Az interjúban, amely az EU soros elnökségét adó szigetország lapjának vasárnapi kiadásában jelent meg, Trócsányi László védelmébe vette azt a döntést, amellyel a kormány kerítést épített a déli határon a Törökországból érkező migránsáradat megállítására. "2015-ben Európa talán naiv volt, de most szembetalálta magát a valósággal. Hiszünk a határok nélküli schengeni övezetben, de ahhoz, hogy az jól működjön, meg kell erősíteni az EU külső határait" - mondta a miniszter.

Trócsányi László, aki az EU igazságügy- és belügyminisztereinek informális találkozóján vett részt Máltán, hangsúlyozta: a kerítés nemcsak Magyarország, hanem Európa többi részének a védelmét is szolgálja. "A külső határok védelme kötelességünk. Ha nem törődünk megfelelően a biztonsággal, látni fogjuk, hogy falak emelkednek az uniós tagországok között". A Magyarországot a kerítés építése miatt ért bírálatokkal kapcsolatban Trócsányi László emlékeztetett arra, hogy Spanyolországnak régóta fallal megerősített határa van az Észak-Afrikába ékelődött enklávéiban, Ceutánál és Melillánál.

Magyarország az első kelet-európai ország volt, ahol a hidegháború végén, 1989-ben megkezdték a vasfüggöny lebontását, majd csaknem három évtizeddel később szintén az első, ahol kerítéssel zárták le a határt, hogy megakadályozzák a menekültek belépését az országba. A magyarok értékelték a kommunista rendszer összeomlása után kapott szabadságot. "Az embereknek az EU-n belüli, a schengeni szerződésben rögzített szabad mozgása nagyon fontos számunkra. Ez az EU-tagság egyik legfontosabb hozzáadott értéke. A schengeni rendszer ugyanakkor azt is feltételezi, hogy ellenőrizni tudjuk Európa külső határait".

A máltai újság arra is emlékeztetett, hogy Magyarország Szlovákiával együtt az Európai Bírósághoz fordult az uniós tanács 2015. szeptemberi, a bevándorlók kötelező befogadására vonatkozó döntése miatt. Ezzel kapcsolatban Trócsányi László a lapnak kijelentette, hogy a tanács a döntését minősített többséggel hozta meg, ami Magyarország szerint elhibázott volt, mert a mechanizmus lényegében megváltoztatta a dublini szerződés szabályait. "Azzal érvelünk, hogy a döntést egyhangúlag kellett volna elfogadni". "Vannak migránsok, akik nem akarnak Romániában, Bulgáriában, Magyarországon vagy Lengyelországban élni. Más uniós országokba akarnak menni, és ez okoz konfliktust" - jelentette ki a miniszter, példaként hozva fel, hogy a rendszer keretében Litvániába áthelyezett 21 menekült "igen gyorsan" Németországban kötött ki. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy a gyakorlatban a kötelező betelepítés lényegében megbukott.

A kerítésépítés költségei is hozzájárulásnak tekinthetők az illegális bevándorlás megfékezését célzó rendszerhez. Másik hasonló eszköz lehet egyetemi ösztöndíjak felajánlása a migránsok származási országából érkező diákoknak. Magyarország egyetért az unió máltai elnökségével abban, hogy Egyiptomban, Algériában, Líbiában és más országokban befogadóközpontokat kell fenntartani, ahol a migránsok benyújthatják menedékkérelmüket - írta a lap.

Arra kérdésre válaszolva, Magyarország aggódik-e amiatt, hogy a bevándorlók többsége muszlim, a miniszter megjegyezte, hogy a közép-európai országoknak nincsen gyarmati tapasztalatuk. "Más uniós tagállamoktól eltérően nincs tapasztalatunk az unión kívülről érkező állampolgárok integrációjára. Hisszük, hogy Európa keresztény gyökereit meg kell őriznünk, de ez nem jelenti azt, hogy azok a menekültek, akik védelmet érdemelnek, ne kapják azt meg."

Trócsányi László Angela Merkel német kancellárt idézve azt mondta, hogy az európai multikulturalizmus nem volt sikeres. Mint mondta, a hatvanas és hetvenes években Európába érkezettek jól integrálódtak, de attól tart, hogy a mostani hullámban érkezettek jobban érdekeltek abban, hogy megőrizzék az őket az európaiaktól megkülönböztető értékeket és normákat. A miniszter szerint a politikai főáram nem söpörheti a szőnyeg alá az integrációs gondokat. "Ha a politikai fősodor nem akar erről beszélni, a szélsőjobbnak teszi lehetővé, hogy betöltse ezt az űrt".