A görög kormány azt tervezi, hogy elvesz 555 millió eurót az ország bankjainak biztonsági alapjából, a Hellenic Financial Stability Fund (HFSF) forrásaiból - jelentette a Reuters athéni banki és kormányzati forrásokra hivatkozva. Görögország államkötvényeit senki sem vásárolja és a donorokkal folytatott vita miatt az EU-IMF segélyprogramban maradt 7,2 milliárd euróhoz sem tudnak hozzáférni.

Ráadásul a politikai-gazdasági bizonytalanság miatt elapadtak az adóbevételek. Eközben még márciusban vissza kellene fizetni 1,5 milliárd eurót az IMF-nek és újra kellene finanszírozni 3,2 milliárd euró értékű lejáró kincstárjegyet. Az Európai Központi Bank (ECB) viszont nem óhajtja megemelni a kincstárjegy-kibocsátás 15 milliárd eurós keretét, mert attól tart, hogy a helyi bankok az európai jegybanktól kapott forrásukból felvásárolnák az állampapírokat, s ezzel közvetve az ECB pénzéből finanszíroznák a kormányt.

Mindent összesöpörnek

A HFSF forrása az EU és az IMF hitelének az az 50 milliárd eurós kerete, amelyet a válságban megroggyant görög kereskedelmi bankok feltőkésítésére adtak 2012-ben.  A pénzintézetek az eurózóna ideiglenes biztonsági alapjának (EFSF) kötvényeit adta át a bankoknak, amelyek a mai napig elfogad tőlük az Európai Központi Bank fedezetül, amikor euróhitelt vesznek fel. A HFSF tőkéjét az ország négy legnagyobb pénzintézete adta össze, miután rendezték tőkehelyzetüket.

Ez a pénz minden egyéb feltétel nélkül a kormány rendelkezésére áll - jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva egy bankár, aki tisztában van az athéni vezetés terveivel. Bármikor rá tehetik a kezüket erre a forrásra - tette hozzá.

A kormány a családi ezüst egyéb elemeihez is hozzá akar nyúlni: a nyugdíjalapok megtakarításait és a közszféra bizonyos forrásait nézték ki, amelyeket speciális pénzügy tranzakciók keretében használnának fel a költségvetés márciusi finanszírozási igényei teljesítéséhez. A kormány az állami adósságkezelő központon keresztül férhet hozzá ezekhez a pénzekhez, amely 15 napra vehet fel kölcsönt az érintett alapoktól - mondta el a központ egyik tisztviselője a Reutersnek.

Régi vita

Alekszisz Ciprasz kedden ismét elővette azt a görög követelést, amely szerint Németország további jóvátételt kellene fizetnie Görögországnak az 1941-1944-es náci megszállás alatt okozott károkért. Azzal vádolta Berlint, hogy trükkökkel akarja kikerülni ezt a kötelezettségét. A német vezetés a múlt hónapban azzal utasította vissza a felvetést, hogy a német újraegyesítéshez vezető nagyhatalmi tárgyalásokon 1990-ben végleg lezárták a második világháborús kérdéseket.

Az athéni kormány azonban parlamenti bizottság elé akarja vinni az ügyet. Ciprasz szerint az újraegyesítési tárgyalások csak a jogi kereteket teremtették meg a hasonló viták rendezésére, ami elől Berlin folyton kitér. Mostanában sok szó esik a morálról Európában, ám vajon ez a kérdés nem tartozik-e az erkölcsös viselkedés fogalomkörébe? - tette fel a szónoki kérdést.

Athén hivatalosan nem jelölte meg mennyi pénzre tart igényt. Berlin szerint Németország 1960-ban kifizetett 115 millió márkát (59 millió eurót), amivel lerótta kötelezettségeit, ám Ciprasz úgy gondolja, hogy ezzel csak az áldozatokat kompenzálták, nem azt a rombolást, amit a náci megszállás okozott.

Új vita

Nem alakulnak simábban Görögország és az eurózóna pénzügyminisztereinek szerdán kezdődő tárgyalásai sem - derült ki az ekathimerini.com hírportál jelentéséből. Az athéni kormánynak azzal kell számolnia, hogy felőrölte barátai türelmét is. A görögökkel szemben megértő Franciaország pénzügyminisztere, Michel Sapin például arról beszélt a hét elején, hogy a szándékok deklarálása és szlogenek hangoztatása után elérkezett a számok, a megbízható adatok bemutatásának ideje.

Ha minden így megy tovább, annak összeomlás lesz a vége - idézte Andrew Lynch londoni elemző véleményét a görög internetes site. Mindként félnek be kellene fejeznie a kardcsörtetést és a lehető leghamarabb meg kellene állapodniuk egymással. Ha nem így lesz, akkor belefuthatnak egy véletlen balesetbe - például egy görög bank csődjébe -, ami igencsak fájdalmas kész helyzet elé állíthatja őket.

A nagy görög trükk

A görög kormány próbál megszorításellenes szövetséget építeni az eurózóna déli államaival, köztük Olaszországgal és Franciaországgal, ám a szóba jöhető országoknak más-más ok miatt az az érdeke, hogy a németek oldalára álljanak - állítja Mujtaba Rahman, a londoni Eurasia Group kutatóintézet elemzője. Így Európa legeladósodottabb országa egységes fronttal találja szembe magát, amelynek élén ráadásul a spanyolok és a portugálok állnak.

Ezek kormányai választások előtt állnak, olyan ellenfelekkel szemben, amelyek a nagyobbik görög kormánypárthoz, a radikális baloldali Szirizához hasonló igényekkel lépnek fel. Nyilván nem érdekük, hogy a Sziriza sikerrel gyakoroljon nyomást az európai hitelezőkre.

Kiderült a görög kormány újabb trükkje is, amellyel el akarják tüntetni az EU-ECB-IMF trojkát, miközben - a donorok elvárásának megfelelően - nem akadályoznák meg, hogy a trió szakértői Athénban ellenőrizzék a költségvetést. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint a három intézmény képviselői nem léphetnének görög földre egyszerre, csak egymás után. Azaz az athéni vezetés külön-külön egyezkedne velük. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter erre csupán annyit jegyzett meg, hogy tanult kollégájának felül kell vizsgálnia ötleteit.