormány közeledését Oroszországhoz. A regnáló miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz a jövő héten utazik Moszkvába. Ha egy európai ország a kínaiakhoz, az irániakhoz és az oroszokhoz fordul, hogy finanszírozzák az adósságát, az vajon milyen üzenetet küld Európa többi országának? Nem azt mutatja-e, hogy ez az ország nem veszi komolyan európaiságát? - tette fel a szónoki kérdés az ellenzék vezére.

A volt miniszterelnök tagadja, hogy pártja ne támogatná az új kormány törekvéseit a gazdasági és szociális válság kezelésére. Erre szerinte egyértelmű bizonyíték, hogy az Új Demokrácia képviselői megszavazták azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a Ciprasz-kormány az elmúlt hetekben benyújtott a parlamentnek. Ezek egyike például megkönnyíti az adótartozások törlesztését.

Valami vagy semmi?

Eközben az eurózóna kormányainak pénzügyminiszter-helyettesei, azaz az euró-munkacsoport (EWG) tagjai nem tudtak egyezségre jutni az athéni kormány legújabb javaslatairól. A telefonos távkonferenciába bekapcsolódott Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter is (képünkön), ám ez sem volt elég ahhoz, hogy vegyes reakcióknál jobbat érjenek el. Egyes európai tisztviselők név nélkül azt mondták a Wall Street Journalnak, hogy a görögök nagy lépést tettek előre ahhoz, hogy eljussanak a további hitelezést lehetővé tevő megegyezéshez, de még nem tartanak ott.

Két további uniós szakértő arról beszélt a Bloombergnek, hogy vannak ugyan előremutató jelek, de még sokat kell dolgozni ahhoz, hogy tető alá hozzák a megállapodást. A francia AFP hírügynökség forrásai ennél pesszimistábbak. Szerintük csak a lehetőségek felmérésénél tartanak, ezért nem várható előrelépés a következő napokban. Folytatni kell a technikai előkészítést - egyelőre semmi jele annak, hogy hitel nyújtásával kapcsolatos javaslattételre jogosult pénzügyminiszteri tanács (eurócsoport) összeülne.

Engednek

A legújabb görög elképzelések közelebb vannak ahhoz, amit a donorok látni szeretnének. Már legalább 4,7 milliárd euró pluszbevételt várnak az új intézkedésektől, ami egymilliárddal több a korábbinál, továbbá 3,1-3,9 százalékra lőnék be az idei elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési hiányt, ami több az új vezetés 1,5 százalékos korábbi elképzelésénél, illetve az előző kormány 3,0 százalékos céljánál is.

A legújabb ötletek igencsak ismerősnek tűnhetnek a magyar olvasónak. Egyebek mellett 70 millió euró (közel 21 milliárd forint) bevételt várnak a tévéreklámokra kivetett adóból. Közvetlenül be akarják kötni a kiskereskedelemben használatos pénztárgépeket az adóhivatalhoz, amitől a számlaadás elkerülésének visszaszorulását remélik. Ugyanakkor Athén továbbra sem hajlandó beszélni a munkaerőpiac liberalizációjáról vagy nagyobb nyugdíjcsökkentésekről.

A donorok szakértőinek azonban komoly kétségei vannak a görögök becsléseivel kapcsolatban. Athén például 300-400 millió bevételt vizionál abból, hogy visszaszorítják az adóelkerülést, illetve néhány további lépéssel szigorítják az adóbehajtást. Ezt a várakozást túl optimistának tartják a hitelezők.