Világszerte ötből alig két ember hiszi el, hogy családja jobban fog élni a jövőben – derül ki egy globális felmérésből. A 28 országban végzett felmérés adatai szerint az alacsony jövedelmű háztartások bizalmatlansága egyre inkább nő a kormányzati intézményekkel szemben, s a helyzet meglepő módon leginkább néhány fejlett gazdaságban romlott.

Az amerikai Edelman nevű tanácsadócég által, 36 ezer ember megkérdezésével készített Trust Barometer szerint a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmus a világ néhány vezető gazdaságában, például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban és Japánban volt a legmagasabb - írta a Reuters. Ráadásul megerősítette azt a sejtést is, hogy a társadalmak megosztottságát jelentősen növelték a világjárvány és az infláció kedvezőtlen hatásai. A magasabb jövedelmű háztartások továbbra is nagymértékben bíznak az intézményekben és a kormányokban, az üzleti élet szereplőiben, a médiában és a civil szervezetekben. A kirekesztettség érzése és a bizalmatlanság azonban egyre inkább növekszik a társadalom alacsonyabb jövedelmi kategóriájába tartozó csoportjainak körében.

Hatalmas repedések a társadalmakban

Richard Edelman, a cég vezetője szerint a felmérés megmutatta a hatalmas megosztottságot a különböző társadalmi csoportok között. Ez már a Covid-19-es világjárvány idején tetten érhető volt, most azonban az infláció okozta károk is rávilágítanak, hogy a kedvezőtlen hatások mennyire eltérően befolyásolják a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek életét. Emlékeztetett, hogy annak idején többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai is azt mutatták, hogy a járvány halálos áldozatainak száma arányaiban magasabb az alacsonyabb jövedelműek körében. Most pedig az figyelhető meg, hogy az alacsony jövedelműeket jobban sújtják az infláció káros hatásai, leginkább az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedésén keresztül.

Globálisan a megkérdezettek mindössze 40 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a "családom és én öt év múlva anyagilag jobb helyzetben leszünk, egy évvel korábban még  50 százalék volt ez az arány. Ráadásul a legrosszabbul a fejlett gazdaságok teljesítettek ebben a kérdésben, az Egyesült Államokban 36, Nagy-Britanniában 23, Németországban 15, Japánban a válaszadók mindössze 9 százaléka volt ezen a véleményen.

A gyorsan növekvő gazdaságok jóval magasabb pontszámokat értek el – bár alacsonyabbat, mint tavaly (ez alól egyedül Kína a kivétel, ahol nőtt a derűlátás) - Kenyában, Indonéziában, Indiában és az Egyesült Arab Emirátusokban 70 százalék felett volt a pozitív válaszok aránya.
Összességében az optimizmus csökkenése a felmérés készítői szerint a globális gazdaság helyzetével kapcsolatos mély bizonytalanságot tükrözik, miközben az ukrajnai háború folytatódik, és a központi bankok az infláció megfékezésére emelik hitelkamataikat. A Világbank legutóbbi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a globális gazdaság idén recesszióba süllyedhet.

Jobban bízunk a cégekben mint a kormányokban

A felmérés arra is rámutatott, hogy milyen nagy a megosztottság a jövedelmi kategóriák alapján az intézményrendszerbe vetett bizalom tekintetében is. A magas jövedelmű amerikaiaknál a kulcsfontosságú intézmények bizalmi indexe 63 százalékos volt, míg az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében ez 40 százalékra esett vissza. De nem csak ott, hanem egy sor más országban is megfigyelhető volt ez a jelenség, Szaúd-Arábiától kezdve Kínán és Japánon keresztül egészen az Emirátusokig.

Ezek az eredmények a társadalmak erős polarizációjára utalnak, amit a megkérdezettek is éreztek.

A válaszadók nagy része egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy "mély megosztottságokat látok, és nem hiszem, hogy valaha ez valaha is megszűnne", függetlenül attól, hogy az illető Argentínában, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Spanyolországban, Svédországban vagy akár Kolumbiában él.

Az ilyen típusú kérdésekre adott válaszokat rendszerint az éppen aktuális események befolyásolják a leginkább, azonban a kormányokba vetett bizalom hanyatlása évek óta megfigyelhető volt a felmérésben. Edelman szerint az idei felmérésben a kormányokba vetett bizalom szintje jóval alacsonyabb, mint például a vállalatoké. Azaz az emberek hamarabb bíznak meg egy-egy ismert vállaltban, mint a saját maguk által választott kormányokban.

A tanácsadócég vezetője úgy gondolja, ez összefüggésben lehet azzal, hogy a világjárvány idején a vállalatok új fajta szabadságolási programokat vezettek be, amelyek megítélése alapvetően pozitív volt. Azt is többségében kedvezően fogadták az emberek,  hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt számos nagyvállalat hajlandó volt otthagyni Oroszországot. De szerinte  szerepet játszhat benne a vállalatok tudatosan kezdték el sugározni magukról azt a képet, hogy támogatják a sokszínűséget és a befogadást.