Nem kell leszorítani a görög adósságokat a GDP 120 százalékra 2020-ra, ahogy azt az IMF akarta, 2022-re azonban el kell érni a 110 százalékos arányt. Ezt a kompromisszumot köthetik az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) délután kezdődött tanácskozásukon - állította a Financial Times az ülés előtt. Ezt megelőzően csak arról érkeztek hírek, hogy kerülőutakat keresnek a szakértők, mert az utolsó pillanatig nem sikerült áthidalni az ellentéteket a görög adósságok csökkentését elkerülhetetlennek látó Valutaalap és az ezt elutasító Európai Központi Bank (ECB), Németország és más eurózónatagok között - derült ki a BBC és a Guardian összefoglalóiból. Az ülés előtt kiszivárogtatott hírek szerint az egyik ötlet a konfliktus-áthidalásra az volt, hogy csak a 2014-2016 közötti időszak finanszírozásáról döntsenek.
Így 32 milliárd euró helyett csak 15 milliárd forrását kellene megtalálni, amely az eddig felmerült ötletek megvalósításával - például EU/IMF-hitel kamatának csökkentésével, vagy azzal, hogy az ECB lemond a kezében lévő görög kötvényeken elért profitjáról, vagy a magánkézben lévő állampapírok piaci áron történő visszavásárlásával - megoldható lenne. Más kérdés, hogy az IMF, amely alapszabálya szerint csak fenntartható adósságtörlesztési programok finanszírozásához járulhat hozzá, kielégítőnek tartaná-e ezt a megoldást.
Ej, ráérünk törleszteni még
Sajtóhírek szerint az EU-ECB-IMF trojka - amely többszöri halasztás után végre ismertette jelentését az eurócsoport tagjaival a görög segélyprogram helyzetéről - azt is fontolgatja, hogy az EU-IMF hitelprogram futamidejét tíz évvel, 2032-ig kitolja. Az eredeti határidő 2020 volt, amit az eurócsoport legutóbbi ülésén hosszabbítottak meg 2022-ig. Elég bizarr lenne, ha ezt elfogadnák, hiszen az azt jelentené, hogy a krízis számos résztvevője nem élné meg a válságkezelés végét - véli Paul Murphy, a Financial Times szakírója.
Eközben a görög pénzügyminisztérium tisztviselői biztosra vették, hogy az eurócsoport elvi hozzájárulását adja a hitel következő részletének átutalásához. Athénban 44,6 milliárd euróval számolnak, amely december elején érkezhet meg a központi bank elkülönített letéti számlájára, ahonnan elsősorban az ország lejáró adósságait törlesztenék. Az összegből 31,5 milliárd euró az a rész, amelynek átutalását a tavaszi választások idején kialakult politikai bénultság miatt halasztottak el, és a program kisiklása miatt tartanak vissza, további 13 milliárd euró pedig az eredeti tervek szerint az év végéig esedékessé váló részlet.