Az új megállapodás, amelyet kedden kötött az athéni kormány az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoporttal és az IMF képviselőivel, nem jelenti azt, hogy a január végén hatalomra került új görögországi vezetés meghajlott volna az országot finanszírozó donorok akarata előtt - jelentette ki Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter a CNBC-nek nyilatkozva.

Nem azért választottak meg bennünket az emberek, hogy csatázzunk a nemzetközi partnereinkkel, hanem azért, hogy újratárgyaljuk velük az EU és az IMF hitelprogramját - derült ki a popsztár külsejű politikus szavaiból. És mi a tárgyalások lényege? Az, hogy megpróbálunk kompromisszumra jutni. Éppen ezt sikerült elérnünk a hétfői-keddi alku során, nem hajtottunk végre 180 fokos fordulatot korábbi ígéreteinkhez képest.

Időt nyertek

Az eurocsoport kedden elfogadta a görög kormány vállalásait a programhoz kapcsolódóan. Athén lemondott a minimálbér azonnali emeléséről, az általános nyugdíjemelés helyett úgy alakítja át a nyugdíjrendszert, hogy az intézkedéseinek szaldója nulla legyen és megígérte, hogy lépéseit csak a donorok egyetértésével teszi meg.

A görögök ezzel elérték, hogy a hitelezők négy hónappal meghosszabbítsák az EU-IMF hitelprogram lejártának határidejét, de kikötötték, hogy csak a reformvállalások részleteinek megismerése után utalják át a hátra lévő hitelrészleteket.

Varufakisz úgy értelmezi a négy hónapos haladékot, hogy időt kaptak arra, hogy helyreállítsák a bizalmat a kormány és európai partnerei, illetve az IMF között. Erre alapozva összehozhatják azt az új szerződést, amely véget vet az államadósság feltartóztathatatlan növekedésének.

Miről beszélnek ezek?

A pénzügyminiszter a korrupció és az adóelkerülés visszaszorítását tartja a legfontosabbnak a keddi vállalásokból. Arra a kérdésre, hogy ezután az athéni pénzügyminisztérium minden egyes döntését engedélyeztetik-e Brüsszelben, kitérő választ adott. Eszerint rengeteg adok-kapok zajlott már le a görög közigazgatási intézmények és európai partnereik között az elmúlt években.

Varufakisz bírálta az eurócsoport üléseinek feszült hangulatát. Szerinte a viták során kollégái túlságosan ragaszkodnak a szabályok betűjéhez, ahelyett, hogy gazdasági folyamatokra fordítanák a figyelmüket. Ezek a tárgyalások alig szólnak a pénzügyekről. Ehelyett eljárásokról és szabályokról folyik a társalgás, amiben nem vagyok jó - fejtegette. Úgy vélem, hogy amikor makrogazdasági összefüggésekről, a görög gazdaság kilábalásáról beszélünk, akkor morálisan elfogadhatatlan, hogy ezeket csak a szabályok alkalmazásának alárendelten kezeljük.

Átütemezést!

A kormányt vezető radikális baloldali Sziriza azzal az ígérettel nyerte meg a január végi előrehozott parlamenti választásokat Görögországban, hogy véget vet a megszorításoknak, ám a hitelezők egyértelműen visszautasították legfontosabb kezdeményezését, az 366 milliárd dollárnyi görög államadósság csökkentését. Ezt a párt sok támogatója és képviselője, például a veterán Manolisz Glezosz háborús hős is úgy értékelte, hogy a Sziriza túl sok engedményt tett, és ezért immáron az új kormány nem is különbözik elődjétől.

Varufakisz azonban újra leszögezte a tőzsdei szakportálnak: a kompromisszum, amit kötöttek, nem jelent hátra arcot. Az alternatíva az lett volna, hogy nem mozdulunk ki a holtpontról. Az 53 éves közgazdász professzor kijelentette: továbbra is arra törekszik, hogy átütemezzék a görög államadósságot. Nem ért egyet tehát az eurócsoporttal, amely úgy értelmezi a görög kormány hét eleji vállalásait, hogy Athén a adósságok törlesztésére is kötelezettséget vállalt.

Igaz, hogy radikális baloldaliak vagyunk, de egy felszámolásokkal foglalkozó londoni pénzügyi jogász szemléletével tárgyalunk - hozott hasonlatot taktikájukra. Egy ilyen szakember számára igen egyszerű a képlet: ha gond van az adóssággal, akkor át kell azt ütemezni. Továbbra is a tárgyalóasztalon tartjuk az államkötvények cseréjével kapcsolatos javaslatainkat. Ezek maximalizálják a hitelezők követeléseinek nettó jelenértékét, miközben lehetővé teszi nekünk, hogy törlesszük az adósságainkat.