A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatott előzetes koalíciós egyeztetés múlt heti befejezése óta a szociáldemokraták választói támogatottsága 18 százalékra süllyedt, ami mélypont a 34 éve működő intézet felméréseinek történetében, és 2 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábban végzett előző méréshez képest.

Az SPD így már 2,5 százalékponttal alulmúlja a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elért 20,5 százalékot, eddigi leggyengébb Bundestag-választási eredményét - idézi az MTI.

Kapcsolódó

A visszaesés annak tulajdonítható, hogy a pártban heves vita zajlik az előzetes koalíciós egyeztetésen tető alá hozott megállapodás értékeléséről és arról, hogy érdemes-e hivatalos koalíciós tárgyalást kezdeni a CDU/CSU-val. Ezt jelzi, hogy az SPD-től elforduló választók legnagyobb része, 48 százaléka azért nem akar ismét a szociáldemokratákra szavazni, mert szerintük a párt megosztott és irányvesztett.

Szintén jelentős az elégedetlenség a párt vezetésével szemben, 11 százalék azért fordít hátat a szociáldemokratáknak, mert gyengének és alkalmatlannak tartja vezetőiket - mutatta ki az intézet az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából készített felmérésében.

Az SPD mellett kitartó választók csaknem kétharmada, 61 százaléka azt szeretné, hogy a párt a vasárnapi bonni rendkívüli kongresszusán a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdése mellett döntsön. A legnagyobb, 67 százalékos arányban a nők sürgetik az újabb nagykoalícióról szóló tárgyalások megkezdését. A szociáldemokrata tábor egészét tekintve 59 százalék azzal számol, hogy a kongresszuson a koalíciós tárgyalások megkezdésének támogatói lesznek többségben.

Ha a vasárnapi kongresszus felhatalmazza a pártvezetést a koalíciós tárgyalások elkezdésére, és sikerül is kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Az új kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány Angela Merkel, a CDU elnökének vezetésével.

Vezetőként nem örülne neki a nagy többség

Egy másik, szintén csütörtökön ismertetett felmérés szerint a németek mindössze 22 százaléka üdvözölné, ha az esetleges következő nagykoalíciós kormányban Martin Schulz lenne az alkancellár, és 33 százalék azt szeretné, hogy a következő ciklusban is a jelenlegi alkancellár, Sigmar Gabriel töltené be a tisztséget.

A németek még kevésbé üdvözölnék azt, ha Martin Schulz lenne a következő külügyminiszter: a YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése szerint csupán 11 százalék szeretné, ha az Európai Parlament volt elnöke lenne a német diplomácia vezetője. A favorit ebben a vonatkozásban is a hivatalban lévő miniszter, Sigmar Gabriel - az SPD előző elnöke -, aki tavaly óta vezeti a tárcát. A németek legnagyobb része, 32 százaléka azt szeretné, ha a következő ciklusban is ő lenne a külügyminiszter.

Martin Schulz támogatottsága az SPD-szavazók körében sem kiugró, 40 százalék üdvözölné, ha alkancellár lenne, és 13 százalék támogatná, hogy nevezzék ki az esetleges újabb nagykoalíciós kormány külügyminiszterének.

A Forsa RTL/ntv Trendbarometer nevű felmérésének adatait január 16-án és 17-én vették fel, 1008 ember megkérdezésével. A YouGov felmérésében 2064 embert kérdeztek meg, január 15. és 17. között. Mindkét felmérés adatai a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.